A Francia Intézet és MU Színház közös szervezésében Villanófény Fesztivál: Specko Jedno - Rutkai Bori koncert Czifra Hormon
A Specko Jedno együttes a megszólalásig hasonlít egy bárzenekarra, az énekesnőt, pedig úton útfélen le-sanzonosítják. A helyzet ennél bonyolultabb: morális-rocky, szakrális-induló, death-románc, bigott-tangó, deklarált-funky, bukott-sláger, metál-mulatós, mese-punk, delírium-discó, metafizikus-gyerekdal, fitness-ballada (stb.) alkotják a repertoárt.
Az énekesnő bevallottan egy igazi énekesnő-imitátor. Munkásságával folyamatos és reménytelen harcot vív a szerelmes dalok sztereotípiái ellen. A zenekarnak sötét haja és barna szeme van.
A zenekar tagjai: Rutkai Bori - Mikrofon Darvas Kristóf Billentyűs hangszerek Bujdosó János Gitár Vozár János- Cajon
A Czifra Hormon című koncert-előadás a zenekar dalaiból (zeneszerzők: Bujdosó János, Rutkai Bori, és mások), színpadi gyakorlatokból, gegekből, és Scorpene Horrible, a vendég videó-művésszel való közös munkákból áll.
Támogatók és partnerek: Inter-Európa Bank Rt., Budapesti Francia Intézet, NKA, Fővárosi Színházi Alap, Auela Alapítvány, Cie Renue Ménage, Új Előadóművészeti Alapítvány
április 4., kedd 20 óra - bemutató; április 25., 26. kedd, szerda
Tánc
Fortedanse Horváth Csaba KET: & Echó
Koreográfia: Hováth Csaba Jelmez: Benedek Mari Fény: Fésűs Zsolt Hang: Kondás Zoltán Színpadkép: Horváth Csaba Zene: Dmitri Shostakovich Symphony No. 15 op. 141bis Táncolják: Ladányi Andrea, Lőrinc Katalin, Bajári Levente, Koháry István, Kerényi Miklós Dávid
Narcissus és Echó mitikus világában (tér-idejében) nem egy pszichológiai baleset kórképe eleven, s nem is az önimádat társadalmának kritikája, hanem a tükörlét maga: valóságnak és nem valóságnak, látszatnak és lényegnek, fénynek és árnyéknak egymást feltételező, meghatározó kettőssége. Narcissus ebben az értelemben a reflektálatlanság áldozata, saját tükörképének idegenje; - olyan költő, aki képtelen különbséget tenni az égre kelt, s az éji folyó csillagai között. Echó pedig, a hallomásból ismert, a csak végszavakban válaszoló... Illó képek után mért nyúlsz, te szegény, te hiszékeny? Nincs, mire vágyakozol: fordulj meg s kedvesed eltűnt. Nem más, mit szemlélsz: magad árnya, mi visszaverődik: Semmi magáan e kép... /Ovidius: Átváltozások. III. 431-435/
I. rész Alice B. Táncolja: Ladányi Andrea Zene: Apocalyptica Jelmeztervező: Lakatos Márk Látvány: Jorma Uotinen Fény: Fésűs Zsolt Koreográfus: Jorma Uotinen
Találkoztam Alice-szel a vonaton. Övé a 4-es, az enyém a 3-as hely volt. Valami történt vele. Később láttam őt az interneten. - szünet -
II. rész 6 9 1 3
Táncolják: Bánki Zsolt, Ladányi Andrea, Miklós Marcell
A 6913-ban a La dance company eddigi stílusától eltérő táncos technikával jelentkezik. Az előadás három figurája között kialakuló azonosság és másság, a két táncos (Bánki Zsolt, Ladányi Andrea) és egy színész (Miklós Marcell, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatója) egymást ellenpontozó és kiegészítő eszközeivel jelenik meg.
jegyár: 1.200 Ft diák-, szakmai jegy: 800 Ft
---
Április 7., 8., péntek- szombat 20 óra
PR-evolution Dance Company Kun Attila: I. Holnap előtt
Koreográfia: Nemes Zsófia Zene: montázs Jelmez: Sárosi Krisztina Fény: Kun Attila Előadók: Balkányi Kitty, Ékes Georgina, Kovács Dóra, Tonhaizer Tünde, Szabó Csongor, Szász Dániel, Zambrzycki Ádám
Nemes Zsófia vizsgadarabja, amely annyira szépen sikerült, hogy a PR-evolution project alapításának egyik célkitűzéséhez hűen tered ad a PR-evolution D.C. programján belüli megjelenésére. Az alkotó új utakat, kifejezéseket, mozdulatokat keres. Ajánlom szíves figyelmükbe. Kun Attila
II. Visible Shape
Lábán Rudolf díjas koreográfia
Koreográfia: Kun Attila Zene: Philip Glas Fény: Kovács Gerzson Péter Jelmez: Molnár Zsuzsa Előadók: Kovács Dóra, Kozmér Alexandra Magyar Nemzeti Balett Nemes Zsófia Tonhaizer Tünde
A forma azonos, a mozdulat azonos, a kép azonos, és kétszer ismétlődik. De semmi sem ugyanaz!!!! Négy nő, igazi nő járja útját a látható formák között, s útjuk vége egy nem ismert világ, ahol a test, a csont, az izmok s az inak gyönyörű hangszerré nemesülnek.
III. My Big Pants
A Rambert Dance Company kedvelt koreográfusának darabja a PR-evolution D.C. előadásában
Koreográfia: Jeremy James Zene: Peter Morris Fény (eredeti alapján): Kovács Gerzson Péter Jelmez (eredeti alapján): Molnár Zsuzsa Előadók: Kovács Dóra, Kozmér Alexandra, Nemes Zsófi, Tonhaizer Tünde, Szabó Csongor, Kun Attila
Az ausztráliai születésű Jeremy James a 90-es években végigjárta a brit táncélet vezető együtteseit. Dolgozott a Rambert Dance Companyval, a Siobhan Davies Dance Companyval, az Arc és a DV8 formációkkal, mielőtt önálló koreográfiáival berobbant volna a londoni táncéletbe. Jeremy James stílusa a fizikalitáson keresztül szélsőségesen modern formát szült, annak ellenére, hogy munkáit klasszikus szabályrendszer alapján illesztette össze. A most látható My Big Pants Jeremy James alkotói munkásságának csúcsán született. Koncentrált struktúrája mellett megcsillan Jeremy éleslátása, amely tele van szarkasztikus, de hétköznapisága által mélyen emberi humorral. A My Big Pants-ben egy világváros underground kultúrájának briliáns színpadi megjelenítésének lehetünk tanúi, ahol az elidegenedettség, megrekedtség, és az egyén magánya fordul humorba és végtelen mennyiségű gyönyörű mozdulatba.
Jegyár: 1.200,-Ft Diák- szakmai jegy: 800,-Ft
Április 9., 10., 11., vasárnap, hétfő, kedd 20 óra
Írta: Bíró László Tér: Valcz Gábor Ruha: Ferencz Zsófia Zene: Márkos Albert, Sabák Péter Dalszöveg: Pásztor Tamás Technical support: Payer Ferenc, Dirscherl Krisztián Rendező: Keszég László
Szilveszteri mulatságra készülődik néhány harmincéves, az ún. young professional képviselői. Fantasztikus élményekkel szeretnének gyarapodni az év utolsó napján: fantasztikus barátokra szert tenni, fantasztikus újévi fogadalmat tenni, és fantasztikusan berúgni tán még k*** is akad , hogy tovább éljék fantasztikus életüket. A béke és a szeretet analízise után az igazság témakörét boncolgatja a Pont Műhely trilógiájának második darabja, de kizárólag hátulról, mert ahogy a dalocska is mondja: Ég a gyertya ég, el ne aludjék, aki lángot látni akar, mind leguggoljék!
Mezei Erzsébet képzőművész Kötéltánc című kiállítása A kiállítást megnyitja: Péter László grafikusművész (Megtekinthető: 2006. április 30-ig)
Mezei Erzsébet: Székelykevén született 1947. január 29-én. Ősei bukovinai székelyek, akik 1883-ban települtek az Al-duna vidékére magukkal hozva egy sajátságos hagyomnyvilágot, nyelvezetet, dalkincset, életformát. Ebben a környezetben nőtt fel, majd az óbecsei Todor Dukin Gimnázium tanulója lett. Az újvidéki Tanárképző Főiskola képzőművészeti szakán szerzett oklevelet 1971-bewn. Azóta Zentán él és tanít. A tanárkodáson kívül a képzőművészet területén szervezőmunkát is végez. 1995-től az esztergomi Piktor képzőművészeti tábor és művésztelep, valamint 1999-től a Zentai Művésztelep grafikai műhelyének művészeti vezetője. Grafikával fokozottabban 1989-től foglalkozik. Leggyakoribb kifejezőeszköze a monotípia, montázsgrafika és a hidegtű. Első bemutatkozó kiállítása 1991-ben Újvidéken volt. Ugyanebben az évben Kecskeméten a Katona József Grafikai Pályázaton három pályamunkája a Lakitelek Alapítvány különdíját nyerte el. 1996-ban TAKT díjat, majd 1999-ben FÓRUM képzőművészeti díjat kapott.
Zenerajz performance Bicskei Zoltán rajz (Magyarkanizsa) Grencsó István szaxofonok, basszusklarinét, fuvola (Budapest) Mezei Szilárd kaval, brácsa, ütőhangszerek (Zenta)
---
Április 13., 14., csütörtök, péntek 20 óra
Várszegi Tibor: A mennybe vitt leány
Judika szép leány című székely népballada és Palkó Tibor Felajánlás című képe alapján
Írta, játssza, díszlet, film: Várszegi Tibor Zeneszerző: Mezei Szilárd Zene: Mezei Szilárd Trió
Az előadás címe egy székely népballadakör címének átvétele. A balladakör történetét 15 különféle szövegváltozatban sikerült összegyűjteni. A történet szerint egy kislány, akit egyes változatok Judikának, mások pedig Márton Szép Ilonának neveznek, meghal, mielőtt férjhez menne. Mielőtt meghal, nagy fájdalmában, keserűségében és szomorúságában édesanyját kéri, hogy sirassa meg. Édesanyja pedig megsiratja, és siratóénekében menyasszonynak nevezi, mert, ha halála miatt nem is mehet férjhez, Jézus menyasszonya lesz ő.
De mit jelent meghalni? Az előadás egésze ezt a kérdést járja körül. Az egymást követő jelenetek, nem a ballada történetét vezetik végig, hanem a ballada értelmezése kapcsán felvetődő kérdésnél időznek. Mert meghalni nem pusztán fizikailag lehet. Ha kell, akár naponta többször is szükségünk lehet rá. Megtanulni lemondani mindarról, amiről úgy gondoltuk, hogy szükségünk volt rá, amiben nem vettük észre saját hibánkat vagy bűnünket, ha az újjászületés érdekében valóban lemondunk minderről, az nagy fájdalommal, keserűséggel és szomorúsággal jár. Aki megtanul meghalni, annak van képessége a lenni-tudásra. Ennélfogva az előadás azt az utat keresi, ami a szomorúság után következik. Az ősi magyar indítékok felé fordulva, ám nem muzeális értéknek tekintve a hagyományt, Ezékiel prófétával együtt keresi az üdvösséget: szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket! (Ezékiel 18.13.)
Április 20., 21., 22., Csütörtök, péntek, szombat 20 óra
Off Társulat: Fészek
Koreográfia / Hód Adrienn Előadják / Dékány Edit, Garai Júlia, Horváth Andrea, Lex Alexandra, Murányi Zsófia, Vadas Zsófia Tamara, Varga Viktória Kosztüm / Németh Anikó - MANIER
” Sokat vagyok egyedül. Keveset alszom. Egyedül. Akkor sem túl mélyen. Sokszor álmodom. Ezeket a képeket, hangokat, érzéseket gyűjtöttem egybe, „egy fészekbe”. A megálmodott szerepekhez, hozzá illő karakterű táncosnőket kerestem, velük közösen keltjük most életre az álmokat. „
Karamazov nővérek Stúdiószínpad (Szentkirályi utca 4. F. Műhely)
Résztvevők: Székely B. Miklós, Monori Lili, Székely Rozi, Francia Gyula, Totyi, Masni, Pamacs
Dosztojevszkij regényrészletei szólnak két Röszkén túli Kanizsáról ajándékba hozott disznófej előtt, és egy kissé romlott csirke körmeinek kipirosítása közben. Nem dönthető el mi reálisabb, Dosztojevszkij Karamazovja és mi álomszerűbb a szereplők otthoni, Kisoroszi szomszédainál, a mozgáskorlátozott kacsánál és a köznapi létezésnél. A lábatlan, 10 éves Totyi kacsa fogalmazza meg emberpartnerei szabadságvágyát: csapkodásai nem a leláncolt Prométheusz: csupán egy bénán is teljes értékű életet élő kacsa menekülési próbálkozásai. Két falusi kutya Masni és Pamacs barátságosan kószál a nézők között a panteista előadásában. Megértően viselkednek a bolond emberekkel. A komor monológok és dialógok között tárgyilagosan hozzák a feltétlen szeretetet, gyöngédséget.
Szabó Réka: Buddha szomorú avagy ne mássz fel, mert leesel
Kérjük kapcsolják ki biztonsági öveiket. Ez egy utazás. Egyedül, nincs mese. A visszapillantóban minden élesebb. Most látszik, milyen nevetséges a normalitás arcunkra égett maszkja. Amit olyan elkeseredetten védelmezünk magunkon, és támadunk a másikon, pedig minden titkunk közös, és másságunk ugyanolyan.
Élni akarok mondta Simf. Fogták szelíd kezekkel.
Lázár Ervin novellái alapján, minden szereplő alkotó közreműködésével.
Rendező: Szabó Réka Szereplők: Dózsa Ákos, Gőz István, Kövesdi László, Szász Dániel, Zambrzycki Ádám Zene: Barna Balázs, Dévényi Ádám Kosztüm: Bodnár Enikő Díszlet: Valcz Gábor Fény: Jánoska György Dramaturg: Ari-Nagy Barbara, Peer Krisztián Köszönet: Tóth Mária, Vetlényi Zsolt
Koreográfus: Hámor József Előadók: Nagy Csilla, Molnár Csaba, Hargitai Mariann, Szász Dániel, Tonhaizer Tünde, Katonka Zoltán Zene: montázs, szerkesztő: Hámor József Cimbalom: Farkas Mihály Fény: Fejes Ádám Kosztüm: Fazekas Szilvia
Egy intenzív utazás a vad vibrálás állapotából a leheletfinom, monoton rezgés állapotáig, ahol a zene és a tánc egységéből születik meg egy jelrendszer. Ez a rendszer a harmónia életre hívását szolgálja. A produkció kísérletet tesz arra, hogy a néző az idő lineáris folyamából kiszakadjon, majd az időtlenségben elmerüljön és feloldódjon az előadás során.
jegyár: 1.200,-Ft szakmai-, diákjegy: 800,-Ft
Gyermekelőadások:
Április 9., Vasárnap 11 óra
Bóbita Bábszínház (Pécs): Gőgös Gúnár Gedeon
Varga Katalin könyvéből bábszínpadra írta: Szász Ilona Tervező: Fazekas Antónia Zeneszerző: Fenyvesi Béla Rendező: Szamó Gábor
Játsszák: Csizmadia Gabi, Várnagy Kinga, Krajcsovics Csaba, Boglári Tamás
Gyerekek! Akartok baromfiudvarban kislibák lenni? Ha igen, csőrötöket bezárjátok, a fejeteket gyorsan a szárnyatok alá dugjátok, mert Lúdanyó mesét mond Nektek. Először Báró Nyakas Kakas Kelemen lustaságának és hiszékenységének tanulságos történetét láthatjátok. Második mesénkben Gőgös Gúnár Gedeon pünkösdi királyságának bemutatása következik, melyből kiderül, hogy az önteltség és a gőg milyen veszélyes egy lúd számára, ha a közelben róka sompolyog. Hogy a libabál és a mese mégse végződjön szomorúan, azt egy Zsuka nevű komondorkölyök hőstettének köszönhetjük.
Maskara Színjátszó Társulat: Terülj, terülj asztalkám Vidám mesejáték a népmese alapján
Írta és rendezte: Almássy Bettina
Jancsi: Bárkány Miklós Az asztalka tündére: Kántor Judit A rendnek őre: Nagy Eszter / Kenéz Anikó Aranyat tüsszentő csacsi: Ptrilák Lajos Kocsmárosné, szép Etelka: Almássy Bettina Béla, a ház ura: Rudas Attila
Jancsi, a szegény családból származó legény még hisz a csodákban. Elindul hát meseországba, hogy rátaláljon a szerencséjére. Csodálatos útjáról a jóságért kapott varázsasztallal és a csodaszamárral tér haza. Ám otthon sem az asztal, sem az aranyat tüsszentő Szamár nem működik. Lehet, hogy még sincsenek csodák? Vagy csak a hazugan mosolygó kocsmárosné keze van a dologban?...
10:22
