beszámoló [koncert] 2005. április 15. péntek 16:44
nincsen hozzászólás
szerző: BarnabásEnslaved, Vreid, Bornholm 2005. március 13. Wigwam Rock Klub
Igazi black metál estnek ígérkezett az Enslaved, a Vreid és a Bornholm március 13-ai Wigwam klubos koncertje. A norvég Enslaved zenéje az utóbbi időben nagyon sok progresszív elemmel bővült, kíváncsi voltam, hogy élőben hogyan fog megszólalni ez a komplex, rétegzett zene. Szerencsére a jól sikerült koncert minden kételyemet eloszlatta, kiváló teljesítményeket tekinthettek meg a jelenlévők aznap este a Wigwamban.
Röviddel az érkezésemet követően bele is kezdett programjában a budapesti Bornholm együttese. Zenéjük a gyors black metálos tekerések mellett bőven tartalmaz lassabb, epikus részeket is. A legjobban a Bathory-val rokon zenéjüket áthatja a viking hangulatvilág. Az öttagú banda 2000-ben alakult és eddig két kiadványuk jelent meg: az Awakening Of The Ancient Ones című demó és az On The Way Of The Hunting Moon című lemez. A zenekar nagyon jól megszerkesztett, kiváló riffekkel ellátott számokkal rendelkezik, kellemes volt hallgatni őket. A körülbelül fél órás előadásuk számait jól válogatták össze. A hangzás is megfelelő volt, jó minőségben szólaltak meg a hangszerek. A koncert végén a Carmina Burana feldolgozását is eljátszották; érdekes volt a klasszikus zenei művet black metálban hallani. Egyedül a színpadi munkán kellene még javítaniuk, kissé mozdulatlanul, egy helyben állva reszelték végig a bulit.
Az elsőre kissé ismeretlenül csengő norvég Vreid a nemrég feloszlott Windir zenekar utódja. A Windir frontembere, Valfar tragikus halála miatt változtattak zenekarnevet. A Vreid a szikár norvég black metál stílussal ötvözi a Motörhead, a Sepultura és a Metallica rockosabb megoldásait. 2004-ben jelent meg a Kraft című bemutatkozó lemezük, amely kiválóan sikerült. A norvég srácok nagy energiával és intenzitással adták elő élőben számaikat, és az erős hangzás is támogatta produkciójukat. A rockosabb elemeknek köszönhetően változatos a zenéjük és ezen elemek enyhítik a black metálos részek karcosságát. Személy szerint jobban szeretem a dallamosabb, fogósabb riffekkel is rendelkező black metál bandákat, mint az ortodox, fénysebességgel reszelő északi hordákat. A Kraft lemez majd minden számát eljátszották, korábbi bandájuktól, a Windirtől viszont csak egy szerzeményt adtak elő, mégpedig a Destroy-t az 1184 című lemezről. Produkciójuk megkoronázásaként az As The Eternity Opens című Immortalszám feldolgozását is előadták.
Az est főbandája, a norvég Enslaved fellépése következett. Az Ivar Bjornson gitáros és Grutle Kjellson énekes/basszusgitáros által vezetett banda 1991-ben alakult. A Frost és az Eld című korai albumaik zord, északi black metál stílusjegyekkel rendelkező mesterművek voltak, de a 2000-es Mardraum albumtól már más színezetet kapott zenéjük. A progresszív, kísérletezős elemek felbukkanásával komplexebbé vált a muzsikájuk, de mindvégig megőrizték a black metál stílus jellemzőit is. A zenekar a kezdetek óta szimplán viking metálként nevezi meg a stílusát, és a trendektől függetlenül haladnak előre a saját maguk által vágott ösvényen. Ez a turné az Isa című új lemez bemutatására szolgált, de szerencsére a régebbi albumaikat is bőven megidézték. Az új lemez Lunar Force című dalával kezdtek bele előadásukba, ezen kívül még az Isa, a Violet Dawning és a Return To Yggdrasill című szerzeményeket hallhattuk a 2005-ben kiadott albumról. A 2003-as Below The Lights-ról az As Fire Swept Clean The Earth című mesterművet adták elő; nagyon jó volt élőben hallani ezt a csodálatos számot. A Mardraum-ról a címadó került megidézésre, a 2001-es Monumension-ról pedig a The Voices című szerzemény. A korai szikár black metál dalok is nagyon jól szólaltak meg élőben, élvezetes volt ezeket a régi dalokat is hallani. Az 1994-ben kiadott Frost-ról a Jotunblod és a Fenris, az Eld-ről a címadó, a Hordanes Land kislemezről pedig a Slaget I Skogen Bortenfor képviselték a zenekar korai munkásságát. A nagy tapasztalattal rendelkező zenekar fellépése hibátlan volt, mind a színpadi munkát, mind a zenei teljesítményt tekintve. Szerencsére a hangzás is megfelelő volt, így ez is támogatta a kiváló produkciót. A koncert folyamán látványos elemként kivetítőt is alkalmaztak. A vásznon megjelenített bizarr víziók szinte hipnotikusan magával ragadó hangulatot teremtettek. Bár néha nem volt összhangban a vetítés a zenével, és túlságosan elvont, groteszk képek és alakok öltöttek formát, ez a zene értékéből nem vett el semmit. Inkább a hangulatot tette érdekessé.
Végszóként elmondható, hogy a koncertre jegyet váltó közönség csupa egyéni, hangulatos bandát tekinthetett meg ezen az estén. A black metál összetettebb, komplexebb, viking hangulatvilágát magán hordozó ágába nyerhettek betekintést a jelenlévők. A remek előadások után pedig szerintem mindenki elégedetten távozhatott a Wigwamból.