hosting: Hunet
r34
  cikkekfotók        
film [videoművészet]  2007. április 23. hétfő   10:47
nincsen hozzászólás

szerző: Sőrés Zsolt
Láthatatlan Filmek Klubja: Maya Deren mágikus világa
2007. április 27., péntek, 18:00. Budapest - Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (IX. Komor Marcell u. 1., I. emeleti előadóterem )

  A film nagyjából éppolyan reális élmény, mint egy hallucináció; márpedig az igazán reális.
  (Hajas Tibor: A praktikus képzelet, 1976)
  
  A Láhatatlan mozi: a korai amerikai avantgárd film 1894-1941 azoknak a mindeddig ismeretlen amerikai filmkészítőknek a tevékenységét fedezi fel, akik az Egyesült Államokban és külföldön dolgoztak a mozi feltalálásától a II. Világháborúig. Az avantgárd művészek produkcióit ahogyan a filmgyártás minden szintjén működő professzionális filmrendezők és amatőr filmkészítők együttműködtek egymással az innovativitás és az (oly gyakori) ellentmondásosság nézőpontjaiból mutatjuk be. Létrejöttük óta e filmek közül sok nem volt elérhető, néhányat nyilvánosan soha nem is vetítettek, és másolatokban sem volt hozzáférhető egészen mostanáig. A világ vezető filmarchívum-gyűjteményei közül hatvan a New York-i Anthology Film Archivesszal együttműködve élesztette fel a mai közönség számára a filmtörténetnek ezt a sokáig elhanyagolt időszakát.
  
  VIII. Maya Deren mágikus világa
  
  Maya Deren legelső filmjétől, az Alexander Hammmiddel készített Meshes of the Afternoon A délután hálói (1943) bemutatásától számítják az amerikai avantgárd filmezés modern vagy úgynevezett második szakaszának történetét; cezúra az amerikai filmtörténetben. Filmkészítő és esztéta, költő, az Amerikán kívüli főként afrikai kultúrák és vallások tudós kutatója, táncművész és politikai aktivista. Filmjeinek anyagtalansága egy furcsa bújócska eredménye. Annak köszönhető, hogy Maya Deren költő volt, és ugyanakkor mégis kiszolgáltatott viszonyban volt a nyelvvel. Mindenféle típusú nyelvvel, így mint művészi kifejezőeszközzel is. A tánc és a balett átszellemített testi gesztusokkal építkező, anyagtalan nyelve élete végéig természetes maradt számára, és hidat jelentett más művészeti és kommunikációs formák felé. Mindenek előtt a filmhez és a beszéden túli üzenetváltáshoz, az afrikai mágiákhoz és a voodoo vallás szertartásaihoz. Tevékenysége inspiráló erőt jelentett a táncosokból és koreográfusokból avantgárd filmesekké avanzsáló hölgyeknek, Yvonne Raniernek, Trisha Brownnak, Shirley Clarke-nak, Carole Schneemann-nak. Maya Deren pályáján egymásba oltódott a tánc és a film. Ő volt az egyik első amerikai filmrendező, aki nem szolgálta (ki) a nézőt, hanem intenzív, fárasztó szellemi munkára, totális társalkotásra szólította fel. Amit Deren képviselt, az megjelenésének idején és sok tekintetben ma is filmszerűtlennek minősült, jóllehet éppen filmszerűtlenségével hatott. Az új amerikai film és annak közvetlen előzményei idején a filmszerűtlen filmnyelv általánossá tétele és ezzel összefüggésben a tematikai tabuk megdöntése volt a vállalt program. S bár Deren filmjeinek esetében csak esztétikai tabuk döntögetéséről beszélhetünk, a társadalmi tabukéról nem, filmes nyelve és szemléletmódja mégis bizonyíthatóan ez utóbbi irányzat inspiráló előfutára volt. (Antal István szövege alapján)
  
  Filmek: 1. A délután hálói (1943), 2. A szárazföldön (1944) 3. Filmkoreográfiai tanulmány (1945), 4. Az átalakított idő rítusa (1946), 5. Meditációk az erőszakról (1948), 6. Az éjszaka valódi szeme (1952), 7. Isten lovasai: Haiti élő istenei (1940-50-es évek/1985), Maya Deren, Cherel Ito, Teiji Ito
  (Fekete-fehér, USA, 128 perc)
  
  A filmek információs vetítések keretében kerülnek bemutatásra. A filmeket DVD-ről vetítik.
  Sorozatszerkesztő: Sőrés Zsolt
  Részvétel: ingyenes



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2024. április 20.
Dan Patlansky Budapesten
2024. április 25.
Amit még sohasem láthattál a Parkból - a kulisszák mögé enged betekintést a Blahalouisiana vadonatúj live session videója
2024. április 26.
Megint Budapesten, most a Barba Negra-ban koncertezik a Nanowar of Steel
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Áprilisban ismét mozikban a klasszikus Indiana Jones trilógia!
Carte Rouge - Vörös térkép
Exhibition: Cézanne - Egy élet portréi - Portraits of a Life
Új, hivatalos előzetest és plakátot kapott Hajdu Szabolcs új filmje, a Kálmán-nap
Utaztál okosba’? Akkor nézd meg premier előtt a Kék Pelikant!
Pasolini hét - Az Élet trilógiája a Art+ Cinema-ban
Monty Python klasszikusok ismét a mozikban!
A dohánypajta
 kiemelt 
Megint Budapesten, most a Barba Negra-ban koncertezik a Nanowar of Steel
  
„Kezdünk megöregedni, úgyhogy ne hagyd ki ezt a turnét” – ezzel az őszinte figyelmeztetéssel hirdette meg tavaszi koncertjeit a Nanowar of Steel

Dan Patlansky Budapesten
Mike Portnoy-jal koncertezik Budapesten a Dream Theater
Először látogat Magyarországra a City Morgue
Megint Budapesten koncertezik Sting
 friss hozzászólások 

Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Új Falcongate LP: Blood Red Roses (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 darkest hour    whitechapel    lion twin    perihelion    a strom of light    vanderbuyst    tankard    grand magus    kukovecz gábor    markus schrodt    lies    oceanhoarse    sunday fury    lorax    woven hand    kitty in a casket    favreau    fürgerókalábak    ági és a fiúk    kiskalász    fonogram    no turning back    a vadon törvényei    legion of the damned    indiana jones  

r41
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!