szerző: BarnaSix Feet Under, Embryonic Autopsy 2026. június 13., Budapest, A38
A telített nyári koncertszezonban sok esetben választási nehézségekkel találja szembe magát az érdeklődő zenerajongó. Ezen a júniusi szombat estén az A38 hajón lépett fel az egyik legnevesebb death metal zenekar korábbi frontemberének 1993 óta működő bandája, ugyanakkor egyidőben muzsikált a Puskás Arénában a legismertebb és legsikeresebb metal zenekar is. Tehát aki nem a Metallicát választotta, szintén találhatott magának kedvére való zenei eseményt. A Six Feet Under pedig a kései lemezeinek kétes megítélésétől eltekintve kiváló formáció, így a csalódás biztosan ki volt zárva.
A bemelegítő szerepet az amerikai Embryonic Autopsy szolgáltatta. A 2020-ban alakult chicagói banda a klasszikus 1990-es évek death metal stílusának megidézését tűzte ki fő céljául, és a 40 perces koncertjük alapján ezt teljes mértékben el is érték. A zenészek abszolút meggyőzően vezették elő az eddig megjelent három albumukról a súlyos szerzeményeket a vokalista Tim King vezetésével.
A kvartett 9 számos programját kiváló hangzással és zenei teljesítménnyel prezentálta, a hajó közönsége pedig láthatóan élvezte a klasszikus megoldásokat tartalmazó death metal zöngeményeket. A veszettül hörgő Tim a számok közötti konferálásaiban egy igazi szívélyes, barátságos fazonná szelídült, aki minden jelenlévőnek nagyon megköszönte, hogy ellátogatott aznap a hajóra és meghallgatta őket. Nincs bennük zeneileg újító, műfajformáló erő, de kereken megírt szerzeményekkel, nagy kedvvel szórakoztatják a rajongókat.
A Six Feet Under 1993-as megalakulása óta idén már a tizenötödik lemezét adta ki Next To Die címmel, Chris Barnes elnyűhetetlen, töretlen lelkesedéssel ápolja kedvenc stílusát hosszú évtizedek óta. Az idén 58 éves veterán death metal vokalista a műfaj nagy öregje és korai formálója. A Cannibal Corpse-ban megvalósított munkássága ugyan nagyobb hatást gyakorolt a stílus fejlődésére, mint a sokkal pőrébb muzikális megoldásokkal operáló Six Feet Under, azért a korai albumok miatt itt sem kell szégyenkeznie.
Aktuális kompániájában vele együtt zenél régi harcostársa, Jack Owen gitáros is, így két nagy műfajalapító öreget lehetett megtekinteni a hajó színpadán. A koncerten Chris kiválóan teljesített, mióta a nagy télapó szakállától megszabadult, fittebbnek is nézett ki. Hörgései mellett nem hanyagolta a mémmé vált visítását sem, ezzel széles mosolyt csalva a jelenlévők arcára. Viccelődött az egyidőben zajló Metallica koncerttel kapcsolatban; abszolút kedélyes, felszabadult hangulatban zajlott a koncert.
A jócskán megöregedett Jack is vidáman pengette a riffeket, a szakállas fiatalok (Jeff Hughell basszer, Ray Suhy gitáros és Ruston Grosse dobos) pedig magabiztosan hegesztették a masszív death metal témákat. A tizenhat számos programban a Haunted című első lemez kapott kiemeltebb szerepet 5 szerzeménnyel, de a szintén klasszikus Warpath és Maximum Violence albumok is megidézésére kerültek.
Az olyan nótákkal, mint a Revenge of the Zombie, a Feasting on the Blood of the Insane, a Victim of the Paranoid, vagy a Human Target, nem lehet hibázni. Volt 1-1 dal az újabb albumokról is, a legújabb lemezt pedig egyedüliként a mondókaszerű Mister Blood and Guts képviselte.
A végig remek hangulat aztán az utolsó két számra érte el a tetőfokát, ugyanis a szépen megtelt hajó közönsége kapott két Cannibal Corpse klasszikust is. A kiválóan megdörrenő fellépésre a Stripped, Raped and Strangled és a méltán örökbecsű Hammer Smashed Face megidézése tette fel a koronát. Nem hiszem, hogy bárki elégedetlenül távozott volna az A38 hajó gyomrából, és megbánta volna, hogy a death metal legendákat választotta ezen az estén. Várjuk őket vissza legközelebb is!