Eredeti cím: Der große Ausverkauf Rendező: Florian Opitz Forgatókönyv: Florian Opitz Producer: Felix Blum, Arne Ludwig Operatőr: Andy Lehmann Vágó: Niko Remus Zene: Marcus Schmickler (as Pluramon) Gyártó ország: Németország Gyártási év: 2007 Nyelv: angol, spanyol, zulu Hossz: 94 perc Főszereplő: Joseph Stiglitz Forgalmazza: Best International Mozipremier: 2008. Január 17.
A privatizáció a manilai Mindának, a sowetói Bonganinak és a brightoni Simonnak nem csak elvont fogalom. Hanem valóságos fenyegetés, amellyel nap mint nap szembenéznek. Epizódokból építkező dokumentumfilmjében Florian Opitz a privatizáció amelyet gyakran olyan intézmények kényszerítenek ki mint a Világbank vagy a Nemzetközi Monetáris Alap egyes embereket érintő következményeit vizsgálja a föld különböző pontjain. Minda például azért küzd, hogy pénzt szerezzen a fia heti két dialízisére, mivel a Fülöp-szigetek egészségügyi ellátását privatizálták és elérhetetlenné vált a szegények számára. Bongani és elektro-gerilla csapata egy dél-afrikai városban illegálisan köti vissza az áramot a szegények otthonába, akik a privatizáció után nem bírták fizetni a villanyszámlát a magánszolgáltatónak. Simon humoros kalandokat mesél mozdonyvezetői pályájáról, előbb a brit államvasutaknál, majd a számtalan egyéb cégnél, amelyek olyan rendszerességgel jönnek és mennek, amely rendszeresség már rég eltűnt a menetrendből. A boliviai Cochabamba lakosainak győzelme egy amerikai óriásvállalat ellen, amely megpróbálta rátenni a kezét a városi vízellátásra, reményteli kicsengést ad a filmnek.
Az egymásba kapcsolódó történeteket a privatizációkért felelős másik oldal megszólalásai és olyan szakértők kommentárjai ellenpontozzák mint a Nobel-díjas Joseph Stiglitz, aki átállt a vesztesek oldalára.
Egy brit mozdonyvezető egy filippino anya egy dél-afrikai aktivista és egy bolíviai város lakói rádöbbennek, hogy mit jelent a privatizáció, és harcba szállnak ellene.
A nagy kiárusítás politikai film. A világ legkülönbözőbb részein játszódó epizódok nagyon konkrét emberi sorsokban jelenítik meg a privatizáció elvont fogalmát. Tragikus, tragikomikus, de lélekemelő történeteket látunk olyan emberek életéből, akik nap mint nap szembesülnek annak a magánosítás politikának a hatásaival, amelyet a Washingtonban és Genfben székelő személytelen nemzetközi pénzintézetek diktálnak, köztük a Nemzetközi Monetáris Alap (IMF), a Világbank és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO). Florian Opitz író-rendező feltárja a hatékonynak és ragyogónak beállított privatizált és globalizált világ valóságát. Megvizsgálja a nagy kiárusítás, azaz az alapvető közszolgáltatások a víz- és áramellátás, a tömegközlekedés, sőt az egészségügyi ellátás magánkézbe adásának hatásait. A rendező Dél-Amerikában, Ázsiában, Afrikában, vagy Európában és az Egyesült Államokban találkozik azokkal az emberekkel, akiknek a fönti szép ígéretek csak üres szólamok. És amit a film bemutat, az még csak a kezdet.
Florian Opitz beszél az új gazdasági világrend építőivel, de a hétköznapi emberekkel is, akik a bőrükön érzik az előbbiek működését. Elmeséli egy dél-afrikai aktivista történetét, aki olyan szegény családoknak segít Sowetóban, akiknél a privatizáció előtt álló áramszolgáltató, az ESKOM kikapcsolta a villanyt, mert nem tudták fizetni a magas számlákat. A rendőrség és a cég biztonsági szolgálata egyaránt vadászik a gerilla villanyszerelőkre, akik illegálisan visszakötik az áramot a szegények otthonába.
A következő történet egy filippínó anyáról szól, aki Manila egyik nyomornegyedében él a családjával. Már évek óta küszködik, hogy ki tudja fizetni a vesebeteg fia heti két dialízis kezelését. Ha a hét végéig nem szedi össze a pénzt, meghal a fia.
A harmadik epizód hőse egy jó humorú brit mozdonyvezető és szakszervezeti aktivista. Azzal büszkélkedhet, hogy Európa legjobban működi vasútjánál kezdte a pályát, ám néhány év múltán egy privatizált, részekre szabdalt és leépült iparágban találta magát, ahol rendszeresen összeomlik a szolgáltatás. Állandó harcot folytat a kollegáiért, akikre az utóbbi évek során egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a magáncégek vezetői. Ez a túlfeszítettség nem egy halálos balesethez vezetett már a brit vasútvonalakon. Utoljára, de nem utolsósorban egy bolíviai város, Cochabamba lakosainak harcát ismerhetjük meg egy amerikai nagyvállalat ellen, amely megpróbálta átvenni a települési vízellátást. A kísérlet a világtörténelem első vízháborújához vezetett, amelyben bolíviaiak tízezrei szálltak szembe a rendőrséggel és a katonasággal. Noha az epizódok a privatizáció tragikus következményeit ábrázolják szerte a világban, a film nem sugall reménytelenséget. Egy kétségbeejtő helyzetben, amelyben úgy tűnhet, hogy nincs alternatívája az erősebb kutya győzelmének, az emberek összefognak és szembeszállnak a verhetetlennek látszó ellenséggel.
Joseph Stiglitz, a világhírű Nobel-díjas közgazdász is megszólal a dokumentumfilmben, és elmagyarázza, honnan származik a magánosítás dogmája, ki profitál belőle és mit veszít a társadalom, ha vakon követi ezt a modellt. A Világbank korábbi igazgatójaként alapos ismerője a privatizációs folyamatokat ösztönző nemzetközi pénzügyi intézeteknek, de mára átállt a vesztesek oldalára. A nagy kiárusítás különleges film: nem egymás után mondja el az egyes történeteket, hanem összeszövi őket, és ez a gondosan kimunkált, egymásra épülő szerkezet egyszerre teszi érdekessé és hitelessé a dokumentumfilmet. És a végeredmény több lesz, mint a részek összessége.
A rendező nyilatkozata
Sok szó esik manapság a globalizációról és a privatizációról. Világszerte napi üggyé vált nemcsak a médiában, hanem a közbeszédben is. De tudjuk-e valójában, mit jelent számunkra a privatizáció? Mit jelent annak a közösségnek, amelyben élünk? Mit hoz a gyermekeinknek? Hogyan éreznek azok, akikre közvetlen hatással van?
Az utóbbi években több film is érintette az olyan világgazdasági jelenségeket, mint a privatizáció vagy a globalizáció. Ám a többségük nagyon elvont módon próbálta értelmezni ezeket a fogalmakat. Például a szószólóik, a szakértők vagy a bírálók nyugati szemszögéből. Maguk az érintettek csak ritkán jutottak szóhoz, legfeljebb statisztikai adatként vagy a legjobb esetben áldozatként. De nem mutatták meg őket cselekvő egyénekként, akik képesek a saját kezükbe venni a sorsukat és megváltoztatni a valóságot, amelyben élnek.
A nagy kiárusítással az volt a célom, hogy megmutassam, mi van a közszolgáltatások magánosításának elvont jelensége mögött; hogyan érinti mindez az embereket; mit veszít a társadalom, ha magáncégekre bízza az alapvető közellátást; mi történik, ha az állam nemzetek feletti nagyvállalatoknak adja át a kötelezettségeit és a felelősségét.
A dokumentumfilm szereplői kénytelenek szembesülni azzal, mit jelent, ha magánkézbe adják a víz- és energiaellátást, a tömegközlekedést vagy az egészségügyet. És nem fogadják el a sorsukat, hanem a maguk közösségében harcot kezdenek a totális kapitalizmus módszerei ellen. Az állam visszavonulása és a közszolgáltatások privatizációja világszerte zárt ajtók mögött folyik a korporációk és az olyan személytelen pénzügyi intézetek közreműködésével, mint a Világbank, a Nemzetközi Monetáris Alap (IMF) és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO), miközben a közvélemény alig értesül ezekről a fejleményekről: A társadalom szinte minden szféráját alávetik a piac törvényeinek. Többé semmi sem szent és érinthetetlen. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a jövőben az alapvető közszolgáltatások kikerülnek a közösségi felelősség köréből és nemzetek feletti nagyvállalatok rendelkeznek felettük. És hatalmukban áll majd eldönteni, ki férhet hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz.
Ki kaphat ivóvizet, áramot, közlekedést és orvosi ellátást: csak azok, akik képesek megfizetni. Az emberek többségének fogalma sincs a korporációk e csendes hatalomátvételéről, ami már régóta elkezdődött. A film arra törekszik, hogy ez megváltozzon. Rá akarja ébreszteni a közvéleményt ezekre a fejleményekre, amelyek mindannyiunk életét átformálhatják. A szereplők nagy hatású történetei cseppben a tengerként mutatják meg, milyen sors várhat mindannyiunkra.
Florian Opitz, Köln, 2006. március
Florian Opitz
Florian Opitz szabadúszó dokumentumfilmes, író és újságíró. A németországi Saarbrückenben született 1973-ban. Történelmet, pszichológiát és angolt tanult a kölni és a heidelbergi egyetemen. 1998-tól dolgozik szabadúszó filmesként és újságíróként több európai tévécsatorna, köztük az ARD, az ARTE és a ZDF számára. Számos politikai dokumentumfilmet készített, főleg a globalizációhoz kapcsolódó és történelmi témákban, portrét Jack Kerouacról, Charles de Gaulle-ról, Naomi Kleinről vagy a skinhead-mozgalom történetéről. 2000 óta dolgozik a német történelm tárgyú doktori dolgozatán. Florian több német egyetemen is tanít dokumentumfilmezést.
Filmográfia (válogatás)
The hunt for the killer virus 45´, Video, 2005
Broadcast on ARD, 3sat, Phoenix, SWR, BR The last days on the Western Front (2 Miniseries) 3 x 45´, Video, 2005 and 3 x30
Broadcast on WDR, ARD The hunt for the killer virus 45´, Video, 2005
Broadcast on ARD, 3sat, Phoenix, SWR, BR The Arabs - Concept of an Enemy 45´, Video, 2003
With Heinrich Billstein and Werner Biermann Broadcast on WDR, ARD Blood for Oil. The Wars for the Black Gold 45´, Video, 2003
With Heinrich Billstein and Mathias Haentjes Broadcast on WDR Goliaths Nightmare. Protest against Globalisation since Genua 2001 45´, Video, 2002
Broadcast on WDR, 3sat, Phoenix The Sixties. (Miniseries) 2x 45´, Video, 2001
Broadcast on WDR, 3sat, Phoenix ARTE-Metropolis: The new Anti-Globalistaion Movement in France and the USA 10´, Video, 2001 Broadcast on ARTE
ARTE-Metropolis: Tibet - Myth And Reality. The human rights situation in Tibet 12´, Video, 2001 Broadcast on ARTE
Baden 68. De Gaulle escape from the Paris student riots. 10´, Video, 2001 Broadcast on WDR
(Nominated for the French-German Journalist Award) Adenauer. The Life of Western Germanys first Chancellor 45´, Video, 2000 Broadcast on WDR
Women in Hitlers Army 15´, Video, 1999 Broadcast on WDR, NDR, SWR, BR and 3sat
The Second World War. A Concise History 45´, Video, 1999 With Heinrich Billstein and Mathias Haentjes Broadcast on WDR and 3sat
Jack Kerouac - The Life of the Writer 15´, Video, 1999 Broadcast on WDR, NDR, SWR, BR and 3sat
German Soldiers against Hitler 45´, Video, 1998 co-author Broadcast on ARD and 3sat Szólj hozzá!
15:39
