lemezajánló [nagylemez] 2007. október 9. kedd 10:33
nincsen hozzászólás
szerző: Amy KateManu Chao – La Radiolina Warner Music
Ami mindenkinek elsőre eszébe jut Manu Chao-ról az minden bizonnyal az, hogy a zenéje mindenféle kulturális határt átszel, ami nem csak abban nyilvánul meg, hogy Nyugat- Európai és Észak- Afrikai zenei stílusokból merít ötletet és inspirációt, hanem összesen hét nyelven is énekel (köztük arabul és portugálul is).
Nem kevesebb, mint hat évet kellett várni az új lemezre, a 2001-es Proxima Estacion: Esperanza utódjára, és mivel történt egy s más a világban az alatt a hat év alatt, így Manu-nak volt miről énekelnie, aminek többségét mi is értenénk, ha beszélnénk spanyolul, ugyanis a dalok többségének szövegét spanyol nyelven írta. A dalok témájául a politikai helyzet mellett a világban zajló mindennapi, egyre zűrösebb események szolgálnak. Ennek ékes példája a Politik Kills, melynek címe is egyértelműen elárulja Manu nézőpontját a témával kapcsolatban.
A La Radiolina-ra jellemző atmoszféra legfőképpen Manu koncertjeihez hasonlítható: hangos és eleven. Az első dalok kifejezetten frissítően hatnak az emberre, és a folyton váltakozó nyelvek között néha meglepő angol éneket is hallani. A dalokra mind zeneileg, mind a szövegeket illetően olyan intenzitás jellemző, ami a különböző hangszerek, hangok, és ritmus keveredésével válik teljessé.
A punk rockra jellemző stílusjegyeket rock and roll- és Latin-Amerikai gitárhangzással vegyíti.
A különböző nyelvek és a stílusok dzsungele miatt egy zajos és színes utcai forgataghoz hasonlítanak a lemez dalai, ahol a felszínes szépség mellett mély és komoly mondanivaló rejtőzik. Bár vannak olyan kicsit lassabb, visszafogottabb hangulatú dalok, mint a Me Llaman Calle, de elsősorban mégis Tristeza Maleza-ra is jellemző energikusság hatja át az egész lemezt.
Manu Chao egyik legfőbb bizonyítéka annak, hogy akkor is lehet valaki elismert és inspiráló zenész, ha nem rendelkezik több százezres rajongótáborral az USA-ban, ugyanis nem ő az Egyesült Államok első számú sztárja. De mivel Manu zenéjére általánosságban is igaz az, hogy több kultúra ismertetőjegyeit keveri össze a dalaiban, a La Radiolina is bebizonyítja, hogy egy hatalmas világ van még az országhatárainkon kívül.
1. 13 Días 2. Tristeza Maleza 3. Politik Kills 4. Rainin in Paradize 5. Besoin de la Lune 6. El Kitapena 7. Me Llaman Calle 8. A Cosa 9. The Bleedin Clown 10. Mundorevčs 11. El Hoyo 12. La Vida Tombola 13. Mala Fama 14. Panik Panik 15. Otro Mundo 16. Piccola Radiolina 17. Y Ahora Qué? 18. Mama Cuchara 19. Siberia 20. Sońé Otro Mundo 21. Amalucada Vida