szerző: milyEgy Kiss Erzsi Zene Deladela lemezbemutató …ahogy kijönnek belőle ezek a furcsa szavak… 2001 december 30, Trafó Kortárs Művészetek Háza
Kiküldött tudósítónkat (aki lusta, és nem hajlandó betűt vetni egyetlen word dokumentumba sem) faggattam a Kiss Erzsi Zene tavaly év végi lemezbemutató koncertjéről. Kénytelen voltam, mert sajnos (de mekkora sajnos!) nem tudtam elmenni az említett eseményre (szilveszteri előkészületek miatt). Abban a megtiszteltetésben azonban részem lehetett, hogy első kézből informálódtam a remekbeszabott produkcióról.
„Bizony ez volt az év utolsó koncertje, mert a szilveszteri hajcihőt nem számítom annak a „sika-kasza-léc” miatt. És nagyon jó koncert volt! Rengetegen voltak, és nem éppen a tini korosztály, nyilván, mert ez nem egy tessék-lássék popkoncert volt.” (...)
„Ülős koncert volt, vagyis a Trafó nagytermében a lelátó rész előtt is székek sorakoztak, de így is alig fért el a sok érdeklődő. Voltak, akik a földön ültek, de valamiért féltek közvetlenül a színpad elé helyezkedni, pedig Kenderesi Gabi direkt kérte is őket, mert akkor jobban befértek volna az emberek.” (...)
„Franciák mellett ültem, vagy legalábbis azok lehetettek, mert franciául beszéltek, és gondolkoztam is, hogy honnan ismerhetik ezt a zenekart, és hogy akkor nekik mennyire lesz élvezetes ez az előadás, de aztán rájöttem, hogy végül is mindegy, mert a szöveget úgysem kell érteni, és van egy franciás (Francia - ez a címe. m.) dal is, mint tudjuk, de ettől még ez volt az egyik kedvencem.” (...)
„Nem, nem volt díszlet, de a színpad folyamatosan mozgásban volt, meg a zene, a ritmusok is magukkal ragadtak. A dobos (G. Szabó Hunor), és a vokálosok magasabban, egy emelvényen helyezkedtek el, de volt, hogy a vokálosok előre jöttek, meg ki-be sétáltak, a Kenderesi Gabi meg peresze fővokálosként elől kapott helyet.” (...)
„Régen láttam ilyen kedves, szimpatikus társaságot színpadon. Nagyon aranyosak voltak, de Hajnóczy Csaba gitáros mintha eltévedt volna, mert fekete szövetnadrág, fekete ing, és fekete mellény volt rajta, úgy nézett ki, mintha valami vállalati rendezvényre érkezett volna. Túl elegáns volt a többiekhez képest. A basszusgitáros (Vajdovoch Árpád) például farmerban és pólóban vagy miben volt.” (...)
„Egyáltalán nem zavart, hogy nem ismerem a számokat. Olyan magával ragadó volt Kiss Erzsi előadása, az ahogy játszik, mozog, gesztikulál, sőt grimaszol, meg a halandzsa szöveg, amivel mosolyt csal a nézők arcára, sőt, még a színpadon lévő többi zenész is örömmel figyelték Erzsit, hogy egyáltalán nem volt fontos, hogy ismerem-e a dalokat.” (...)
„Volt egy finnes dal, amikor három csaj énekelt. Ez nagyon tetszett. Itt különösen érdekesen improvizáltak, bár azt nem igazán tudom, hogy mennyire improvizatív ez a zene, de nyilván az volt, mert Erzsi belevette a két vokálos lány nevét a szövegbe. Nehéz dolga lehetett, mert figyelni kellett, hogy a ritmus és a rímek is jól jöjjenek ki.” (...)
„És akkor még itt volt az a franciás dal, amit már említettem, ezt ülve adták elő, és a dobos (Hunor) gitározott. Ez a két szám volt a kedvencem.” (...)
„A koncert végén többször is visszatapsolta a lelkes közönség a zenekart, úgyhogy kénytelenek voltak újra játszani pár dalt, mert ugye mégiscsak lemezbemutató koncert volt, de már az összes számot bemutatták.” (...)
„Hajnóczy Csaba fantasztikus dolgokat művelt az egyenes nyakú gitárjával, aminek a végén nincs az izé (fej) mert én még két húrt sem tudok egymástól megkülönböztetni, de ez a pasi fantasztikus dolgokat művelt, és ez a fontos!”
„ Erzsi pedig! (...) Ahogy énekel, meg ahogy felöltözik. Meg ahogy kijönnek belőle ezek a furcsa szavak, meg hangok, és grimaszol és játszik az arcával, meg a testével! Szóval nagyon jó volt na!”
Azt hiszem nem is kell semmit hozzáfűznöm tudósítónk szavaihoz. Úgyhogy nem is teszem.