beszámoló [koncert] 2001. szeptember 29. szombat 17:25
nincsen hozzászólás
szerző: GD’SGood Clean Fun, Falcongate, Hold X True, Coup De Grace 2001 szeptember 15, Trafó Club Gödöllő
Könnyed estének indult, mert sikerült probléma nélkül elindulnom otthonról és megérkeznem újra Gödöllőre. Az eső sem esett, a szél sem fújt, mégis valami csak úgy jelezte az ősz kezdetét. Az időcsúszások miatt a zenekarok este hétkor is még hangszereiket hangolták és beálltak pózolni (mint tűkör előtt szokás a szoliban), s beszélgettek... múlatták az időnk nagy részét. Mint már megszokhattuk a büdös életben nem sikerült betartani (a vasárnapi koncerteket beleértve sem) a végét a meghirdetett időpontra, persze ez nem jelent problémát azoknak akik kocsival járnak... csak azoknak akik HÉV-vel.
Nos tehát úgy 20 óra után valamivel sikerült színpadra terelni a COUP DE GRACE formációt, akik egészen trash csecseken nevelkedtek és egy kis hurokkal jutottak el az energikus HC-ig. Ez alkalommal nélkülözni voltunk kénytelenek a Napalm Death hangzást, de azért ennek ellenére 25-30 percet húztak le a színpadon.
Ezek után a Hold X True következett. Színpadra lépésüket követően rögtön hangszereikhez nyúltak és máris zúztak... így pörgetve végig eltervezett műsorukat. Az énekesre általában jellemző (Frank Zappa image) háttal énekelt és időnként a tömegben rohangált, (mint azaz asszony, aki a piacon felejtette a pénztárcáját valakinek a kezében). Természetes, hogy ez a koncert is hibátlan, gyors volt és hatalmas energiát vezetett le. Megközelítőleg 21.30 körül, de lehet, hogy inkább valamivel később (néhány héttel az események után nem tudom már pontosan, hogy mikor) lépett színpadra a FALCONGATE. Ez a csapat szerzői aktivitásuk bizonyítékaként egy újabb albummal fogja megörvendeztetni a masszív HC-s rajongótáborát. Egyre inkább felfedezhető, hogy egy fiatalokból verbuválódott csapat mennyire léphet közvetlenül a egy főzenekar előzenekarává. Természetesen meghatározóvá vált zenéjük a magyar HC életben. Egyre többen indultak be azok is akik eddig csak pihentek és nézték a színpadon történteket, ezek az arcok közt voltak olyanok is akik nem kímélték saját testi épségüket sem... pláne a másokét. Nagy örömömre szolgált találkozni a Superbutt és a Dawncore majdnem teljes legénységével, akik roppant figyelemmel kisérték végig a három előzenekar aznap esti munkáságát. Na most kanyarodjuk vissza az eredeti cél felé, a koncertre. Úgy megközelítőleg 22 órára sikerült leterelni az utolsó magyar HC-s zenekart is a színpadról. Ekkor megkezdődött a nagy és lassú átszerelés, hiába a precíz tervezés, akkor is csúszik közbe valami gikszer, azaz nem várt esemény. Azért most inkább nem bonyolítanám a történetet tovább. No tehát erősítő hegyek nem voltak és csak az előzenekarok által is használt dobokat hagyták meg. Cineket és pergőket cseréltek.
Nahát most ezután már csak percek múltak el és megjelentek a pultok mögül a GOOD CLEAN FUN tagjai. Gyorsan hangszert ragadtak és elkezdték szokásos műsorukat nyomni. Nemhiszem, hogy változtattak volna a programon, ugyanazt játszották le mint amit nyugatabbra lévő Európában is. Az énekes elég markáns kreol figura, állandóan konferált a számok között. Stílusos szövegei hamar beizzított mindenkit. Nagyon hatásos színpadi szereplő, aki nem csak konferansziéként, hanem humoros szövegű énekesként is kitűnt. Az egész zenei produktum atom pontosságra és gyorsaságra (240bpm) épült, a basszeros arc balerina mozdulatokat gyakorolt: a levegőben piruetteket és súlyos ütéseket mért gitárjával a közelében tartózkodók nyaka felé. Azok a mozdulatok sem voltak semmik, amikor 390 fokos köröket írt le pillanatok alatt. Ezek az események nagyon megviselték azt a magányos mikrofon állványt, ami sokszor elvesztette eredeti pozícióját és a földön kötött ki... úgy mint azok a bizonyos tekebábúk. Átlagban 3-4 percesre sikerültek a lejátszott számok, de egy-két esetben előfordult 10 másodperces kompozíció is. Az egész hangulatot mégis az énekes közvetlensége emelte legjobban. Ez abból is mérhető volt, hogy két atom vékony lány is be tudta fészkelni magát a mikrofon és a tömeg közé, hogy énekeljenek. Minden esetre ezt a napot tényleg kár lett volna kihagyni, ezt azok tudják igazán alá támasztani, akik vették a fáradtságot és leutaztak...