lemezajánló [nagylemez] 2004. december 22. szerda 14:58
nincsen hozzászólás
szerző: kishellKowalsky meg a Vega: Pimasz grimasz Rock Hard
Jó egy éve hallottam első alkalommal a Kowalsky meg a Vega eddigi egyetlen lemezét. Kowalskyt ismerve (a Black-out és a Mantra bandákból) rögtön tudtam, hogy elsőre hallható popzeneisége ellenére ez sem egy túl lapos hallgatnivaló, vagy mély gondolatokat nélkülöző alkotás. Kettős érzelmeim vannak a borítóval kapcsolatban, magyar lemeznek elég jó, meg illik is a belső tartalomhoz. Talán a szokatlan a megfelelő jelző a küllemre.
Alapvetően egy erősen szövegcentrikus zenéről lévén szó, hosszadalmas volna elemezni, miről szól pontosan egy-egy dal. Ahogy mondtam, a Pimasz Grimasz popzene, amivel jó kis csapdát állít nekünk. A lombok és faágak alatt ugyanis nem verem, sokkal inkább rejtett kincs vár ránk. A lemezen található tizennégy sávból kettő nem annyira dal, inkább csak gondolat. Maga a zene kellőképpen eredeti, könnyen befogadható, akusztikus és gépi hangzást bátran és rendkívül ügyesen vegyítő háttere a szövegnek. Samplerek, scratch hatások és vokálok teszik komplexszé a muzsikát, és különösen tetszetős, hogy semmit sem vittek túlzásba, kiegyenlített szerep jut mindennek. Azt mondhatom: ezzel a lemezzel minden rendben. Majd elkezdek figyelni, és megállapítom: nagyon jó.
Az első dal, mely a sokak számára bizonyára ismerős Fekete lepke címet viseli már viszonylag régen bemutatkozott a hazai zenei tévécsatornákon is. Rögtön itt kiderül, mire képesek a fiúk zeneileg, illetve szövegileg. Az első számtól az utolsóig arany szálként szövi át a keleti hatás a szöveget. Ahogy hajtjuk a fekete lepkét, az valami olyasmit jelent, hogy a végső igazsághoz végtelen tévút vezet, és ezzel már az összes többi dal mondandójából is sokat elárultam. „Én csak élem az életem” és csakugyan, nem is kell több, a „szerep ugyanaz, hogy elfogadd azt, amiben vagy.” A Mintha bankot rabolnék egy eléggé közhelyes téma bevett klisé nélküli megközelítése. Afféle szakítós szerelmes szám, de a dalszövegíró intelligenciája átsüt az égig emelő kivitelezésen.
A lemez címadó dala bevezeti a közlekedős dalokat, rögtön utána az Aszfalt és fehér csíkkal autókázhatunk, igaz, mindkettő bonyolultabb problémákat gondol végig, mint a vezetés, mégis jó közege ez az életre nevelésben. Végig olyan érzésem van, mintha a zenekar csak azért készítette volna a lemezt, hogy a konfliktusainkat segítsenek feldolgozni. Csupa-csupa bölcsességet hallunk, ezért érdemes nagyon figyelni.
Könnyedebb dalocska a Többet érdemelsz, sokkal visszafogottabb, mint az őt megelőzőek, és inkább szövegmondás történik az ének szintjén. A Lesz jobb!!! „Csak egy vicc” erejéig igyekszik feldobni, majd az Akit a pénznem boldogít szolgál további jó tanácsokkal szolgálni. Ezek után következik a különlegesen jól sikerült Budapest éjjel, mely egyszerre adja vissza a városi éjjel leállós hangulatát, és persze megint csak arról beszél, milyenek vagyunk mi emberek ebben a világban. A Szabad rég egy afféle hangulatdal, amit tényleg akárhányszor meg lehet hallgatni. Ehhez hasonló az Utolsó tangó és a Keleti-dal. A lemezt a Te vagy a legjobb fej címü barátkozós szerzemény zárja le, majd Egy kis csend következik, mert néha az is kell.
Nem lehetne elég tömören összefoglalni, mennyi érték van a Kowalsky meg a Vega Pimasz Grimaszában. Annyit azonban elmondhatunk, hogy aki szereti az igényes rock műfaját, az remek estéket szerezhet magának ezzel a lemezzel.
1. Fekete lepke 2. Mintha bankot rabolnék 3. Pimasz Grimasz 4. Aszfalt és fehér csík 5. Többet érdemelsz 6. Lesz jobb!!! 7. Csak egy vicc 8. Akit a pénznem boldogít 9. Budapest éjjel 10. Szabad rég 11. Utolsó tangó 12. Októberben leverten a Keletinél 13. Te vagy a legjobb fej 14. Egy kis csend
14:58
