szerző: imetaHarry Potter és a Tűz Serlege Hazai bemutató: 2005. december 1.
Sötét erők gyülekeznek egy távoli galaxisban.... akarom mondani Roxfortban. Egy hely, amit lassan jobban ismerünk, mint a saját iskolánkat, tudjuk, melyik folyosóra nyílnak titkos ajtók, hogy a pincébe lemenni nem igazán tanácsos és azt, hogy az igazgató irodája... nos... kicsit eltér a megszokottól. Egy történet, ami lassan túlhaladja a filmtörténelem leghosszabbra nyúlt eposzát is, a Star Wars-t.
Megannyi izgalmas nyomozás után Harry Potter és barátai kilépnek Roxfort évszázados falai közül, hogy részt vegyenek egy igazi mágusbajnokságon. Újabb szereplőkkel és varázstrükkökkel bővül a kínálat, a frissülő tanerőn kívül cserediákok is érkeznek a küzdelemre. Bájos-csábos francia diáklányok és morcos tekintetű orosz ifjak lépnek porondra a fődíjért: a Tűz Serlegéért és az örök dicsőségért. (hatásos volt belépésük már az előzetesben is) Három próbát kell kiállni, ahogy minden mesében illik, és egyik sem veszélytelen ezek közül. A történetről nem is szükséges többet szólni, talán csak annyit, hogy mint minden eddigi részben, itt sem véletlenül bukkannak fel új arcok és új varázsszavak, amik a gyakorlott nézőtől kicsit elveszik a végére kibontakozó meglepetések erejét. A könyvet nem olvastam, csak azt, hogy az előzőekhez képest ez sikerült a legvastagabbra. Valószínű hát, hogy sok Harry Potter rajongó bánatára igencsak meg kellett kurtítani a regényt ahhoz, hogy mozivászonra kerülhessen. A témában járatlan mozibajáróként elmondhatom: egyáltalán nem tűnt úgy, hogy hiányozna valami a történetből.
Már az első tíz percben nyilvánvalóvá válik, hogy a kaland ezúttal még komorabb lesz, szinte nyomban a főcím után gonosz előjelek tűnnek fel az éjszakai égbolton. (tudjuk, kinek a keze van a dologban) A hangulat a Trimágus kupával és a kamaszkori kedélyhullámzásokkal csak még tovább romlik, és a változatosság kedvéért, idén sem akar Harryvel senki se szóba állni. Sértődések, félreértések és életveszély, a film nagy része erről szól, egyedül a kissé kínosra sikeredett báljelenet hivatott kimozdítani szereplőinket az általános ellenségeskedésből.
Bár senki se veszi komolyan, hogy Harry, Hermione és Ron még csak tizennégy, Rowling elérkezettnek láthatta az időt, hogy átvigye szereplőit a tűzkeresztségen: az első szerelmek és a pubertás útvesztőjén. Mindez van, ahol derűs, van ahol kicsit túllihegett, de szerencsére nem tart sokáig, és a giccsbe is sikerül egy kis iróniát csenni, Harry és Ron botladozásával, úgyhogy végül is megbocsátható. (ahogy a gyerekek fejlődő, de még mindig halvány színészi teljesítménye is. Talán Rupert Grint (Ron) az egyetlen, aki tényleg életet képes vinni a karakterébe)
Túléljük a közepét, jöhet a tusa, amiben lényegében sikerült összesűríteni mindazt, amitől Harry Potter története az lett, ami: a varázslatot, a borzongást és a lenyűgöző látványt. Nagyszerű a sárkányos viadal, ijesztő a víz alatti kergetőzés, és hátborzongató a labirintus. A számítógépes látvány mindvégig szerves része marad a történetnek, egyáltalán nem válik zavaróvá, vagy túlzóvá. Talán éppen a nagy izgalmak miatt nem marad már az emberben erő ahhoz, hogy Voldemort felborzolja az idegeit. Ja, csak Ralph Fiennes? (könyvben bizonyára egészen másként működik, és ez az, amit a filmvásznon soha nem fognak tudni megvalósítani: Voldemort, mint a gonosz általában, az ember képzeletében működik igazán) Megjelenése ráadásként kísértetiesen emlékeztetett egy előző filmélményemre (Im-ho-tep, Im-ho-tep), és eme aprócska gondolat feltűnése után, nem is tudtam másra koncentrálni ezen az egy szón kívűl. (Im-ho-tep)
Voldemortot tehát ráhagytam a következő részekre, majd ott ijedezem, addigra talán az orra is kinő, de azt be kell ismerni, Ralph Fiennes tud nagyon ördögi lenni. (Vörös Sárkány, Pók, Schindler listája)
Ismét sikerült tovább lépniük az alkotóknak, miközben megőrizték az eddigi értékeket. Akik eddig szerették, ezután is fogják, Mike Newell biztos kézzel nyúlt az alapanyaghoz, és végre egy angol is rendezhetett Harry Pottert. Bár egyre kevésbé gyerekeknek való, a Tűz Serlege családi mozizásra jó választás, de figyelem: alapszintű varázsló ismeretek szükségesek a megtekintéséhez!