hosting: Hunet
r35
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2007. december 10. hétfő   12:25
nincsen hozzászólás

szerző: Eugene
Deep Purple
2007. november 6., Budapest - Papp László Sportaréna

  Az utóbbi időben a Deep Purple hazajár Magyarországra - a csapat rövid időn belül negyedik koncertjét bonyolította le november 6-án. Az utóbbi két alkalom nem mellékesen a Rapture Of The Deep népszerűsítése jegyében zajlott le, így vadiúj számokat nem, viszont régieket dögivel kapott az Aréna közönsége. A „rendszeres” magyarországi látogatás hatása meglátszott: most „csupán” félház fogadta Gillan-ékat, erre a koncertre zömmel az jött el, aki nagy fanatikusa a Purple-nek. Kivéve persze pár magamfajtát, aki első ízben látta ezt a rocklegendát.
  
  A „csupán” félház kifejezés ezúttal 6000 nézőt foglalt magában, így - főleg egy teltházas Depeche Mode-show emlékét felidézve - egyfajta családias hangulatban zajlott le az esemény. Nem is volt ez nagy gond, kényelmesen el lehetett férni, mindenki megtalálhatta a neki legjobban tetsző szegmenst, ahonnan zavartalanul kísérhette figyelemmel a színpadon történteket. Az Arénába érve igencsak meglepődtem, a Hard helyett gyanúsan nagy csend fogadott, biztos voltam abban, hogy Kalapácsék még csak ezután fognak nekiveselkedni a bemelegítésnek. De nem. Ahogy a tekintélyes tartamú várakozást követően öt őszhajú rocker lépett a színpadra, azonnal tudatosult bennem, hogy a Hard bizony a hivatalos kezdési időpont előtt már le is tudta fellépését, ergó esélyem sem volt őket megtekinteni. Sebaj, szerencsére ez az öt őszhajú rocker - nevesítve: Ian Gillan, Roger Glover, Ian Paice, Steve Morse (na jó, ő még nem ősz) és Don Airey - jelentős helyet foglal el a rocktörténelemben, úgyhogy a minőségi produkció mintegy garantálva volt. Nagy elánnal csaptak bele a Pictures Of Home-ba, ám ekkor a hangzás még gyermeteg lábakon állt, csak később javult fel az egészséges szintre. Addig is lefutott a Things I´ve Never Said és az Into The Fire, hogy a Strange Kind Of Woman alatt már teljes egységben szóljon minden hangszer, valamint Ian Gillan hangja. Az egyszerű pólóban, farmerban megjelenő énekes teljesítményét nem érhette kritika, viszont a nagy magasságokba törő sikolyait hanyagolhatta volna, ezek most nem sültek el jól. Nem tudom, hogy ez csupán ideiglenes állapot-e, vagy már megfáradt a mester hangja, de neki kell éreznie, mit vállalhat be, s mit nem. Ezt leszámítva erőteljesen, tisztán énekelt, s vidám hangulatban tette a dolgát a többiekkel egyetemben. Ez az egymással és a közönséggel szembeni kedélyesség tette számomra megkérdőjelezhetetlenné, hogy valóban jól érzik magukat a deszkákon, nem kínos kötelezettségként tekintenek rá. Roger Glover és Ian Paice is korát meghazudtolóan játszott, előbbi masszív basszusozásával, utóbbi pedig precíz dobolásával tűnt ki, az általuk megformált ütemekre nyugodtan építkezhetett a két legenda helyére érkező Steve Morse/Don Airey páros. Mit mondjak, lúdbőrös lett a hátam a játékuktól, egymással felelgető szólóiktól - volt is bőven lehetőségük az improvizációra, hiszen majd mindegyik Purple-dal óriási kiállásokat rejt. Mindketten kaptak egy-egy külön szóló blokkot - Morse inkább a hangulatra, érzésre adott (potméterrel való játszadozása élményszámba ment, ezenkívül pár rockklasszikus-részletet is beiktatott), szemben Airey egy cseppet magamutogatónak tetsző virtuózitásával. Lehet, hogy Ritchie Blackmore és John Lord technikásabb zenész, mint a két utód, de érzésem szerint Morse és Airey remekül helytáll az újkori Deep Purple-ben, egyszerűen nincs ok a kekeckedésre. Persze van, aki John Lord-ot élteti Airey szettje közben, de a szíve mélyén biztos elismeri az új organista érdemeit.
  
  A számokra visszatérve: a Rapture Of The Deep címadója véleményem szerint kilógott a műsorból, de a hangsúly az ősklasszikusokon volt: The Battle Rages On, Perfect Strangers, Space Truckin´, Highway Star, Smoke On The Water, valamint Black Night - ennél többet aligha lehet kívánni. Illetve igen: nem vettem volna rossznéven, ha elhangzik a Knockin´ At The Back Door is - ez a szám az 1984-es Perfect Stanger album nyitódala, s már az első hallgatásnál belém ívódott. A sok gitáros számára az első megtanult riffet rejtő Smoke On The Water refrénjét sokezer ember zengte, ez a szám volt a koncert tetőpontja, itt talált leginkább egymásra zenekar és közönsége. A Highway Star is hasonló extázist eredményezett, nem is beszélve a Black Night-ról, mely méltó módon zárta le az estét.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2024. április 4.
Leaves’ Eyes´, Northtale, Catalyst Crime Budapesten
2024. április 7.
Mr BIG: áprilisban érkezik a búcsúturné Budapestre
2024. április 12.
Crypta: brazil death metal a Barba Negra-ban
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Fesztiválhangulat a Dürer kertben- Halflives és az Inferno Turné
Amaranthe, DragonForce, Infected Rain
Meshuggah, Avatar, The Halo Effect
Két zenekar, egy este a Dead Poet Society és a Ready the Prince lángoló show-ja az Akvárium színpadán
Battle Beast, Saint Deamon, Induction
Black Foxxes szárnyalása, azaz egyedülálló élmény a Dürer Kertben
Hobo- Vadászat 40
A Nothing But Thieves ismét lenyűgözte a budapesti közönséget
 kiemelt 
Mr BIG: áprilisban érkezik a búcsúturné Budapestre
  
Budapest is szerepel a Mr BIG búcsúturnéjának tavaszi állomásai között: április 7-én a Barba Negrában lép fel Eric Martin, Paul Gilbert, Billy Sheehan és Nick D’Virgilio

Sting újra Budapesten
Crypta: brazil death metal a Barba Negra-ban
Republic 35
Búcsúkoncertet ad Budapesten a Buena Vista Social Club sztárja
 friss hozzászólások 

Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Új Falcongate LP: Blood Red Roses (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 persefone    gwar    hupikék törpikék    primal fear    symphonica    billy gibbons    six feet under    eye for i    fates warning    alterdistrict    weezer    dvd film    my dying bride    jeordie white    butal assault    mentor    cate blanchett    gary lightbody    underground magazin    josh homme    szerk alatt!!!!    expire    howard jones    twin temple    like a storm  

r47
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!