előzetes [fesztivál] 2001. augusztus 9. csütörtök 17:10
nincsen hozzászólás
szerző: BloodflowerTwo Days A Week Festival 2001 augusztus 30-31, Wiesen, Ausztria
Augusztus végén Wiesenben újabb fesztiválélménnyel lehetünk gazdagabbak. Akinek nem volt elég az eddigi idei fesztiváltermés, az ősz előtt még egyszer, és most igazán kiélheti minden állati ösztönét a Two Days A Week nevet viselő ausztriai bulin, ahol a metál zene legdivatosabb darabjait tekinthetjük meg. Olyanok, akiket már a Szigetre is kívántunk, de oda nem hoztak el. Most tessék, egy karnyújtásnyira tőlünk olyan együttesek lépnek fel, mint a 4Lyn, az Alien Ant Farm, a Subway To Sally, a Backyard Babies, illetve a minden bizonnyal legnagyobb érdeklődésre számottartó Papa Roach, Fear Factory, Die Ärtze és a Marilyn Manson. Nem hiszem, hogy lenne olyan, aki ne ismerné ez utóbbi előadót. Elhíresült a felismerhetetlenségig nőies-férfias külsőről, a koncerteken tartott prédikációkról, hogy mást ne említsek. Legutolsó albumuk, a Holy Wood az előző kettővel alkot egy trilógiát. Sikerüket ugyan kezdetben a Nine Inch Nails frontemberének, Trent Reznor-nak köszönhették (akivel mostanában megint jóban vannak, erről árulkodik a Starfuckers Inc. videóklipp is), de mostanra nélküle is platinalemezes előadókká váltak. Vagy dicsérhetném az amerikai newschoolmetal egyik legnagyobb együttesét, a Papa Roachot is, akik szintén nem jártak országunknak még közelében sem. Karrierjük 2000 áprilisában kezdődött, és azóta folyamatosan felfelé ível. Sokatmondó szövegekkel erősítik zenéjük hatását - politikáról és személyes problémákról egyaránt kertelés nélkül beszélnek. A zene egyaránt köthető a hardcore-hoz, metálhoz, hiphop-hoz, tökéletes koncertzenekar!
A második napon kicsit könnyebb fellépőket nézhetünk meg. De csak kicsit. Annak ellenére, hogy a főzenekar a Die Ärtze már sokat járt kishazánkban, nem lehet őket megunni. A németek Aurórája. Csak talán őket még jobban szeretik. Előtte viszont a már sokkal zúzósabb Fear Factoryt kell végigizzadnunk majd, ha előlről akarunk mindent látni (és igen). Legutolsó albumuk, az „Obsolete” kellemes meglepetés volt. Az elsőnek kimásolt „Cars” című kislemez egy Gary Numan feldolgozás, ami önmagában is érdekessé teszi az együttest.
Egyszóval ez egy olyan fesztivál, amit nem lehet kihagyni. Illetve lehet, csak nem érdemes. Ennyit ízelítőül, remélem találkozunk a fesztiválon, de ha nem, itt is olvashatsz majd a koncertekről szeptemberben.