A Fuori Uso 1990-ben jött létre, elindítója Cesare Manzo pescarai galériás, aki elhagyott épületekben kezdett nemzetközi művészeti kiállításokat szervezni. Innen a sorozat címe is: az olasz fuori uso (használaton kívül) kifejezés azokra az elhagyott helyszínekre utal, melyeket alternatív kulturális kezdeményezések keretében használnak. A Fuori Uso az elmúlt évek során egyre nagyobb jelentőségre tett szert, a nemzetközi képzőművészeti szcéna számos jeles képviselőjét látta vendégül művészként (pl. Michelangelo Pistoletto, Joseph Kosuth, Nam June Paik, Maurizio Cattelan, Vanessa Beecroft, Paul McCarthy) vagy kurátorként (pl. Achille Bonito Oliva, Giacinto Di Pietrantonio, Hou Hanru, Helena Kontova). Az idei kiadás a hármas együttműködésnek (Pescara-Budapest-Bukarest)köszönhetően kimozdul a lokalitásból, és nemzetközi színtéren mutat be olyan világsztárokat, mint például Kendell Geers és Henrik Plenge Jakobsen, és velük együtt elismert magyar művészeket Benczúr Emesét és Csörgő Attilát is. A kiállítás egyik kurátora Nicolas Bourriaud, akit a nemzetközi képzőművészeti világ többek között a párizsi Palais de Tokyo elindítójaként és első igazgatójaként, valamint az esztétikai alapműnek számító Esthétique relationnelle szerzőjeként tart számon is ismer el. Művei nemsokára magyarul is megjelennek a Műcsarnok kiadásában.
A 17. Fuori Uso utazókiállítás az olaszországi Pescara után 2007-ben a budapesti WAX Kultúrgyárban, valamint a bukaresti Galeria Nouában és MNAC-ben (National Museum of Contemporary Art) lesz látható.
Módosult Tudatállapotok / Elég tapasztalt vagy? A 17. Fuori Uso kiállítás címe
Művészet és percepció, valamint a tudatállapotok változásainak kapcsolatára kérdez rá. Kiindulópontja a hallucináció folyamata, mely a művészi alkotás metaforája. A hallucináció a percepció megváltozása, nem létező víziók, tárgyak és hangok válnak valóságossá az egyén számára. Szükségletekre és kívánságokra épülő társadalmunkban vágyaink elérhetetlen tárgyait éppen ily módon birtokolhatjuk ha hallucináljuk, vagyis képpé változtatjuk őket. A művészet, mely elsősorban a világ létező viszonyait jeleníti meg, folyamatosan hallucinálja vágya tárgyait. A művészet kreatív hallucinálás eredménye, mely a művész és a közönség által megtapasztalt, megváltozott pszicho-perceptuális körülményekből származik. A projekt különböző elméleti többek között antropológiai és szociológiai megközelítésekből, a szobrászattól a videoművészeten és performanszon át a helyspecifikus installációkig számos médiumon keresztül vizsgálja témáját, a módosult tudatállapotokat és a megváltozott percepciót.