kultúra [vers]  2000. november 3. péntek   13:20

nincsen hozzászólás

  I.
  
  Odavagyok,
  mert semmisem sikerül,
  tagjaim szerteszét hevernek.
  
  Össze kell szednem magam,
  hogy erőm legyen
  és le tudjam győzni, ha
  odavagyok.
  
  III.
  
  Megyek a zöldséges előtt.
  Őszibarackok gombóc szemei
  vigyorognak felém.
  Beleharapok az egyikbe
  és az édes nedü végigcsorog
  a szám szélén.
  
  A szemem kikerekedik az árlapon,
  majd beborulok,
  és az őszibarackok távoli homályában
  tovalépkedek.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: