előzetes [koncert] 2006. február 11. szombat 13:39
nincsen hozzászólás
szerző: Millenáris.HuShakti a Millenárison 2006. március 7., kedd 20 óra, Budapest - Millenáris Teátrum
Március elején a világszerte ismert és elismert Shakti zenekar lesz a Millenáris vendége. Fellépéseiket a világon mindenhol teltházas koncertek kísérik, de ez nem is meglepő, hisz olyan nagy zenészek játszanak az együttesben, mint a A világ leggyorsabb kezű gitárosaJohn McLaughlin vagy a csodálatos indiai tabla-művész Zakir Hussain.
Az Isteni Szépség, Intelligencia és Alkotóerő
John Mclaughlin nem csak a világ egyik leghíresebb gitárosa, hanem a jazz és a klasszikus indiai zene fúziójának első számú nagymestere. 1975-ben ő és a tabla-virtuóz Zakir Hussain alapították a Shakti-t a world music stílus előfutáraként, mely mind a mai napig rendkívül népszerű.
A zenekar virtuóz játékában a jazz-improvizációktól a hindusztáni (észak-indiai) ragákon át a karnatikus (dél-indiai) klasszikus zenéig minden elem harmonikus egésszé ötvöződik. Művészetük alapja nem kis részben a zenészek és hangszerek közötti ihletett párbeszéd, valamint a lenyűgöző tempóban játszott indiai ritmusok folyamatos változásának kimeríthetetlen variációja.
Különlegességszámba menő hangversenyeiken résztvenni a legmagasabb szintű műélvezet, kápráprázatos technikai színvonalon előadott, varázslatos zenéjükkel közönségüket szinte transzállapotba kergetik. Sokak szerint ez a titka a SHAKTI frenetikus sikereiknek.
Ustad Zakir Hussain (1951) a tradicionális indiai ütőhangszeres játék forradalmi megújítója, a tabla ma élő legnagyobb mestere.
Köztiszteletben álló muzsikuscsaládban született és nevelkedett, apja Ustad Alla Rakha tablaművész Pandit Ravi Shankar zenekarában játszott és maga is sokat tett az indiai zene megismertetéséért. Zakir édesapjától örökölte tehetséget arra, hogy nagy muzsikussá váljon és a vágyat, hogy az indiai zene méltó rangjának elismertetésén fáradozzon. Karrierje 7 éves korában indult, tizenkét évesen már körbeturnézta a Földet. Ravi Shankar őt is meghívta együttesébe, mellyel 1970-ben debütált Amerikában, ahol le is telepedett. A Ravi Shankarral való hosszú, sikeres együttműködés mellett munkássága a Tal Vadya Rhythm Band, később a Dyga Rhythm Band működésében teljesedett ki. Olyan előadók albumain működött közre, mint George Harrison, Joe Henderson, Van Morrison, Jack Bruce, Charles Lloyd, Pharoah Sanders vagy Billy Cobham, szólistaként fellépett a New Orleans-i és Hong Kong-i Szimfónikus Zenekarokkal, szerepelt Mickey Hart (ex-Grateful Dead) híres Planet Drum elnevezésű projektjében, melyért Grammy-díjat kapott.
John McLaughlin meghívására 1975-ben East Meets West munkacímmel kezdtek próbálni New Yorkban, melyből viharos gyorsasággal új együttes született és felvette a szanszkritből származó Shakti nevet. A Shakti a world music előfutáraként, rendkívüli szakmai- és közönségsiker mellett mintegy három évig működött, majd hosszú szünet után 1997-ben újjáalakultak. Az új felállás ismét világsiker lett, mely azóta is töretlen mind a mai napig.
Zakir Hussain ugyanakkor folyamatosan fenntartotta saját együttesét, a Rhythm Experience-t, saját lemezei mellett zenészként és producerként számtalan figyelemre méltó lemezkiadványt jegyez.
Befutott mint zeneszerzőnek számít a filmiparban is, olyan produkciókhoz írt zenét, mint Francis Ford Coppola filmje, az Apocalypse Now, Bertolucci-tól a Little Buddha, James Ivory-tól a Heat and Dust, vagy az Ismael Merchant rendezte 1993-as In Custody, akivel az elmúlt évben fejezték be a The Goddes című alkotást.
Számos kitűntetést kapott pályafutása során, 1988-ban az indiai kormány Padma Shri díját kapta, két évvel később az Indo-Amerika díjat vehette át, melyet India és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban való kiemelkedő közreműködésért ítélnek oda. 1991-ben India miniszterelnöke a Sangeet Natak Academy Award-dal tüntette ki, majd 1999-ben ismét az USA-ban díjazták a nemzeti kulturák területén kifejtett munkásságáért.
Zakir Hussain jelenleg - a Shakti mellett - tagja Bill Laswell world-music szupergroupjának, a´Tabla Beat Science-nek is, és mindemellett tanít a Princeton Universityn.
Válogatott diszkográfia:
Zakir Hussain: Selects (2000) The Rhythm Experience (1998) Magical moments of rhythm (1997) Music of the Deserts (1993) The one and only (1992) Making Music (1987)
Ravi Shankar: Concert for Peace (1995) Shakti: Saturday Night in Bombay (2001) The Believer (2000) Remember Shakti (1999) Natural Elements (1977) A Handful Of Beauty (1976) Shakti (1975) Ustad Alla Rakha: Tabla Duets Lalgudi Jayaraman: Violin Trio Aashish Khan: Golden Strings of the Sarode Narada Michael Walden: Masters of Percussion
John McLaughlin
A gitárművészet híres megújítója, John McLaughlin 1942. január 4-én született az angliai Yorkshire-ben. Noha édesanyja hegedűművész volt, ő kilenc évesen mégis zongorázni kezdett. Két évvel később fordult érdeklődése a gitár felé, amit autodidakta módon igyekezett elsajátítani. Az 50-es évek végén a bendzsós Pete Deuchar Professors of Ragtime nevű zenekarában kezdett játszani, majd rövid idő után Londonba költözött, hogy megtegye első lépéseit a rock- és blues zene felé. Kitartó gyakorlással sikerült gitártudását megalapoznia, így a hatvanas évek kezdetén már helyet kapott olyan menők mellett, mint Georgie Fame, Alexis Corner és a Graham Bond Organisation, majd csatlakozott a Brian Auger vezette Trinity-hez.
1968-ban alapította első saját együttesét John Surmannel és Tony Oxley-val, 69-ben felveszik az Extrapolation-t, majd Larry Young orgonistával quintetben a Devotion című lemezt. Ezt követően felgyorsulnak az események: 1969-ben Dave Holland tanácsára New Yorkba költözik, hogy csatlakozzon Tony Williams Lifetime nevezetű együtteséhez, (Emergency, Turn It Over), ahol olyan jól érzi magát, hogy még a Király, Miles Davis meghívását is elutasítja a banda miatt
A Lifetime feloszlása után csatlakozik Davis zenekarához, akivel többek között olyan referencia értékű remekműveken szerepel, mint a Big Fun, az In a Silent Way, a Bitches Brew és a Live Evil.
Miközben a fúziós zenével sikerül alaposan felforgatniuk a zenei életet és az új irányzat mágnesként vonzani kezdi a legkülönbözőbb művészeket, McLaughlin elmélyed a hinduizmus tanaiban, Sri Chimnoy indiai guru tanítványává szegődik és felveszi a Mahavishnu előnevet. Sokat sejtető új session-albumán - My Goals Beyond (1970) - már verbuválódik a nagy csapat, majd robban a bomba és megalakul a jazz-rock éra egyik legkiválóbb együttese, a Mahavishnu Orchestra: Jerry Goodman, John McLaughlin, Jam Hammer, Rick Laird és Billy Cobham. Első három lemezük - The Inner Mounting Flame (1971), Birds Of Fire (1972) és Between Nothingness and Eternity (1973) - forradalmi erővel hatott, újszerű zenei kifejezésmódja és korszerű sound-ja egyaránt lenyűgözte a rock- és jazz hallgatóságát és kritikusait. A zenekar óriási tömegek előtt kezdett játszani, tagjai a rock progresszív aranykorában lettek a show-biz szupersztárjai.
McLaughlin népszerűségét növelte a szintén Chinmoy-tanítvány, Carlos Santanával 1972-ben kiadott a Love, Devotion, Surrender is, de sikerei ellenére (vagy talán miatt) a Mahavishnu fenoménjai cserélődni kezdtek, és ez - mint kiderült, - végzetesnek bizonyult a zenekar jövőjét illetően. A Vision of the Emelard Beyond már Jean-Luc Ponty-val és Gayle Morannal készült, később jött a szaxofonos Bill Evans és mások, mígnem az 1986-os Adventure in Radioland után az együttes végleg feloszlott.
Közben McLaughlin úgy döntött, hogy indiai zenészekkel játszik tovább, ezért 1975-ben kiválasztott két fiatal, Amerikában élő indiait: az egyik már akkor fantasztikus tablásnak tűnt és úgy hívták, hogy Zakir Hussain, a másik egy kimondhatatlan nevű hegedűvirtuóz a Shankar-családból, - Laksminarajana - akit később L. Shankar néven ismert meg a zenészvilág
Ezzel útjára indult a Shakti, ami szanszkrit nyelven kreatív intelligenciát, szépséget és alkotóerőt jelent, más szóval: Az Isteni Energiát.
A Shakti, két éven belül minden idők legbefolyásosabb indo-jazz együttesévé vált, sorban jelentette meg lemezeit. A Shakti, a Handful of Beauty és a Natural Elements egyaránt meghatározó jelentőségű, stílusteremtő alkotás. Ma már tudjuk, hogy a máig népszerű world music irányzat alapjait -az Oregon együttes munkássága mellett, - jórészt a Shakti rakta le.
A Shakti, 1978-ig folyamatosan turnézott, mint a világ legkülönlegesebb akusztikus zenekara, majd McLaughlin elérkezettnek látta az időt arra, hogy visszatérjen egy elektronikus formációhoz. L. Shankar is követte a gitár-gurut, ám a One Truth Band rövid életű maradt.
McLaughlin ezt követően szólókarrierbe kezd, mindenek előtt megkomponálja az Electric Guitarist (1979) anyagát, majd a csinos és tehetséges francia zongorista, Katia Labéque-kel 1982-ben kiadja a Music Spoken Here-t. Méginkább elkötelezi magát az akusztikus hangzás mellett, és Larry Coryell, valamint Paco De Lucia társaságában akusztikus gitárzenét kezd játszani. Larry Coryell helyét (némi kiadói nyomásra) rövidesen a Chick Corea által menesztett Al Di Meola foglalja el és ezzel összeáll a híres gitártrió, mely a Fiday Night in San Fransisco című albummal minden idők egyik legnagyobb lemezsikerét érte el. 1980-tól gitárosok generációi hódolnak a virtuozitás e három mesterének, akik ugyan 1983-ban még felvették a Passion Grace and Fire-t, de a túlzott rivalizálás a formációt hamarosan szétveti. Hosszas alkudozás után később még összeálltak, 1996. október 11-én este két egymást követő, telt házas koncertet adtak a Budapest Sportcsarnokban, mely rekordnak számít mind a mai napig.
Közben John McLaughlin több mindenen dolgozott: ismét készített lemezt Miles Davis-szel, (Youre Under Arrest 1986), de feltétlen említést érdemel a zseniális Trilok Gurtuval alakított zenekara Jonas Hellborg majd Kay Eckhardt közreműködésével (Live At The Royal Festival Hall 1990), vagy az 1990-ben kiadott Mediterranean és a 92-es Que Alegria című lemeze is.
1993-ban John McLaughlin visszatért egy korai hangzásideáljához, a Hammond-orgona trióhoz. A Joey De Francesco és Dennis Chambers társaságában létrejött The Free Spirits sikerrel koncertezett világszerte, zenéjük az 1994-ben kiadott Tokyo Live-on hallható.
Ezt megelőzően Bill Evans tiszteletére készíti a Time Remembered című lemezt, majd 94-ben piacra kerül a John Coltrane muzsikájának szentelt After the Rain, melyen gitárjátékát hallhatóan inspirálja a késői Elvin Jones magával ragadó, felejthetetlen dobjátéka is.
1996-ban készül a The Promise című album többek között Jeff Beck, Michael Brecker, David Sanborn és Sting közreműködésével, mely mintegy összegzése John McLauglin addigi zenei kalandozásainak és stíluskísérleteinek.
1997 ismét új felállást hoz, a Heart Of Thing-ben fáradhatatlanul keresi tovább a számára legtökéletesebb hangzásokat. Dennis Chambers és Jim Beard mellett olyan fiatal muzsikusokat vesz maga mellé, mint Victor Williams, Gary Thomas, Matthew Garrison, stb., akikkel szívesen dolgozik együtt:
Isten hozta csapatunk új tagjait! A zongorista Otmaro Ruiz például Venezuelából érkezett. 23 éves, én 56 vagyok. Hogy mi? Igen, több tapasztalatom van, mint neki és én vagyok a zenekarvezető, de a játék első percében érteni fogja, hogy közénk tartozik, mert én rendkívül nagyra tartom őt
Aztán 1997 őszén, India függetlenségének 50. évfordulóján, húsz év elteltével újjá alakul a Shakti,
A korábbi sikerek méltó folytatásaként Zakir Hussainnel felvesznek egy új albumot, a Remember Shakti-t, melyen T.H. Vinayakaram és Hariprasad Chaurasia közreműködik, majd ismét koncertkörútra indulnak, mely valóságos diadalút
A Shakti egy rendkívüli találkozásból született mítosz, új fejezet a zenei emóciók világában. A korábbi Shaktiból Zakir és én maradtunkt az együttesben, L. Shankar hegedűjét U. Shrinivas mandolinja váltotta fel, aki Dél-India tradícionális karnataka muzsikáját ötvözi a mandolinművészettel. Az ütős szekciót V. Selvaganesh vette át, aki nem más, mint T. H. Vinayakaram fia. Az ütős hangszerek számos fajtáján játszik, többek között ghatamon és kanjirán, a családi hagyományokhoz méltó virtuozitással...
2000-ben, az ezredfordulóra megszületik az új üzenet: - The Beliver - mely ismét sziporkázóan brilliáns ötvözete a szárnyaló jazz- és indiai zenéknek.
2001-ben frenetikus sikerű koncerten rögzítik a Saturday Night In Bombay-t, megújult játékkedvükre, újbóli termékenységükre jellemző, hogy ezt hamarosan követi a Shakti című lemez.
A Shakti 2006-ban új világturnéra indul, melynek során nem csak John McLaughlin és Zakir Hussain mágikus játékát csodálhatjuk meg Budapesten, hanem az általuk kiválasztott, jelenlegi legvirtuózabb indiai muzsikusokat is!
Jegyár: 10.000 Ft
Jegyek a helyszínen ill. az ismert jegyirodákban kaphatóak.
13:39
