Egy elnézés-kéréssel tartozom a T. Rendezőség és a nyájas szívű kedves Olvasó felé, amiért cikkem ilyen sokáig váratott magára, de a karácsony és a közelgő vizsgaidőszak a fejére állította a menetrendemet. A 2001 december 9-én, a gödöllői Trafóban megrendezett Black Metal estről tudósítanék pár szóban.
Megérkezésünkkor (kb.18 h) már jelentős embertömeg torlódott össze a emeleten, a teremben a levegő nehéz, a várakozás hosszú, a közlekedés szinte lehetetlen. Végre olyan 19 h körül elkezdték az embereket lefelé engedni, és a DEMENTIA rövidesen meg is nyitotta a fekete misét. Már régóta kíváncsi voltam rájuk, élőben most láttam őket először. Megalkuvás nélküli B.M. az övék, szélsebes, jeges leheletű zord gitárok, csapkodós dobtémák képezik az alapokat, melyet Balázs károgása, illetve hörgése egészít ki. Tetszett a műsoruk, főleg hogy a kavalkádban dallamok is fellelhetőek voltak. Ragyogó bemelegítés volt az elkövetkezendőek számára. Másodikként lépett színpadra a püspökladányi DYING WISH, őket már többször láttam, a megszokott rutinnal folytatták le a koncertjüket. Bár nagy rajongójuk nem vagyok ,de azt azért meg kell említenem, hogy amit csinálnak, azt igencsak profin csinálják.
Monori György dallamos énekét remekül ellensúlyozza Papp Lajos mély hörgése, aki Ács Sándorral közreműködve hol gyors, hol közép tempós témákat pengetett. A kiteljesedést itt is a szintetizátor adta meg. A közönségből pozitív visszajelzést váltott ki a zenekar. Harmadikként következett a finn THYRANE. Tipikus kaszálós, skandináv típusú, éjfekete fémet játszanak szintén szintifutamokkal megtámogatva, és sokszor hasonlítottak a valószínűleg példakép Dimmu Borgir-ra. Az énekes megszólalása is a black-es süvöltés, a közönség végig mellettük volt. Negyedikként következett a az olasz STORMLORD nevű black fogat. Négytagú banda plussz az elmaradhatatlan szintikíséret egy szőke hölgy személyében; ez a banda sem spórolt az arcfestékkel. Talán ők voltak a legközvetlenebbek, bár ez abszolút nem nehéz, hiszen a terem a Fekete Lyuk-hoz hasonlít, tehát a színpad egy karnyújtásnyira van az első sorokban állóktól. Többször történt a zenekarral kézfogás, sőt a gitárost még sörrel is megkínálták, amit ő persze el is fogadott. A Csapat végig 100%-osan tekert, a lányka pedig szitetizátorszőnyeget vont a gitárok alá. Az első sorokban állók pedig pogo-val fűtöttek be maguknak és társaiknak a rendezvény díjazásaként. Az igazi beindulást azonban a tíz éves jubileumát ünneplő norvég ANCIENT feltűnése hozta meg. A norvég csapat a másodgenerációs B.M. mezőny egyik klasszikusa. Egy intróval kezdődik a show, a színpadon több helyen gyertyák égnek, a terem légterét misztikus hangulat, és atmoszférikus, elektromos orgonajáték tölti be. Majd megjelenik Aphazel, a csapat énekese, sajátos Krisztus tövis koszorúval a fején, illetve annak egy modernizált, black metal-os változatával. Az Ancient zenéje műfajon belül felismerhető: Jókora heavy metal beütéssel, effektekkelteli, horrorisztikus kavalkád, s ezt a színpadon is vissza tudták adni. A csapat nevéből is kiindulva hagyománytisztelő: a teljes kezelőszemélyzet black-es arcfestésben jelent meg, fellépésük a kis hely ellenére is teátrális volt. Úgy gondolom, hogy senki sem távozhatott elégedetlenül.