szerző: Private Music ProductionsJan Garbarek Group és Trilok Gurtu a Budapesti Kongresszusi Központban 2006. május 10., 20 óra, Budapest - Budapesti Kongresszusi Központ
Május 10-én hazánkba látogat Jan Garbarek, a világhírű szaxofonos. A tavasz egyik legnagyobb zenei eseményének számító koncert a Kongresszusi Központban kerül megrendezésre. A Jan Garbarek Group legújabb szenzációja, hogy az ütőhangszerek mögött a világ legjobb indiai dobosának tartott Trilok Gurtu ül majd a budapesti hangversenyen.
Himnikus szépségű, éterien tiszta zene
Jan Garbarek Group
Jan Garbarek - szoprán- és tenorszaxofon Rainer Brüninghaus - zongora, billentyűs hangszerek Eberhard Weber - elektromos bőgő Trilok Gurtu - ütőhangszerek
Jan Garbarek (1947, Norvégia) John Coltrane művészetének hatására autodidaktaként kezdett zenét tanulni 1961-ben. Elsőként tenorszaxofonon játszott, később hozzá vette a szoprán- és basszushangszereket. 1962-ben megnyert egy amatőrversenyt, majd Terje Rypdal, Arild Andersen és Jon Christensen részvételével megalakította első együttesét. Coltrane zenéjét követve számos impresszív hatás érte, melynek során sikerült világszerte egyedülálló játékstílusát kialakítani. Zenéje karakterisztikusan skandináv jazz, melodikus és atmoszférikus, különleges melegsége egyszerre intenzív és visszafogott.
Neve egybefonódott a világ egyik legjelentősebb lemezkiadója, a német ECM sikereivel, melynek időközben vezető komponistája és első számú sztármuzsikusa lett. Keith Jarrett társaságában rögzítették a híres Belonging és My Song című albumot, mely immár több nemzedék zenei ideálját testesíti meg. Későbbi zenekaraiban olyan muzsikusok fordultak meg, mint Ralph Towner, Egberto Gismonti, Charlie Haden, Shankar, Ustad Fateh Ali Khan, Nana Vasconcelos, Mari Boine vagy Manu Katché. Rendkívüli sikereket ért el a Hilliard Ensemble közreműködésével készült Officium és Mnemosyne című gregorián albumaival is, miközben kialakította állandó együttesét, melyben partnerei Rainer Brüninghaus és Eberhardt Weber.
Jan Garbarek személyében a kortárs európai jazzművészet legnagyobb alkotóegyéniségét tisztelhetjük, egyöntetű vélemény szerint Európa legjobb szaxofonjátékosa. Értékadó zenéje világszerte rendkívül népszerű, ritkaságszámba menő koncertjei iránt óriási az érdeklődés mindenütt. Művészetének elismeréseként 1998-tól a norvég királyi ház lovagja.
Hazánkba ezúttal a Jan Garbarek Group érkezik, melynek legújabb szenzációja, hogy ezúttal a boldog kismama szerepét betöltő Marylin Mazur helyett a budapesti hangversenyen a világ legjobb indiai dobosának tartott Trilok Gurtu ül majd az ütőhangszerek mögött!
He is the best player, I ever met...! Keith Jarrett
Eberhard Weber
Eberhard Weber zeneszerzőként és muzsikusként az európai jazz egyik legkiemelkedőbb személyisége. Apja hatévesen csellón tanította, 16 évesen kezdett bőgőn játszani. Egy düsseldorfi amatőr jazzfesztiválon találkozott Wolfgang Dauner-rel, akivel nyolc éven keresztül dolgozott duóban és saját zenekarukban, az Et Cetera-ban. A 70-es évek elején Dave Pike-kal játszott, majd megalapította a Spectrum együttest Volker Kriegel-lel. Albumuk - a Colours of the Chloe - az ECM egyik legnagyobb sikere volt abban az időben. 1974-ben Alakította meg a Colours együttest, mellyel Amerikában is turnézott 1978-1981 között. A 70-es évek közepétől a 80-as évek végéig a United Jazz & Rock Ensemble tagja volt. 1974-ben játszott Ralp Towner Solstice című híres és nagysikerű lemezén, ebből az időből indult együttműködése Jan Garbarekkel, akivel a 80-as évek elejétől számtalan közös lemezt készített. Emellett szóló koncerteket ad és ír filmzenéket is.
Már korán kidolgozta saját, minden mástól megkülönböztethető bőgő-soundját és játékstílusát, Muzsikájában az egyedi hangszerkezelés játssza a főszerepet, egy maga által tervezett elektromos bőgőn játszik, melyet a 70-es évek elején egy hegedűkészítő épített meg számára. A hangszer egy extra húrral rendelkezik, megszólalása jellegzetes, tiszta és világos hangzást eredményezett, mely különleges hajlékonysággal párosult, így mélyebb és pregnánsabb hangzást hozhatott létre a megszokottnál. Munkásságát a tökéletes intonáció és az intuitív, dallamos zenei szépség megfogalmazásának igénye határozza meg. Neve egyszersmind reprezetálja a nagybőgő, mint hangszer modern kori fejlesztését is, melynek világviszonylatban egyik első számú úttörője mind a mai napig.
Weber, hogy kiterjessze és ezzel egyidejűleg elmélyítse játékának hangzásvilágát, fellépésein a legmodernebb elektromos berendezéseket használja. Megszerkeszt egy motívumot, elmenti, rájátszik egy másikat, majd egy ritmikusan felépített hangzásterv alapjai fölé saját, dallamos improvizációit játsza, ezzel álomszerű darabokat hozva létre, melyek mondanivalója mellett egyszerre árasztanak humort és melegséget úgy, hogy az alkotás folyamatába mindig beavatja magát a hallgatót.
Eberhard Weber ugyan elsősorban Európában népszerű, de világszerte sok követőre talált és hatása a kortárs klasszikus zenére és az ún. new music-ra elvitathatatlan. Hamísítatlan világklasszis, aki jól ismert a koncertkedvelők körében remekbe szabott lemeziről éppúgy, mint a Jan Garbarek Group ünnepelt bőgőseként.
Eberhard Webers ECM Recordings:
Eberhard Weber: 2000 - Endless Days 1993 - Pendulum 1988 - Orchestra 1984 - Chorus 1982 - Lather That Evening 1979 - Fluid Rustle 1976 - The Following Morning 1975 - Yellow Fields
Eberhard Weber Colours: 1980 - Little Movements 1977 - Silent Feet 1973 - The Colours of Cloé
with Jan Garbarek: 1998 - Rites 1995 - Visible World 1992 - Twelwe Moons 1990 - I Took Up The Runes 1988 - Legend Of The Seven Dreams 1984 - Its OK To Listen To The Gray Voice 1983 - Wayfarer 1981 - Paths, Prints 1978 - Photo With
with Ralph Towner Solstice: 1977 - Sound And Shadows 1974 - Solstice
Rainer Brüninghaus a németországi Bad Pyrmontban született 1949. november 21-én. 1973-76 között a Kölni Konzervatóriumban zeneelméletet és zongorát hallgatott, majd tanulmányai végeztével Volker Kriegel együttesében mutatkozott be. A Spectrum-ot követően Eberhard Weber nagy hatású zenekarához, a Colours-hoz csatlakozott (1975-80) melynek tagja volt Charlie Mariano és John Marshall is. Bár Webert gyakran bőszítette, ha a kritikusok a Colours-ról, mint a Weather Report európai hasonmásáról beszéltek, voltak olyan időszakok - különösképpen a Colours kései albumai, - amikor Brüninghaus kompozíciói közel álltak az amerikai stílushoz. (Brüninghausnak egyébként kritikus felszólalásai voltak a banda sikerének érdekében a kompozíciókat és a zongorajátékot illetően, amelyben be kívánta mutatni óriási technikai felkészültségét és rendkívüli szenzitivitását a zeneszerzésben is.)
Amikor elhagyta a Colours-ot, Manfred Schoof quintetjében dolgozott, majd 1981-ben megalakította saját trióját Markus Stockhausen és Fredy Studer társaságában. A Continuum rendkívül sikeresnek bizonyult, 1984-ben megnyerte a Német Lemezkritikusok Díját.
Rainer Brüninghaus pályafutása során kiváló muzsikusok széles körével dolgozott, mint például Kenny Wheeler, Paul McCandless, Michael DiPasqua, Albert Mangelsdorff, Toots Thielemans, Archie Shepp, Carla Bley és Bobby McFerrin.
1995-től tagja Jan Garbarek világhírű együttesének, emellett komponál bigbandek és klasszikus zenekarok számára és tanít a Kölni Zeneakadémián.
Ismertebb albumai: 1980 - Eberhard Webers Colours - Little Movements 1980 - Rainer Brüninghaus - Freigeweht 1980 - Eberhard Weber Colours - Little Movements 1983 - Brüninghaus, Stockhausen, Studer - Continuum 1995 - Jan Garbarek Group - Visible World 1998 - Jan Garbarek Group - Rites 2000 - Eberhard Weber - Enddless Days
Jegyek válthatók 7000, 9000, 11000, 14000 forintért a Budapest Kongresszusi Központ pénztárában (1123 Budapest, Jagelló út 1-3.).
14:13
