beszámoló [koncert]  2025. augusztus 4. hétfő   08:54

nincsen hozzászólás

  Egészen különleges, vegyes érzésű koncertet adott a Josh Homme által vezetett amerikai alternatív rockot játszó, 5 tagú csapat. Az érdeklődés óriási volt, és azonnal látszott, hogy a hasonló stílusú embereket vonzotta Homme a közönség közé. Klasszikus fesztivál hangulat volt, megérzésem szerint, magasabb alkohol fogyasztással, mint a Parkban megszokott, de teljes felszabadultsággal mégis.
  
   Az 52 éves énekes kijött a színpadra, körbenézett a közönség között, és azonnal megkérdezte, mit keresnek emberek a teraszokon?
  Are you rich people?
  A közönség irányába nagyjából ennyi interakciót adott, de a zenei vonalon hozta a profizmust, és nagyon hamar megteremtette ezzel a hangulatot. A feltűnően kitetovált zenész az élete fontos állomásait varratta magára, és bennem rögtön azt a benyomást keltette, hogy el van úszva a saját életében.
  
   Egy interjúban elmondta, azért kezdett gitározni annak idején, hogy csajozzon vagy pénzt csináljon belőle („Get girls or make money”). Nagyapja fontos személy volt az életében, a farmján dolgozott egészen addig, míg a Queen Of The Stone Age első albuma meg nem jelent. A zenélést a Kyuss nevű formációjával kezdte, ami iskolai zenekarnak indult ugyan, de ennek ellenére viszonylag hosszú ideig, 1987 és 1995 között létezett. Homme tovább akart lépni, ezért feloszlatta a bandát, és megalapította a QOTSA-t. Az elmúlt közel 3 évtized nem volt viharoktól mentes. Több tagcsere és személyes tragédia után mégis mindig talált új irányt a csapatnak.
  A 2013-ban megjelent, Like Clockwork című albumukat megelőzően egy rutin sebészeti beavatkozásnál megállt a szíve, újra kellett éleszteni, és 4 hónapig nem tudott járni. Nem tudta ezt a krízist alkohol és drog nélkül feldolgozni, és a fenti album állít emléket ennek az időszaknak. Biztosan a mai napig meghatározónak tartja ezt a korongot, mert az este 18 nótájából hatot választott erről. Elhangzott róla az I Appear Missing, az I Sat by the Ocean, az If I Had a Tail, a Kalopsia, a My God is the Sun és a Smooth Sailing is. Ezeken kívül a 2023-ban megjelent In the Times New Roman albumot prezentálta négy nótával, köztük az Emotion Sickness is elhangzott, ami 1,7 millió megtekintésnél jár a népszerű videó megosztón. A klip kezdetén egy figura szöveget ír éppen, miközben lángol a feje. Ezt láttam az énekesen is. Profin csinálta, ami a feladata volt, de emberileg elveszettnek láttam mégis.
  
  A kifejező címekből is sejthető, hogy Homme jó érzékkel fogja meg a hangulatokat, amit aztán a rock nyelvére fordít, de mindezt úgy teszi, hogy „elég kemény legyen a fiúknak és elég édes a lányoknak”. Ennek elismeréseként eddig összesen 9 Grammy-díjra jelölték, köztük az év rock albumára is.
  
  Jelenlegi felállása viszonylag stabil, már egy évtizede változatlan. Troy Van Leeuwen 2002 óta színesíti a bandát. Gitáron és billentyűsökön is játszik, csak úgy, mint Dean Fertita. Michael Shuman viszi a basszust, és vokálozik. Jon Theodore pedig a dobokat üti. The End is Nero turnéjuk robog tovább Európában a nyáron, várhatóan végig teltházas bulikkal.
  
  Homme-ról még egy személyes érdekesség, hogy a mai napig azzal a 67-es Chevrolet Camaro-val jár, amit 14 évesen kapott. Egy valódi rock sztárhoz talán nem is illik másik verda, de nekem mégis az az érzésem, hogy a lelkének egy része ott maradt a gyerekkorában, a nagyapja farmján, és most hiányzik a teljes egészhez. Remélem, megtalálja valahol.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: