hosting: Hunet
r33
  cikkekfotók        
lemezajánló [nagylemez]  2005. március 5. szombat   12:32
nincsen hozzászólás

szerző: Rossika
Isis: Panopticon
Neon Music

  A múlt heti Cult Of Luna koncert kapcsán jutott eszembe, hogy a hasonló zenei kavalkádban utazó Isis tavaly év végén megjelent albuma, a Panopticon még várja a kritikát. A lemez egy másolt verziója jutott el hozzám, mely a pár éve megjelent Oceanic album folytatásaként fogható fel.
  
  Hét szám egy órában. A kevéssé edzett fülek, már ebben a pillanatban fognák a lemezt, s irány a fiók mélye, de akik ismerik a bandát vagy szeretik az extrémebb megszólalásokat, a másság felvállalását azoknak mindenképpen ajánlom a korongot, hisz hihetetlen dolgokat művelnek rajta a srácok.
  
  Aki nem ismeri az Isist, azoknak elég talán annyi, hogy egyfajta túláradó, állandóan hömpölygő ugyanakkor rendkívül erőteljes és súlyos zene az övék, szokták a Neurosishoz hasonlítani őket, de jobb ha maradunk az Isis-hangzás jelzőnél. Sajátjuk már ez a zene, nem ismerek olyan csapatokat akik ilyen precízen és rátapintva a lényegre tudnák előidézni a hallgatóban az állandó odafigyelést. Nem lehet beskatulyázni őket, éppúgy helytálltak már a Napalm Death előtt, mint mondjuk a Knut oldalán. Széles spektrumot átölel zenei ténykedésük, s pont ez az ami meghatározza stílusukat.
  
  A Panopticon cím önmagában komoly elemzések tárgya lehetne. A Jeremy Bentham által megálmodott, majd Foucault által tökéletesített panopticon maga a tökéletes börtön. Egy olyan intézmény, mely a kontrollt és fegyelmet úgy maximalizálja, hogy nem alkalmaz testi fenyítést az elítélteken. Azok sohasem szereznek tudomást megfigyelésükről ugyanakkor a hatalom állandóan működik a láthatósága miatt. Érdekes okfejtésekbe lehet belemenni, de nem ez írásom célja, mindenestre, a cím és az Isis zenéjének társítása elgondolkodtató.
  
  Az viszont biztos, hogy a zene nem sokat veszített értékéből az Oceanic album óta. Ugyan az a természetes erő árad minden dalból, ugyanaz az energiától duzzadó lelkesedés érződik a néhol szenvedésbe áthajló részeknél is, s ugyanaz a technikai tökéletesség hallható, mint annak idején. Hét megatonnás nóta, a végelgyengülésig belassult részek sem visznek bele unalomba, s igazi Isis áradat fogadja a befogadót. Nekem az első dal feküdt a leginkább a So Did We, mely minden apró jellegében magában hordozza az Isis hamisíthatatlan vonásait. Azt szeretem a leginkább a banda játékában, hogy úgy építik fel a dalaikat, hogy arra ne lehessen ráunni. Vannak benne nagyon elnyújtott, iszonyat lelassult, mondhatni unalmas részek, de ez az unalom olyan, hogy nem tudsz túllépni rajta. Ott motoszkál végig a zenében valami apró inger mely arra ösztökél, hogy hallgasd csak tovább a zenét mert olyan katartikus élményben lesz ezáltal részed, hogy az garantáltan megéri. Mindig ott sejlik az újdonság, a másság megjelenése, s kíváncsiságodat folyamatosan képesek fenntartani zenéjükkel a srácok. Nem mondom, hogy minden szám egyaránt hibátlan, vannak dalok melyekben ezt a koncepciót csak foltokban véltem felfedezni, máshol meg kicsit zavartnak, megtébolyodottnak éreztem a zenét, de a számok többsége tökéletes hangfolyam mely bármikor képes kirobbantani a félhomályból és az egekig röpíteni. Nagyon erősnek érzem még az Altered Course-t mely komplexitásával és folyamatos megújulásaival pillanatnyi élménnyé varázsolja a maga tíz percét.
  
  Valójában minden dalban van valami extra, valami nem oda való de mégis, valami amit csak az Isis tud, hogy mi és pont ezért a valamiért érdemes megvenni a lemezt, s - ha nem is napi gyakorisággal de hallgatni azt.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Neon Music

 programajánló: 
2024. november 22.
Swing à la Django & Kozma Orsi koncert
2024. november 23.
Hollywood Undead, Sleeping Theory
2024. november 25.
Metallica program az Apocalpytica-tol a Barba Negra Red Stage-en
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Vented: Cruelty And Corruption
Drawing: Vol. 6
KabinLáz: Kihajolni Veszélyes EP
Born Again: Mesevilág
Agregator: Semmiből – A Semmin Át
Impovizatív jazztechno performansz Szipka-loops új lemeze
Frank Blackfire: Back On Fire
Megjelent a Quimby 25 éves születésnapi Aréna koncertje DVD-n
Megjelent a Tárkány Művek negyedik nagylemeze: Magyar konyha támad
 kiemelt 
Dying Fetus, Chelsea Grin, Despised Icon
  
Tengerentúli extrém metal csomaggal kínál túlnyomás elleni szelepet a karácsonyi készülődés / őrület közepén Concerto Music

Terror, Nasty, Combust a Durer Kertben
Descendents (US), Circle Jerks (US), Negative Approach (US)
Electric Callboy: 2025-ben már az MVM Dome-ba térnek vissza!
Wheel, Múr: izgalmas és feltörekvő zenekarokat hoz idén a progmetal Mikulás
 friss hozzászólások 

Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 aviana    paul greengrass    dark moor    limp bizkit    sweetest devilry    kip winger    geoff tate    stonelight    susan tedeschi    great american ghost    olimpia    steve´n´seagulls    octahed    csak szexre kellesz     amanda seyfried    joe strummer    balaton sound    flynn    jazzanova    herman frank    scarlett johansson    világveleje    vicious rumors    faith no more    kampfar  

r44
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!