hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2007. augusztus 8. szerda   12:20
nincsen hozzászólás

szerző: ma
Riders On The Storm
2007. július 7., Budapest, Margitszigeti Szabadtéri Színpad

  Apám kedvencei ellátogattak hozzánk. Pontosabban csak a legendás The Doors kétnegyede, Robby Krieger és Ray Manzarek jött el, új társakkal kiegészülve, Riders On The Storm néven. Talán érdemes ott kezdeni, hogy a The Doors a rocktörténet egyik legfontosabb zenekara, Jim Morrison rocksztár prototípus/poszterarc/atyaúristen pedig a rocktörténet egyik legfontosabb alakja volt. A Doors csupán hét évet ért meg: Morrison hirtelen halála könyörtelenül bezárta az ajtókat. A többiek még megjelentettek két albumot, de azok már inkább csak a zenekarnév miatt képezik a diszkográfia részét. Nem sok együttes van, akik ilyen rövid pályafutással örökéletűek lesznek, a csúcsot talán a Sex Pistols tartja, akik csupán egyetlen stúdióalbummal rábiztosítótűzték magukat a katonai zsákokra a punk rocker suhancok hátán világszerte. Pedig a Pistolsnál nem a frontember azaz a magából időről-időre hülyét csináló Johnny Rotten rúgta át magát a másvilágra egy aranylövéssel, hanem szegény Sid Vicious, aki még egy húron sem pendült a basszusgitárral, nemhogy négyen. Kisebb istenkáromlás volna Morrison-nélküli Doorsról beszélni, ahogy például Ville nélkül sincs HIM, és Kóbor nélkül sincs Omega. Jogi problémák miatt, vagy egyszerűen csak a múltra való tekintettel, mindenesetre a 2002-ben összeállt Krieger és Manzarek már The Doors 21st Century néven működött, méghozzá a The Cult frontemberével, Ian Astburyvel az élen, aki azon kevesek közé tartozik, akik mind külsőleg, mind hangban képesek hűen megidézni Morrison figuráját. Szívesen megnéztem volna őket együtt. A másik ilyen tehetség Val Kilmer, aki az itt-ott kevésbé karakterhű, de mégis nagyszerű Oliver Stone filmben megmutatta nekünk, hogy ezerszer jobban áll neki a cseppet sem könnyű Jim Morrison szerep és jókép, mint négy évvel később a kifejezetten nehéz Denevérember jelmez a Mindörökké Batman című moziban.
  
  A Riders On The Storm a The Doors megalapításának 40. évfordulója alkalmából jött össze, másrészről Morrisonnak állít emléket. Derék hozzáállás Manzarekék részéről gondoltam, amikor fülembe jutott a koncert híre, de arra nem vettem volna mérget, hogy ugyanígy vélekedem majd a buli kapcsán is. Mert buli az volt, azaz lendületes, laza, még az évjárat ellenére is. Úgy látszik, Krieger és Manzarek olyan, mint a jó bor, csak valószínűleg nekik nem kell pince a túléléshez, legfeljebb lemenni egy üvegért. Arcukon látszik, hogy már ott voltak a Woodstock idején is, de a színpadi kiállásukon ez csak jó értelemben tükröződik. A basszusgitáros Phil Chen, és a kopasz dobos, Ty Dennis sem ifjú legények, de legények a gáton, mert vigyorogva nyomják a rockot. Na és milyen fazon énekel Jim Morrison posztján? Állíthatom, hogy az ex-Fuel frontember Bret Scallions minden tekintetben megfelelő csapattársnak bizonyult. Talpig feketében, eleinte még bőrdzsekiben vitte a műsort, és persze napszemüvegben, amitől egy kicsit a U2-s Bono karaktere ugrott be, egyébként meg Ficzkó Andris, a képernyőképes rockban utazó Machine Mouse-ból. Az, hogy a hangszíne nem az egyből felismerhető Morrison-tónus visszhangja, kellemes tény, ugyanis itt nem tribute koncertről van szó, legalábbis nem az utánzás jelentésében. A Doors témák jól állnak neki, és könnyedén megbirkózik a dalokkal. Szimpatikus volt, hogy nem akar mindenekfelett a középpontban lenni, nyilván tudatában van, hogy a közönség rendelkezik otthon pár Doors lemezzel, és hogy nem mindenkinek áll jól a színpadon vonaglás. Ráadásul Manzarek is sokat konferált mégiscsak ő a Doors örökös billentyűse. Noha az áttörés már megvolt 67-ben, azért a Love Me Two Times után a Break On Through (To The Other Side) még ma is falat bont, akár így, a műsor elején is. Van persze Strange Days, When The Musics Over, Moonlight Drive, Spanish Caravan, Indian Summer, Alabama Song (Whiskey Bar), Waiting For The Sun, satöbbi, azaz a fontos Doors tételek. Manzarek, a nagy dumás főnök ugyanúgy a saját zenésztársát tartja a világ legjobbjának, mint Billy Joe a Green Day koncerteken, és ezt ő is büszkén közli velünk, hevesen mutogatva Robby Kriegerre. A másik közös vonás a Green Day-jel illetve számtalan más előadóval , amikor Manzarek is elküldi George-ot olajért, és a Bush go home!-kórusban szinte az egész Margitsziget segít neki. Hiába, szívük mélyén ők is punkok, még ha nem is tudnak róla de az is lehet, hogy ők is csak olyan amerikaiak, akik nem idióták. Nagy kedvencem, a Touch Me is előkerül, meg a másik kötelező, a rakendroller L.A.Woman. Bret előkap egy zászlót Morrison képével, és már teljesen nyilvánvaló, hogy akkor nem Jim nélkül és helyett, hanem érte és róla. Kár, hogy a Szabadtéri Színpad javarésze széksorokból áll, azért a jelentős keménymag már a dobogó előtt tombol a Doors-hardcore-ra. Szalad az idő, máris vége, illetve természetesen még nem, mert a ráadásban ránk adják a vihart a Riders On The Storm képében. Gyilkos egy szám (there´s a killer on the road), szinte csak 180 grammos bakelitlemezen volna szabad hallgatni, ahogy a barázdákon mennydörög a tű. Lejár a lemez, akkor most villanyoltás a szabad ég alatt, de inkább Light My Fire, mert anélkül senki sehova. Manzarek már a lábával nyomja a billentyűszólót: olyan ez, mint amikor Mark The Animal Mendoza a problémán dolgozó technikus gyerek hátával pengette a bőgőt a Twisted Sister show-ján, mert akár kézzel-lábbal, de nincs megállás. Erre még Morrison is csettintene, de én megteszem helyette, ahogy ők is megtették érte. És az ajtók bezáródtak.
  
  Apám kedvencei ellátogattak hozzánk. Pontosabban csak kettő jött el közülük, de ők elhoztak egy emberes marékkal abból, amit The Doorsnak hívnak. Apám nem tudott eljönni, ahogy Ian Astbury és Val Kilmer sem volt ott. A legnagyobb űrt mégis az okozza, hogy Jim Morrison 1971-ben elment.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Riders On The Storm

 programajánló: 
2018. január 21.
Accept - A heavy metal legenda Barba Negra Music Clubban
Concerto Music 2018.: Nightwish, Within Temptation, Accept, Angra, Rhapsody, Therion, Satyricon, Orphaned Land, Anneke, Insomnium
CSEH TAMÁS 75 - Cseh Tamás, Bereményi Géza és Másik János dalai a születésnapi emlékkoncerten
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Edvin Marton: Ave Maria
Gájer Bálint ünnepi nagykoncertje a MOM Sportban
Testament, Annihilator, Death Angel
Lovasi 50
James Newton Howard
Dirkschneider - Back To The Roots Part II
Female Metal Voices 2017 (The Birthday Massacre, Sirenia, The Agonist, Xerosun, Antalgia)
Serious Black Magic world tour
Alestorm, Aether Realm, Troldhaugen
 kiemelt 
A rockzene egyik legbefolyásosabb zenekara érkezik hozzánk – Alice In Chains a Budapest Park színpadán!
  
A grunge egyik úttörője, a számtalan Grammy-jelöléssel és több mint 20 millió eladott lemezzel, illetve az egyik legelvakultabb rajongóbázissal büszkélkedhető Alice In Chains 9 év után tér vissza Magyarországra! Az 1987-ben alakult Alice In Chainst a seattle-i grunge-mozgalom egyik zászlóshajója, a Nirvanával, a Pearl Jammel és a Soundgardennel sokszor Nagy Négyesként emlegetik őket

Ugly Kid Joe a Barba Negra Trackben!
Fates Warning A38-on
Rhapsody: 20. jubileumi koncert
Kreator, Vader, Dagoba a Barba Negra klubban
 friss hozzászólások 

Richie Kotzen (1)
Interjú Petrás Jánossal az Europica zenekar születéséről (2)
Dark Tranquillity, Nailed To Obscurity, Watch My Dying (2)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 d.o.c.    amerika kapitány    long distance calling    ripoff raskolnikov    petrás jános    heidenfest    rise against cover    ameriaki pite    livesound    overload    human error    csiribiri    király!    tornűr    unsent letters    needless    bejelit    our existence is punishment    ironman 2    christine taylor    danko jones    bálint bence    steel panther    nemes nagy ágnes    alexisonfire  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2018 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!