film [filmszemle] 2005. november 13. vasárnap 16:48
nincsen hozzászólás
szerző: troppauerGrimm Hazai bemutató: 2005. november 10.
Vagy akarjak pontos lenni és akkor igazándiból 2 Grimm. Viszont a menet közben kanyarintottak egy olyant az eredeti forgatókönyvön, hogy ezúttal nem egészen ugyanaz a bizonyos kettő G főszereplősödött meg a Róluk elnevezett filmben, akiket ezidáig Grimm fivérekként ismerhettünk, hanem.
Matt Damon és Heath Ledger (Ők ketten adják a magyar fordításban az egy címszerepet) ebben az életrajzi filmutánzatban ugyanis csak félig (vagy meddig) alakítják a híres párost, sokkal inkább mesehősök volnának most itten, mint egykori nagy mesemesélők.
Terry Gilliam - elmondása szerint - csupán nemes bosszút akart állni rajtuk a gyerekkori rémálmok miatt, amik anno az esti grimm-mesék után általában menetrendszerűen érkeztek, ezért játszott el a filmjében velük és a gondolattal, hogy milyenek lehettek volna a testvérek, ha Ő rajzolhatja meg az életüket.
Először is országos szélhámosok, akik a babonás vidékieknek szállítanak le mindenféle boszorkányokat, manókat meg más egyéb szörnyűségeket, hogy aztán jó pénzért majd látványosan megszabadítsák őket ezektől az átkozottaktól. Egész korrekt kis állás - változatos a munka, magas a fizetés, kötetlen a munkaidő - viszont egy nem túl szerencsés napon mégis bebukják a mutatványt. Azért, hogy elkerüljék a csúnya megbüntetést, vállalniuk kell némi fizetetlen túlmunkát. Most egy, a németeket éppen igázó francia tábornok megbízásából, akinek - a gondolása szerint - valahol a területén, egy eldugott kis falu mellett, dolgozik egy még Náluk is nagyobb szélhámos, aki fő foglalkozásaképpen gyerekeket tüntet el, mellékként meg mászkáltatja az erdőben a fákat, az ordas farkast, a gonosz vasorrú bábát és a többi hasonló, a nyugalom megzavarására alkalmas elemet. A szabadulásukért cserébe ezt az illetőt kellene a Grimmeknek - mint ilyenügyi szakértőknek - leleplezni és nyakon csípni, mert amíg ezek mennek, addig képtelenség rendet tartani a falusiak között.
Először úgy is tűnik, hogy a fiúk tényleg csak egy színvonalasabb csalóval kerültek szembe, de rövidesen kiderül, hogy ez a valaki, Hozzájuk képest legalábbis, némi helyzeti előnnyel rendelkezik a babonabizniszben. Ebben a mesében ugyanis egy valódi boszorkány húzogatja a szálakat. Innentől kezdve aztán már sem a nézők, sem a szereplők nem tudhatják teljes bizonyossággal, hogy hol végződik a valóság, és hol kezdődik a nem az. Előkerülnek apránként az óvodáskorunkból ismerős ügyek, a Piroskaaffér, Jancsi és Juliska esete a mézeskalács házban vagy például a ki a legszebb a vidéken problémája, és mint később majd jól kiderül konkrétan ez utóbbi az alapja az összes helyi zűrnek és a zavarnak. Szerencsére azért rendes meséhez illően a végén a jók is és a gonoszok is elnyerik a méltót, és innentől kezdve már tényleg csak a boldogan éltek, amíg meg nem haltak marad hátra. És az persze lesz is..
A Monty Csoport egykori kakukktojása (egyedüli amerikaiként a többi - nagyon angol - monty között), legújabb filmjével sem tagadta meg annyira a korábbi magát, mint ahogy azt a kritizálói perpillanat ugyebár a Grimm miatt - állítják. Azok ezek a kritizenek, akik még mindig a Brazil vagy a 12 Majom filozofikus mélységét, vagy a történetvezetési újításait keresték volna ebben a sokkal inkább a Münchausen Kalandjaihoz hasonlítható moziban természetesen hiába. Mert valószínűleg nem is ez akart lenni a lényege, és ezért talán jobban is járunk, ha csupán annak nézzük, ami. Kicsit sötétre színezett mese, kevés habbal.
T.G. a minap, filmjének magyar forgalmazójával főleg a markec-céljából történő jártában, keltében elsősorban azon a kis (nem találtam erre szót, úgyhogy csak) - valamin bírt fennakadni, hogy ellentétben a külföldeken kapott sárga körben tizenkettő helyett, nálunk valamiért tizenhatos lett a Grimm-je. Pedig állítása szerint Ő kifejezetten ezeknek az - így most a cenzúrálók által csúf módon kizárt - kilenc, legfeljebb tíz éves gyerekeknek gondolta volna ezt a dolgot. Nem tudok róla, de ha mondjuk volna egy kilenc vagy tíz éves gyerekem, akkor sem vagyok benne biztos, hogy feltétlenül ezt a filmet választanám Neki a családi mozi-délutánon. Mert vannak azért itt bőven olyan húzások, amiket szerintem hardkórabb Fangoriarajongók is csont nélkül benyalnának. Aztán persze lehet, hogy annyiban meg mégis a direktornak van igaza, hogy hadd tudják csak meg idejében a kölkök, az élet bizony nem mindig fenékig tejföl, és akkor máris egy oktatófilmet - - látnának, ha a jegyszedő néni beengedné őket. Mindegy - mondta a rendező - reméli, hogy azért majd ők is belógnak valahogy...
Kinézetében, a megint rendesen betalált fő és mellékszereplőkben és persze amúgy a sztoriban is van annyi gilliames huzat, hogy kegyetlen csalódást valószínűleg egyetlen korábbi elismerőjének sem fog okozni. A többiekről mondjuk nem nagyon lehet mit tudni, a műveletlen nyugaton például állítólag csúnyán megfeküdt a film a pénztáraknál. De szerintem, mi művelt balkániak azért még adjunk neki egy esélyt. Megérdemli.