Egy nagy költségvetésű film sok olyasmit is lehetőéve tesz, amelyről máskor csak álmodoznak az alkotók. A Legenda vagyok (I am Legend, hazai bemutató: 2008. január 3.) rendezője, Francis Lawrence megrendezhette a filmtörténet legdrágább jelenetét a Brooklyn-híd összeomlásának forgatásakor, de nem érte be ennyivel. A történet a közeli jövőben, az elnéptelenedett New Yorkban játszódik, és ő ragaszkodott hozzá, hogy a stáb az eredeti helyszíneken vehesse filmszalagra a pusztuló nagyvárost, melyet fokozatosan ellep a növényzet mert úgy vélte, a színészek stúdióban nem tudnák megfelelően átélni a szerepüket.
A stáb nagy nehezen meg kis kapta az engedélyt, hogy hétvégenként a nagyváros legforgalmasabb utcáit, még a város fő ütőerét, a Fifth Avenue-t, az Ötödik sugárutat is lezárhassák rövid időszakokra. A kiválasztott útszakaszokat a zárás után azonnal elképesztő mennyiségű díszletmunkás lepte el, elhelyezték a házfalakból kinövő cserjéket, az aszfalton átütő bokrokat, kiégett autókat, és elengedték az idomított szarvasokat meg farkasokat. Kétszáz embernek csupán az volt a feladata, hogy a házak és boltok ajtajában őrködjön, és a felvétel idején ne engedjen egy civilt sem a képbe lépni. A gyors forgatás után az állatfelelősök igyekeztek a lehető leghamarabb befogni a vadakat, a díszletesek nyom nélkül eltűntettek mindent, és várták a következő hétvégét.
Hihetetlen érzés volt jelentette ki Will Smith, aki New York egyetlen, utolsó lakóját alakítja a filmben. Ilyen csendet sosem hallottam még ebben a városban. Ijesztő volt és egyben csodálatos