szerző: UtazóFesztiválhangulat a Dürer kertben- Halflives és az Inferno Turné 2024. március 14. Dürer kert - Inferno 2024
A Halflives 8 év alatt nagyszerű pályát futott be, és ez nem véletlen. A mostani, 12 állomásos Infero turnéjuk is ezt bizonyította, hogy képesek egy kiváló hangulatú, felszabadult programot bemutatni. Annak ellenére, hogy a mostani fellépésüket technikai problémák nehezítették, mégis remek huszárvágással oldották meg és varázsolták akusztikussá a hagyományos „zajos” koncertet. Senkit nem zavart, hogy a show nem a tervek szerint zajlott le, sőt, ez még bensőségesebbé tette a Halflive fellépést a Dürerben.
A remek hangulatú és hibátlan programban nem volt hiány, figyelembe véve, hogy leginkább EP-kre és kislemezekre koncentrál a csapat. A kicsivel több, mint 1 órás műsorukban sok minden belefért, a felhőtlen jó hangulat, a közös selfie és az örömittas búcsú mellett. Azonban sajnálatos, hogy az eredetileg meghirdetett Carter Cadett nem lépett fel a Dürerben, bár hazai pályán március 12-én Frankfurtban még felléptek.
A Halflives fiatal, friss és tele van ambícióval. Bár olaszok, mégis olyanok, mintha már franciák lennének, azonban ez nem akadályozta meg őket abban, hogy az olasz virtust és legjobb dalaikat hozzák. Linda Battilani-ról csak jót lehet mondani. Fiatal, csinos, kedves, és rendkívül kiváló hanggal rendelkezik, ami igazán meghatározó a csapat számára. Kiválóan összehangolta a dalokat egy közös egységben, és a koncert negyedétől kezdve akaratlanul is csak akusztikus blokkot játszottak, amelyben Linda Battilani remek frontemberként és konferansziéként is mosolyt csalt a rajongók arcára, még bensőségesebbé téve az estet.
A csapat jelenleg csak egy nagylemezzel rendelkezik, a 2017-es kiadású Empty Rooms-szal, azonban töménytelen kislemez, EP és egyéb korongjuk található az univerzumban, ami egyáltalán nem rossz. Az egyetlen albumukról most csak két dalt hallhattunk, a Mayday-t és a Burn-t, de várható volt, hogy a hónap elején piacra dobott jealous is helyet kapott a műsorban. A tavaly júniusi kánikulában kiadott Inferno EP-t dalait is eljátszották, igaz szépen adagolva. Nem maradhatott ki a műsorból az EVERYTHING SUCKS!, Everybody Knows It korong sem. Az est leginkább a „gyűjteményes” Resilience 20, a V 21 és az Inferno 23 minialbumokra összpontosult, mivel mindegyik daluk valamilyen kislemezen már megjelent. Az említett felvezető Everybody Knows It után sorra jöttek az aduászok: Valkyrie, sorry mom x, EVERYTHING SUCKS! vagy éppen a bitang jealous. A technikai problémák miatt az eredeti műsortervtől eltérve akusztikus blokkban hallhattuk a Villain, Vibe és One Bad Day dalokat, ami még jobban összehozta a csapatot és a közönséget. A koncert vége felé a technikusok rendet vágtak a káoszban, és már rendes hangszereléssel szólaltak meg a Halflives dalai, mint a Rockstar Everyday, a Mayday, a Burn és a programzáró kettős, a Victim és a Dynamite. Fellépésük után a zajos siker nem maradt el.