szerző: Sőrés ZsoltSzkárosi Endre: Mi az, hogy avantgárd írások az avantgárd hagyománytörténetéből című könyvének két bemutatójára. 2006. december 8., péntek, 17:00. Budapest - Alexandra Könyvesház (VII. Károly körút 3/c)
Szkárosi Endre költő, irodalomtörténész 1952-ben született Budapesten. Az ELTE bölcsészkarán tanít irodalom- és művelődéstörténetet. A vizuális, a hang- és az akcióköltészet egyik legismertebb hazai kutatójaként elsődleges kutatási területét az avantgárd és a kísérleti irodalom és művészet változatos formáinak, működésmódjainak, nyelveinek történeti és poétikai kérdései képezik. E tárgykörben számos tanulmányt publikált itthon és külföldön különböző nyelveken, és rendszeresen tart előadásokat a hazai és nemzetközi tudományos élet fórumain, egyetemeken, konferenciákon. Költőként és gyakorló intermediális művészként a hetvenes évek eleje óta van jelen a magyar és a nemzetközi kulturális életben.
A költészet fogalmi határainak, illetve a költői gyakorlat nyelvi határainak jelentős kiterjesztése aligha vitatható folyamata a modern irodalomnak, különösképpen a 20. század művelődéstörténetének. Ennek eredménye az a terminológiai gazdagság is, amely e folyamatot követi és jellemzi. Az avantgárd sokféleképpen értelmezett hagyománya és jelene arra vall, hogy létezik egy olyan tágabb tartomány és a neki megfelelő terminus is, amelyben az újítás különféle irányzatai, törekvései, jelenségei többé-kevésbé együttesen értelmezhetőek. (2003)
Poétikai gyakorlatában ez a művészet valóban rokon a történeti avantgárddal: a világot nem ábrázolja, bemutatja, kifejezi hanem birtokba veszi és alakítja. () Aki nem találkozik vele, hírére megdöbben, vagy a fejét csóválja. Ha odamegy, észreveszi: itt nem kell beavatottnak lennie, teljesen természetesen illeszkedhet bele a dolgok folyamatába, részese lehet az eseménynek szorongásra, ellenségességre semmi ok. Ez a művészet nemcsak az életet akarja ´kulturálttá´ tenni, hanem a kultúrát is lakhatóvá. (1988)
A művészet legsajátabb és látszólag irigylésre méltó belső parancsa a szabadság. Aki kompromisszumot keres azzal a valósággal, amelyből egyébként maga a művészet is táplálkozik, botladozásra és ezáltal bukásra ítéli alkotását. A művészet szabadsága persze a legnagyobb kötöttség: a szabad kezet az anyagban és a cselekvésben rejlő metafizikai parancs vezeti (1992)
Recsegnekropognak a jezsuita-bolsevista szellemtelenség gondos kártékonysággal kiépített falai. A szabadság kegyetlen dolog: mi lesz, ha szinte egy csapásra és természetesen mindenki érteni fogja a művészetet? (1990)
A kötet a kiadó most indított új, „Underground expanzió” című sorozatának első kötete (Sorozatszerkesztő: L. Simon László)
Magyar Műhely Kiadó, 2006 Terjedelem: 304 oldal Bolti ára: 2700 Ft
A könyvbemutatók ideje, helye: 2006. december 8., péntek, 17 óra Alexandra Könyvesház (1075 Budapest, Károly körút 3/c)
Kerekasztal-beszélgetés György Péter, Hajdu István, Hammer Ferenc, Juhász R. József és Sőrés Zsolt részvételével Moderátor: L. Simon László
Időközben megjelent a Magyar Műhely 138. és 139. száma többek között Veres Bálint, Meszlényi Dénes, Novotny Tihamér, Jozef Cseres, Erőss István, Sütő Csaba András, Székely Júlia, Sándor Katalin, Dékei Krisztina, Seregi Tamás, Máté Zsuzsanna, Sőrés Zsolt, Merhán Orsolya, Erdély Dániel, Hudra Klára, Gaál József, Baglyas Erika, L. Simon László, Szűgyi Zoltán, Papp Tibor, Dánél Mónika, Fenyvesi Tóth Árpád, Tomaz Salamun, Hapák Péter, Halász Hajnalka, Orosz Kata, Uhl Gabriella, Szombathy Bálint, Nagy Pál, Kelemen Erzsébet és Cselényi László műveivel és írásaival.
A folyóirat és a Magyar Műhely kiadványai kedvezményesen megvásárolhatóak a Magyar Műhely Galériában (1072 Budapest, Akácfa utca 20.) ill. ugyanott, a Ráció Kiadónál (az e-mail címet és a telefonszámot lásd a levél végén).