szerző: MóniPentatonix az MVM Dome-ban 2026. április 7. MVM DOME
Az öt fős amerikai formáció európai turnéjának első állomása volt Budapest, ahol sikeres koncertet adtak, április 7-én. Nem gondoltam volna, hogy a cappella stílusa ennyire népszerű nálunk, de több ezres tömeget vonzott a popzenei alapokon, hangszerek nélkül előadott kórusművek csokra, modern köntösben.
A formáció három taggal, Texasból indult. A csapat magja – Scott Hoying (bariton), Mitch Grassi (tenor) és Kirstin Maldonado (szoprán) – gyerekkori barátok. Ugyanabba a középiskolába jártak, itt kezdtek el énekelni, és már ekkor helyi hírnévre tettek szert a különleges feldolgozásaikkal. A csapat 2011-ben, Los Angelesben vált öt tagúvá, közvetlenül a The Sing-Off című a cappella tehetségkutató válogatója előtt. A siker érdekében két tagot beemeltek, hogy még több harmónia és a frekvencia legyen az előadásukban. Kevin Olusola csellót és a beatboxot hozta be a produkcióba, Avi Kaplan pedig a basszust. A változások teljesítették is az elvárásokat, hiszen megnyerték a tehetségkutatót. Kaplant végül 2017-ben Matt Sallee váltotta, így a jelenlegi felállásuk is közel egy évtizedes.
Az elismerések nem maradtak el. Eddig három Grammy-díjat zsebeltek be, többek között a Daft Punk és a Jolene (Dolly Partonnal közös) feldolgozásaikért. Karácsonyi albumaik Amerikában és világszerte is elképesztő eladásokat produkálnak, amik platinalemezzé változtatták a korongot.
A 23 dalból álló repertoár tartalmazott saját dalokat és népszerű feldolgozásokat is. A 90-es évek blokkjában rövid részleteket ollóztak össze. Refrén szintjén megjelent a Rhythm is a Dancer, a Gonna Make You Sweat (Everybody Dance Now), a Believe és a Killing me Softly is, ami nagyon jó hangulatot teremtett a közönségben. A Radiohead: Creep című száma mellett Leonard Cohen: Hallelujah klasszikusa, és a Queen: Bohamian Rhapsody slágere is felcsendült. Időnként használtak ugyan dobgépet, és zongora, valamint cselló is megjelent, alapjában véve hozták a hangszeres illúziót. Kevin Olusola beatbox tudása és a basszus szólam mély és pontos volt, ezért időnként nehéz volt elhinni: nem egy valódi dobfelszerelést vagy basszusgitárt hallottunk. A három felső szólam szintén precíz harmóniákat énekelt, ami a klasszikus kórusművészet és a modern popzene fúziója volt.
A modernitást tovább erősítette, hogy Scott Hoying videót készített a TikTok-ra, ahogy a közönséget énekelteti három részre osztva. Mint elmondta, annyira profi volt ez a kórus, hogy érdemes lenne magukkal vinni a további állomásokra is a turnébuszaikkal. Európán belül valóban nem repülnek, hanem konvojban gurulják végig az öreg kontinenst.
Mindig családias hangulata van azoknak a formációknak, amik barátság, és nem kizárólag üzleti alapon jöttek létre. Egységüket szimbolizálta még a fekete szín a ruhájukban, az összeszokott előadásmód és a közvetlenség. Biztos vagyok abban, hogy a választott stílusukban jóval nehezebb ekkora népszerűséget elérni, de a jelek szerint nem lehetetlen. Köszönjük az estét az ötös csapatnak.