szerző: PjotrEgy este, egy koncert, három barokk orgona
Unikális koncert: Három 18. századi orgona szólal meg egy koncerten egy este Pannonhalmán. Május 18-án, az Orgonák éjszakáján mutatkozik be először a nagyközönség előtt a Pannonhalmi Főapátság most felújított két barokk orgonája. Az egyik, az 1710-es évekből származó Zorkovsky-orgona pár hete érkezett vissza a felújítás után a monostor falai közé. A néhány évtizeddel fiatalabb – 1770-es évekbeli – Corte-orgonát pedig a szakemberek a felújítás után április 29-án szállítják vissza Pannonhalmára. Ez a két igen régi hangszer egy harmadik, már 2022-ben felújított, szintén a 18. századból származó Podkonicky-orgona mellett fog megszólalni egy egészen egyedülálló koncerten.
„Igazi kuriózum, hogy a 18. századból három barokk orgona egy helyen megtalálható. Nincsen ilyen hely Magyarországon, de talán a világon se. Az pedig, hogy a három hangszer az eredetihez nagyon hasonló állapotban legyen megszólaltatható és koncertképes, szintén páratlan. Az orgonák éjszakáján Homolya Dávid orgonaművész és nemzetközi orgonaszakértő, aki a felújítás során szakértelmével mindvégig a segítségünkre volt, valamint Vadász Attila orgonaművész kezei alatt kelnek életre a hangszerek a Főapátság csodálatos könyvtárában, egymás mellett, látványra is különleges élményt nyújtva a koncerten.” (Dejcsics Konrád atya, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója)
„Az 1700-as évek elejéről származó Zorkovsky-orgona lesz a koncert „főfogása”. Olyan különleges orgonaleletről van szó, ami nagyon ritka ezen a területen, és a mai Magyarországon található legöregebb orgonák egyike. Amikor az apátság raktárában először láttam, bár nagyon rossz állapotban volt, de sejtettem, hogy különleges értékre bukkantunk.”
„Az eggyel fiatalabb, 1750-es évek környékéről származó – szintén restaurált – Podkonicky-orgona is ritka szépkorú hangszer itthon. Mindez persze nem véletlen, ahogy az sem, hogy mind a Zorkovsky-, mind pedig a Podkonicky-orgona a Felvidékről származik. A fennmaradt, hasonló korú magyarországi hangszerek java része vagy felvidéki, vagy erdélyi építésű. Buda visszafoglalása, vagy akár a Rákóczi-szabadságharc után csak több évtizeddel éledhetett újra az orgonaépítés a korábbi hódoltsági területeken. Pannonhalmához a Felvidék jóval közelebb van, mint Erdély, ezért is kerülhetett onnan - egyelőre ismeretlen úton - a két hangszer a Főapátság gyűjteményébe. A 18. század második feléről már nagyobb számban találhatunk orgonákat a mai Magyarország régiójában, ezek közé tartozik a harmadik megszólaló hangszer, a XVIII. második felében épült Corte-orgona is.” (Homolya Dávid orgonaszakértő és orgonaművész)
A többszáz éves hangszerek nem csak a koruk, hanem hangzásuk miatt is különlegesek. Mindhármat ugyanis úgy rekonstruálták, ahogy azt egykori építőjük megálmodta, azaz a korabeli, barokk hangzásvilágot keltik életre. A május 18-i koncert további érdekessége még, hogy az értékes hangszereket a felújításukat vezető nemzetközi orgonaszakértő és tervező Homolya Dávid szólaltatja meg Vadász Attila orgonaművésszel közösen a Főapátság impozáns klasszicista teremkönyvtárában. A hangversenyen ritkán játszott 17. századi művek hangoznak el, amelyek közt az orgonaművészek egy kortárs darabot is elrejtettek.
„Bár mindhárom hangszer kisméretű, mind hangszertörténetileg, mind zeneileg kiemelt értékűek, megidézik, visszahozzák a 200-300 évvel ezelőtti hangzásideált és egy semmihez sem hasonlítható többletet tudnak adni történelmi hitelességükkel. Mindazonáltal egy gyakorlóhangszerekhez és hangversenytermi orgonákhoz szokott orgonistának nem kis nehézséget jelenthet, hogy egészen más paramétereik vannak. Bár az utóbbi időben hazánkban is egyre nagyobb szakmai érdeklődés tapasztalható történeti, vagy akár újonnan épült historizáló hangszerek iránt, a legtöbb művésznek továbbra is kihívást jelent a megfelelő játékmódot és a vonatkozó repertoárismeretet elsajátítani. Ez természetesen jó kihívás, jó küzdelem és a gyümölcse új értékekkel történő gazdagodás. Nagy öröm számomra mind orgonaművészként, mind pedig orgonaszakértőként, hogy ezek a különleges hangszerek megszólalhatnak a kezeink alatt.” (Homolya Dávid orgonaszakértő és orgonaművész)
Műsor:
A Zorkovsky-orgonán
Giovanni de Macque (1550-1614): Capriccio sopra re fa mi sol
Girolamo Frescobaldi (1583-1643): Partite sopra La Monica
Johann Jacob Froberger (1616-1667): Canzona seconda
Girolamo Frescobaldi: Capriccio III sopra il cucco
Franz Danksagmüller (sz. 1969): Estampie
A Podkonicky és a Corte-orgonán
Johann Sebastian Bach (1685-1750): d-moll Canzona BWV 588
Johann Sebastian Bach: Sonatina „Actus tragicus” BWV 106
Johann Sebastian Bach / Antonio Vivaldi (1678-1741): D-Dúr concerto BWV 972 (RV 230)
Vadász Attila a Debreceni Egyetem Zeneművészeti karán és az Amszterdami Konzervatóriumban szerezte diplomáit. Számos külföldi és hazai mesterkurzus résztvevője. Játékát több nemzetközi megmérettetésen is díjazták. 2016-ban az előkelő harmadik helyen végzett a brexeni Daniel Herz nemzetközi orgonaversenyen. A győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában orgonát oktatát, és a komáromi Egressy Béni Zeneiskola zongoratanára.
Homolya Dávid orgonistaként maga is rendszeresen ellát egyházzenei szolgálatot. Orgonaszakértőként pedig igazi hiányszakmában végez ismeretterjesztő, építő munkát. Nevéhez a történelmi Magyarország területén több orgonakincs megmentése fűződik, köztük az Orgonák Éjszakáján hallható három pannonhalmi hangszeré is.
Szintén az ő szakmai vezetése mellett újult meg a főapátság negyedik barokk orgonája, amely majd a Főapátsági Orgonahangverseny-sorozat június 22-i alkalmán, a Múzeumok Éjszakáján szólal meg a Boldogasszony-kápolnában. A hangszert az 1820-1830-as években kimondottan ide, a kápolnába készítette Elgasz Ferenc, Győr akkori egyetlen orgonaépítő mestere. A Főapátsági Orgonahangverseny-sorozat további két koncertjének az idén 800 éves Szent Márton-bazilika ad otthont, Szent István király ünnepén és Karácsony másnapján. A Zene világnapján pedig a Boldogasszony-kápolnába várja a zenekedvelőket a Pannonhalmi Főapátság.