szerző: PjotrCserepes Károly remix sorozatának hetedik lemeze
Megjelent Cserepes Károly remix sorozatának hetedik lemeze, amely online terjesztésben érhető el a felületeken. A Blacklake (2016), a My Name is Elvis Presley (2018), a The Big Slalom (2020) a Nachtmusik (2021), a The Sold Girl (2022) és a Pink (2023) után most itt a The Beginning of the Beginning, azaz A kezdet kezdete, amelyen Cserepes kilenc új remixét hallhatjuk, ezúttal afrikai zenei alapokon.
A tradicionális zenekultúrák felfedezése terén a kezdetet Európa számára az 50-es, 60-as évek jelentették. Ekkor jelentek meg azok a hordozható magnetofonok, (mint a Nagra és az Uher), amelyek már élvezhető minőségben voltak képesek rögzíteni a zenei hagyományokat. Követték egymást a gyűjtő expedíciók, a felvételekből hamarosan kiadványok ill. archívumok születtek, amelyek zöme ma online is hozzáférhető.
A népzenei hagyományok szempontjából Afrika a leggazdagabb földrész, de a legkülönlegesebb is.
Az összehasonlító népzenekutatás (lásd Bartók gyűjtései) eljárását követve látjuk, hogy Afrika zenei gondolkodásmódja alapvetően eltér az európaitól. Ennek a különbözőségnek egyik eleme a sorszerkezetes, motívum ismétlő, repetitív építkezés, szemben az Európában kialakult strófikus népdalszerkezettel. (A zenei törzsfejlődésnek ezt a szintjét nálunk csak a gyerekjátékok őrizték meg máig.)
Fontos megemlítenünk a repetíció mellet a poliritmust, mint az afrikai zenék tipikus jellemzőjét. Ennek lényege, hogy a zenészek azonos metrum mellett váltogathatják, hogy hol helyezik el a hangsúlyt, szimmetrikusan (pl. négy negyedenként), vagy aszimmetrikusan (három negyedenként). Több zenész esetén ezek a hangsúlyok egyszerre szólalnak meg, egy sajátos billegést adva ezzel a ritmusnak.
A később kialakult többszólamú éneklési gyakorlat különlegessége a „felhívás-válasz” technika. Ennek lényege, hogy a szólóénekes előénekel egy sort, amelyet a kórus megismétel.
A Nyugat-Európában a 60-as évekre hozzáférhetővé vált afrikai anyag és zenei gondolkodásmód az európai zenét is megújította. Sorra jelentek meg Terry Rilay, Philipp Glass, és Steve Reich művei, létrehozva ezzel az un. repetitív zenei irányzatot. Magyarországon ennek az új zenei stílusnak a 180-as csoport volt az ismertebb képviselője. Az afro-amerikai közvetítéssel létrejött dzsessz pedig számos 20. századi zeneszerzőt inspirált (pl. Igor Stravinsky, George Gershwin).
Az expedíciók és a technika megjelenése nekünk a kezdetek megismerését, de a törzsi kultúrák számára a gyors megváltozást, vagy eltűnést eredményezték. Ezért érezzük fontosnak, hogy ezekre a ritka muzeális kincsekre emlékezzünk.
06:24
