kultúra [színház] 2007. október 4. csütörtök 17:47
nincsen hozzászólás
szerző: MU.HuEgy bemutató és három darab a MU színház műsorán 2007. október 5-6; 9-10 és 12-13-14. Budapest - MU Színház (XI. Körösy József u.17.)
2007. október 5-6. 20:00.
Bemutató Fehér Ferenc: Sirzamanze és Andaxínház: Forte Piano
előadók: Fehér Ferenc, Simon Judit látvány: Marton Zsolt, Fehér Ferenc zene, ének: Fehér Ferenc fénytervező: Bánki Gabriella szakmai konzultáns: Hegedűs Sándor koreográfia, rendez-ő: Fehér Ferenc
Andaxínház: Forte Piano képszobrok / tér- és időkollázs
Szereplők: Csík Adrienn, Geltz Péter, Lajkó Bence, Mihalik Ábel, Orosz Helga, Vas Imre, Virág Melinda Koreográfia: Nagy Zoltán, Virág Melinda Jelmeztervező: Szűcs Edit Látványkonzultáns: Árvai György Fényterv: Payer Ferenc Kiadványterv: Babarczi Dalma Fotó: Dusa Gábor Rendezte: Zsalakovics Anikó
Szerettem az életet, az igazságát is és a hazugságát is. Az egyetlen, vissza nem térő életemet védtem, mely elmúlik, olyan korban, melyben élni nem volt természetes dolog. Jogom volt hozzá. De látod, mégis hova jutottam. Azt mondták, nem voltam őszinte. Nem is az a bűnöm, hogy csupa ellentmondás voltam, mint maga az élet, hanem az, hogy egyáltalán színt vallottam. Aki szereti az életet, az olyan, mint én. Hasonló az élethez, mely szép és zagyva. Aki szereti a halált, az olyan, mint Nero. Meddő és sötét. Enyém volt a szebb sors. Éltem, ameddig lehetett. (Kosztolányi Dezső)
Lisztóczky Hajnal: Picasso: A telibe viszonzott vágyakozás
Kevesen tudják, hogy a kísérletező festőművész Picasso írt színházi darabot. A telibe viszonzott vágyakozás már címében is a művész hihetetlen képességéről tanúskodik, ahogy a világról páratlan módon tud mesélni. Színdarabja olyan színes, mint képei, karakterei tükröt tartanak az emberek elé, története édes-keserű.
Picasso írása leginkább egy jó borhoz hasonlítható: leülsz mellé filozofálni; iszod, s közben élvezed az ízét; megittad és folyton nevetned kell; ha megízlelted, mindig vágyni fogsz rá.Csak a szépre emlékezel.
Ezt az élményt korszerűsítettük. Egy az 1930-as évekből való bor mai üvegpohárból. Erre nevetni kell! Egészségükre!
Szereplők a megjelenés sorrendjében: A műterem szellemei: Nemes Zsófia, Vislóczky Szabolcs Picasso: Cortés Sebastian Unokanővér: Horváth Nóra Tyúkszem: Horváth Sándor / Feledi János Tortácska: Ubrankovics Júlia Kövér Szorongás: Szelőczey Dóra Sovány Szorongás: Huzella Júlia Nagylábujj: Hevér Gábor / Barnák László
Dramaturg: Laboda Kornél Zene: Pékó Fény: Fogarasi Zoltán Rendező asszisztens: Rakotomalala Myriam Rendező: Lisztóczky Hajnal
Szentkirályi Színházi Műhely: Argosz Földje, Én Hazám /Jegyzetek Aiszkhülosz és Pasolini írásai alapján/
Szereplők: Monori Lili, Székely B. Miklós, Székely Rozi, Francia Gyula, Antal András, Ujlaki Béla, Grusenyka / a mi kutyánk/.
” Egy afrikai város egyik kirakatüvegének tükrébe nézek kezemben a kamerával. Semmi kétség, azért jöttem, hogy forgassak, de mit? Nem dokumentumfilmet, és nem is játékfilmet, azért jöttem, hogy filmes jegyzeteket készítsek Aiszkhülosz Oreszteiájának filmváltozatához, melynek színhelyéül egy számomra tipikus afrikai országot szemeltem ki, amely a szocializmus kínai útját választotta. Ám amely még nem döntött véglegesen a kínai, vagy az annál nem kevésbé vonzó amerikai, jobban mondva neokapitalista alternatíva között..” /Pasolini/