szerző: MóniThe Vices ismét a Dürerben 2025. április 5. Dürer kert - Before It Might Be Gone Tour
2 év után ismét The Vices koncerten zúzhatott a Dürer kistermében az egyre duzzadó rajongótábor április 5-én. Azonnal észrevehető volt, hogy nem könnyű a színpad elé jutni, ezért maradtam is a hátsó sorokban. A közönség nem csak nagyobb számban, de ha lehet, még nagyobb lelkesedéssel bulizta végig az estét, amibe még egy rövid pogó is belefért, de ne szaladjunk ennyire előre.
Előzenekarként Lovasi Eszter bandája nyitott, akik stílusukkal kevésbé passzoltak a zúzós garázs rockhoz, de a híres papa (Lovasi András) nyomában járva, andalító, időnként búslakodó dalaikkal igyekeztek mindent beletenni a kapott közel félórába, ami lehetséges. Eszter Jules War művésznévvel alkot, dalait személyes érzések inspirálják. Első dalait egy szerelmi csalódás ihlette.
Az átszerelést követően erős váltásként érkezett - az angolul alkotó - 4 holland srác, akik 2019 óta zenélnek azonos felállásban. A harmadik albumukkal turnézó csapat az elmúlt hetekben megjárta Amerikát és Európát is. A Before It Might Be Gone utolsó állomása volt nálunk, de nem látszott fáradtság a fiúkon, sőt, mintha itt szerették volna feltenni az i-re a pontot, ami sikerült is.
Az album bemutatását nem vették félvállról, mert annak valamennyi dala elhangzott. Összesen 12+4 nóta fért a repertoárba ezúttal. A közönségből többen kívülről fújták a szövegeket, és nagyon hamar ráéreztek az energiákra, amivel kölcsönösen turbózták egymást. Nem telt el sok idő, és megszületett az a hangulat, amiért az ember élő zenét hallgat a koncerteken.
Floris van Luijtelaar az énekes, gitáros, aki rendszeresen cipő nélkül, fehér zokniban lép fel, ezen a szokásán most sem változtatott. Ruházata is hasonló stílusú maradt, 70-es éveki öltöny, ing nélkül. Jonathan Kruizenga gitáros, aki játszik a billentyűs hangszereken és nyomja a vokált is, az ügyeletes szépfiú a csapatban, a fiatal hölgy rajongók koncentrálódtak előtte. Mathijs Louwsma ült ezúttal is a doboknál. Simon Bleeker a karakteres basszere a csapatnak. Őt is többször elragadta a hév, a ráadásban lement a közönség közé, ahol óriási ováció fogadta.
A Still They Might Not Like It után a csapat levonult, de persze sejthető volt, hogy a buli itt még nem ért véget. Luijtelaar egymagában, a gitárjával tért vissza, és a Fooled Away című dalukkal vette vissza a tempót átmenetileg, majd a Before You Birth már a megszokott zúzással érkezett utána, teljes felállásban. Az énekes jól látta, hogy összeállítható a kemény magból egy jó csapat, úgyhogy középen helyet kért, és indította a fináléban a pogót, ami passzolt a Strange Again hangulatához. A koncertet a Wrong Ones zárta, ami után lehetett pacsizni a fiúkkal a merch pultnál, de akár kint az udvaron is.
Ez így volt 2 éve is. Maradtak a fiúk a zene szereteténél, az öröm zenélésnél, a közvetlenségnél. Amit pluszban láttam most, az a magabiztos színpadi jelenlét. Sokkal jobban tudtak együtt élni a közönséggel. Jól használták azokat az energiákat, amiből tüzet lehet gyújtani. Szuper koncert volt ismét.