hosting: Hunet
r31
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2005. május 19. csütörtök   10:39
nincsen hozzászólás

szerző: Tompi
Rotterdam Ska-Jazz Foundation, PASOund System
2005. április 25., Kultiplex

  Sejtésem sincs, hogy kinek az agyából pattant ki először, az a meghökkentő ötlet, hogy a ska monoton ritmusait ötvözze a jazz improvizatív jellegével, de egyfelől az illető egy zseni volt, másrészt pedig elég sok követője lett időközben. Lassan a világ minden jelentősebb zenei központjának lesz egy formációja, amelyik vagy nevében, vagy csak zenéjében, de tartalmazni fogja a ska-jazz műfajokat. Attól pedig egyáltalán nem félek, hogy ez az egyik, vagy a másik stílus kárára menne, erre tökéletes bizonyíték volt ez a koncert.
  
  A másik bizonyíték a feltevés cáfolatára, hogy mindig lesznek olyan mániákusok, akik eredeti formájában tartják majd életben mindkét irányzatot. A PASOund System (és természetesen a PASO is) magától értetődő módon a ska mellett foglal állást. Jelen esetben például elég volt egy lemezjátszó, egy billentyűs, egy trombitás, és persze Krsa, hogy vegyünk egy ska történelem leckét. A jóleső bakelitsercegéssel kísért korrepetálás igen széleskörű volt, mind az eredeti jamaikai, mind a későbbi angol színtér megidézésre került, és csapódott hozzá még egy kis rögtönzött ragga, némi spontán visszhang, vagy trombitaszó. Zárásul pedig egy lelassított ganja-blokk adott apropót a lötyögésre. Tökéletes felvezetés volt.
  
  Ezt követően pedig egy Guiness-rekordot állított fel az est főzenekara. Közvetlenül a PASOund System előadást követően még csak a korsó szónál tartottam az Egy korsó sört kérnék. mondatból, mikor a következő szavakra lettem figyelmes: Ladies and gentleman, from Rotterdam stb, stb. Nem hittem füleimnek, még akkor sem, ha már láttam a színpadon a felállított felszerelését a csapatnak. Hiába, ez a profizmus. Zenei tudásukra is igaz ez a legutóbbi jelző, lelkesedésükről azonban sok amatőr együttes példát vehetne. Látszott rajtuk ugyanis, hogy rettenetesen fáradtak, szemük alatt Derricket idéző táskák lógtak, mégis érezni lehetett, hogy a szívüket ütik, pengetik, fújják át a hangszereiken. Már az első nótát, a Sweet Sorrowt is végig táncolták, mosolyogták. A szám végén Dimitrov Jeltsema, dobos alakított hatalmasat, játéka egyszerre volt jazzesen megtekert, mégis a megfelelő ütemeknél úgy csapott a felszerelésére, hogy nehogy véletlenül kiessen a skanking ritmusból a terembe szorult párszáz főnyi nagyérdemű. Hogy az ütemeknél maradjak, jutott közéjük egy kis swing is, csakhogy alátámassza azt az elegáns megjelenést, amellyel megtisztelt bennünket a hét bolygó és zenélő hollandi. A Jazzskában pedig a tompított trombita idézte meg a szesztilalom korabeli muzsikát. Tulajdonképpen minden egyes nótában volt egy villanása valakinek, akár egy szalonba való gitárszóló, akár egy percekig elnyújtott basszus slappelés és tappingelés, vagy Hammond hangszínben aláfestő- vagy éppen domináló szerepet vállaló billentyűszőnyeg. Továbbá teljesen általános volt az olyan trombita- és szaxiszóló, hogy a művész urak nem restellték úgy játszani, hogy a szemük dülledjen bele, úgy, hogy az ér dagadjon ki a nyakukon, és úgy, hogy a sarokba taszítsák átizzadt zakójukat is. Ebből is látszik, hogy még hét dudás is megfér egy csárdában, hiszen így, egymás másfél perces virtuóz kirohanásait támogatva csak még jobb produkciót nyújtanak. Az Illegal Operationsban minden hangszer alárendelte magát visszhangosított gitárnak, ami adott egy dub/reagge adalékot a dalhoz, hátha esetleg valaki nem sejtené, hogy mire is vonatkozik ez az illegalitás. A legnagyobb siker értelemszerűen a szlávos dallamvilággal felvértezett Magyar Posta volt, bár a Skatelites China Townja, és Skamaniája is értő fülekre, és azonnal reagáló lábakra talált. Hiába voltak instrumentálisak a szerzemények, nem hiányzott belőlük sem az énekhang a már taglaltak miatt, és a showman sem hiányzott, mert mindegyikük egy igazi fura fazon volt. Az öltözőbe játék közben lesétáló basszer úgy festett, mint Roger Daltrey, a trombitás David Perryt idézte, aztán volt egy köztük egy tarajos, egy orosz pénzbehajtó, egy olasz dzsigoló, és egy nyugdíjkorhatár előtt álló menedzser is. Amilyen eklektikus volt ez a társaság, annyira egy emberként reagált a zenéjükre a közönség. Vagyis addig táncolt, amíg játszott valaki a színpadon. Azon pedig szemlátomást senki nem problémázott, hogy ez most ska, volt, vagy jazz, legalábbis erre következtettem a sok széles vigyort látva a koncertet követően.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

PASO

 programajánló: 
2024. április 4.
Leaves’ Eyes´, Northtale, Catalyst Crime Budapesten
2024. április 7.
Mr BIG: áprilisban érkezik a búcsúturné Budapestre
2024. április 12.
Crypta: brazil death metal a Barba Negra-ban
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Fesztiválhangulat a Dürer kertben- Halflives és az Inferno Turné
Amaranthe, DragonForce, Infected Rain
Meshuggah, Avatar, The Halo Effect
Két zenekar, egy este a Dead Poet Society és a Ready the Prince lángoló show-ja az Akvárium színpadán
Battle Beast, Saint Deamon, Induction
Black Foxxes szárnyalása, azaz egyedülálló élmény a Dürer Kertben
Hobo- Vadászat 40
A Nothing But Thieves ismét lenyűgözte a budapesti közönséget
Abbath, Toxic Holocaust, Hellripper
 kiemelt 
Mr BIG: áprilisban érkezik a búcsúturné Budapestre
  
Budapest is szerepel a Mr BIG búcsúturnéjának tavaszi állomásai között: április 7-én a Barba Negrában lép fel Eric Martin, Paul Gilbert, Billy Sheehan és Nick D’Virgilio

Sting újra Budapesten
Crypta: brazil death metal a Barba Negra-ban
Republic 35
Búcsúkoncertet ad Budapesten a Buena Vista Social Club sztárja
 friss hozzászólások 

Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Új Falcongate LP: Blood Red Roses (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 Északi támpont egyesület    gogol bordello    owen wilson    ektomorf    renata rosa    onerepublic    viharsziget    vices & virtues    jaffa    rise and fall    tyr    prophets of rage    october file    arch enemy    poisonblack    ian astbury    omega diatribe    európai unió    svoid    edward norton    solar scream    josh homme    the dethroners    mais rues des avenue    january jones  

r46
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!