beszámoló [koncert]  2007. november 12. hétfő   17:36

nincsen hozzászólás

  A Sziget óta nem voltam olyan helyen, ahol úgy érezhettem volna magam saját hazámban, mintha idegen lennék. Hogy részese legyek mégis egy ilyen ostoba helyzetnek, nem kellett több mint hogy Magyarországra érkezzen a német slágergyáros rock n roll brigád, a Beatsteaks.
  A német diákok Erasmus találkozójához hasonló hangulaton persze nem lepődhettünk meg. Hiába járt hazánkban rövid időn belül negyedszer is a Beatsteaks, ha az idei, .limbo messiah albumuk az első, melyet Magyarországon is forgalomba hoztak, tehát nem mondhatni, hogy túlságosan ismertek lennének a magyar közönség berkeiben. A hajó mindenesetre rendesen megtelt.
  Még mielőtt sor kerülhetett volna a német sramlizenekar fellépésére, a toronymagas, szőke, kékszemű, Jürgennek, Fritznek, Günternek és barátnőiknek végig kellett nézniük, ahogy egy magyar indie reménység, az Amber Smith csap a húrok közé. Poniko Imre énekesnek is hamar megvilágosodott az elméje: ezeknek aztán beszélhetek magyarul- gondolhatta.
  Gyorsan át is váltott németre, hogy egy-két jól irányzott német mondattal belopja magát a germánok szívébe. A recept bevált, a közönség vette a lapot és élvezte az Amber Smith háromnegyed órás programját. A srácok afféle Muse/Placebo/Radiohead szerű zenét játszanak, ami eredetinek semmiképp, szórakoztatónak annál inkább nevezhető.
  A banda kiadványai terjesztésre kerülnek külföldön is, úgyhogy lehet, nekünk is lesz hamarosan egy európaszerte ismert indie zenekarunk. A közelgő új albumról játszott nóták alapján erre minden sansz megvan.
  Fél tíz környékén színpadra lépett a Beatsteaks. A német közönség majd megőrült, rögtön az első számnál valami pogóra hasonlító jelenséget mutattak be az első sorban levők. Akik pedig hátul voltak, azok meg olyan béna táncot produkáltak, amit nehezen lehetett volna röhögés nélkül kibírni. Furcsák ezek a németek.
  Szerencsére és ez felettébb dicsérendő Arnim, a frontember végig angolul beszélt a közönséghez, ami roppant jólesett azok után, hogy végülis német zenél németeknek.
  Egy jó kis best of programot mutattak be, amiben azért jelentős szerepet kapott az új album. Nagy sikert arattak az olyan dalok, mint a Demons Galore, a Cut Off The Top vagy az As I Please. Volt, amikor a banda megszakította a műsort, hogy Arnim rászabaduljon egy DJ pultra, onnan rosszabbnál rosszabb diszkó és rap slágereket játszva nekünk. A németek persze ezt is élvezték.
  Jól érezte magát a banda a színpadon, ez jól látszott rajtuk: poénkodtak, beszélgettek a közönség tagjaival angolul! Arnim természetesen nem felejtette otthon védjegyé vált kalapját sem, úgy a koncert közepétől már abban csodálhattuk őt. A ráadásban mert hogy kétszer is visszatapsolták őket eljátszották a banda történetének szerintem legnagyobb slágerét, az E.G.O.-t is.
  Bő másfél órás koncertjük után minden német elégedetten mászhatott haza csuromvizesre izzadt ruhájában a hideg pesti éjszakában, mi meg csak remélhetjük, hogy egy következő Beatsteaks bulira már magyarok is eljönnek.
  
  (Toki)

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: