kultúra [tánc]  2008. január 11. péntek   11:26

nincsen hozzászólás

  A pőre testeket tetőtől talpig borító festékréteg hiánytalan jelmezként kezd működni, ahogy felhangzik Schnittke okosan mélabús, a mélységekben megmerít(kez)ő muzsikája. Mintha csak belehajították volna a két túlvilági figurát a hozzájuk képest irdatlan térbe: magányos lebegésük erőteljes képek sorozatának nyitánya lesz. Gergye ruhátlan Egon Schiele-alakmásának elhagyatott társ- és útkeresése közben a hatalmas vászon egész élete színterévé változik át. A másik, a női alak a magát kutató fiú/férfi fájdalmának alázatos hordozója, vágyának és kínjainak passzív elszenvedője Szívszorítóan őszinte, dermesztő szépségű kettőseik valójában Gergye önboncoló szólójának folytatói.
  (Jászay Tamás: Irodalmi Jelen)
  
  Rendező/ alkotó/ koreográfus/ előadó/fényterv/ zenei szerkesztés/ látvány: Gergye Krisztián
  Továbbiszereplő: Gresó Nikoletta
  Smink testfestés: Károlyi Balázs
  Jelmez: Béres Móni
  Zene: Alfred Schnittke
  Fotó: Dusa Gábor

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: