interjú [hazai hangok] 2022. szeptember 2. péntek 21:43
nincsen hozzászólás
szerző: VikNest of Plagues interjú: Közös tetoválás és fűnyírás, mint hobbi
Az augusztus 17-20 között tartott Fekete Zaj fesztiválon a Nest of Plagues hazai zenekar is fellépett, és lehetőségem adódott feltenni számukra pár rövid kérdést, melyet alább olvashattok.
De mielőtt belecsapunk a lecsóba, rövid ismertető a zenekarról – ez csak azok számára lényeges, akik számára még nem ismertek, az ősrajongók nyugodtan átugorhatják ezt a bekezdést. A Nest of Plagues 2014-ben Budapesten alakult groove és death metált játszó banda. Tagok Ivanics Dániel (vokál, basszusgitár) aki mellesleg az Akela basszusgitárosa is, Kövecses Evelin (gitár) Breier Máté (gitár) és Fűr Balázs (dobok). Első EP-jük, a Nest Of Plagues 2016-ban jelent meg, majd ’17-ben egy új single, a The Faceless Ones látott napvilágot. Az első albumot 2018-ban dobták piacra End of the Comedy címmel. A legújabb korong, To Kill a God idén született meg. A banda neve, nagyjából annyit tesz, hogy Pestisek Fészke.
Az interjúra a Fekete Zaj fesztivál harmadik napján, augusztus 19-én került sor, a Nest of Plagues pedig másnap, szombaton állt színpadra. Igazából a keletkezés körülményei egészen mókásak. A sátorhelyek között futottam bele Mátéba és Daniba, ahogy éppen azon tanakodtak, hogy hová is állítsanak sátrat. Mint kiderült, a valódi probléma csak ezután következett, ugyanis, Dani egy kicsit sem konyít a sátorállításhoz. Szóval amíg ő küzdött az elemekkel, én ott sertepertéltem, és végül csak rászántam magam, hogy feltegyem a nagy kérdést, hogy válaszolnának-e pár kérdésemre. Evelin ekkortájt futott be, aki nem csak fellépett, de dolgozott is a Fekete Zaj fesztiválon, ő kezelte a közösségi médiát, így tulajdonképpen a sajtójegyem is neki köszönhetem. Ekkor még csak a zenekar ¾ része volt jelen a fesztiválon, így Balázst sajnos nem tudtam belevonni a dologba. Maga a szigorúan vett interjú a találó nevű Kacsatónia színpad mellett zajlott egy piknikasztalnál. Természetesen szétizgultam magamat (teszem hozzá, fölöslegesen), de mindhárman nagyon kedvesek, közvetlenek és segítőkészek voltak. Sőt, az egész beszélgetés Dani telefonjával lett rögzítve, mert a sajátomon nem tudtam, hogyan kell. Roppant professzionális. De nem is nyújtom tovább, lássuk azt az interjút!
Öt kérdéssel készültem nekik, melyet mind készségesen meg is válaszoltak. Ha bárki találkozik velük, nyugodtan menjen oda pacsizni, vagy meginni egy sört, eléggé egyszerű velük összehaverkodni, kifejezetten nyitottak és még humoruk is van.
Nos, első kérdésem a következő lenne; most találkoztatok-e először az Infected Rain tagjaival személyesen?
Evelin: Nem
Dani: Egyébként nem, de akkor lehet részletezni. A vicces sztori az, hogy mi a Nesttel egyébként pár éve játszottunk Romániában, Temesváron a Revolution fesztivál nevű… fesztiválon (nevet) és ott voltaképpen egy színpadon játszottunk. Ott Lenával amúgy találkoztunk meg dumáltunk és van egy közös kép arról is, de amúgy nem emlékezett ránk.
E: Miért emlékezne…
D: Hát ötezer emberrel találkozik egy nap, persze. Na mindegy, csak az a vicces, hogy utána csináltuk ezt a közös cuccot, és mondtam neki (hogy találkoztunk) és akkor teljesen meglepődött, hogy jé, tényleg. Evi meg…
E: Én meg az előző zenekarommal játszottam ugyanígy előzenekarként előttük, azt hiszem ’17-ben vagy ’18-ban, amikor a Kék Lyukban játszottak. Akkor a backstageben megismerkedtünk, adtam neki pólót meg minden, de nyilván engem sem ismert föl. Persze rengeteg emberrel találkozik.
És tudtatok esetleg beszélgetni a keddi esemény keretében?
E: Igen, odajött és elmondta, hogy nem fog velünk featelni (előadni a közös dalt a koncerten)
Máté: de azért, mert piszok sokat késtek
D: Meg szorong attól, ha improvizálnia kell.
E: Azt mondta, hogy akkor vállalta volna, ha mondjuk van esélyünk elpróbálni a soundchecken, de mivel nyilván késtek…
D: De ez nyilván vis maior volt és nem ők tehetnek róla, csak kár, én kicsit sajnálom egyébként.
E: Hát, elég nagy dobás lett volna.
D: De hát mindegy, ez van, nem lehet kiszámítani, hogy a logisztika hogy jön ki egy turnén, ahol folyamatosan úton vagy. Egyébként, ha már dumálás meg minden utána csináltunk vele egy fotót ezen a meet&greeten, és meghallgatott másfél számot a koncertünkről.
M: Hát meg előtte külön odajött, beestek késve és külön odajött, hogy bocsi. Az azért egy jó gesztus volt.
E: Kedves gesztus volt tőle.
Akkor most a kollaborációról; ez az új albumra került. Mit kell tudni erről a dalról, hogy született, mi a háttér, mi vezetett a megírásához?
D: Hogy kezdjük?
M: Szöveggel.
E: Mi vezetett a megírásához? Érzések.
Milyen érzések?
E: Veszekedések. Teljes kukába dobás és átírás.
D: Voltaképpen annyi volt magával a zenével meg a szöveggel kapcsolatban… én ezt egy cleanebb (tisztább) számnak gondoltam az albumon, és akkor úgy gondoltam, hogy ebben mindenképp legyen egy featuring, hogy valakit kérjünk meg, külföldi énekest. Eredetileg is egy énekesnőt akartunk. Ráírtunk több mindenkire is, de igazából a Lena volt az, aki ilyenekkel foglalkozik effektíve, hogy featuringeket vállal…
E: Olyan cuki ahogy mondod, hogy featuring, (valahogy így – fjúcsöring) mint valami futuring.
M: Jövőzés. (angolul a future szó jövőt jelent)
D: Jövőzés volt, végül is. Öt sör.
E: Már ötnél jársz?
D: Igen. Na mindegy, a sztori lényege az, hogy mindenféleképpen egy női énekest akartunk, és akkor többeknek is írtunk, a Lenával jött össze. Amúgy tök jó, hogy amiatt a Revolution fesztiválos fellépés miatt én tökre testközelinek éreztem ezt, hogy vele csináljuk, mert hogy úgymond találkoztunk már, meg ők is Közép-Európa- Kelet-Európa… nagyjából ugyanabból a földrajzi pozícióból vagyunk. Aztán e-mailekben lebeszéltük az egészet, hogy akkor hogy legyen, meg ilyesmi.
Ő (Lena) felvette a saját részét otthon, egy stúdióban, elküldte nektek, ti pedig összeraktátok a dalt?
D: Aha, meg ugyanez történt a videókkal is. De ő amúgy ezzel foglalkozik, szóval őt könnyű volt erre megkérni, de attól függetlenül király, hogy elvállalta, mert csak olyat vállal el, ami tetszik is neki.
Következő kérdés; láttam a közös tetoválásotokat. Friss?
D: Ma találtad ki ezt a kérdést?
Ezt teljesen. Akkor fejeztem be a kérdéssorozatot amikor jöttetek a sátor felé.
E: Hát ezt most vasárnap csináltattuk.
Akkor ez még friss.
M: Még hámlik.
E: Még várjuk, hogy legyógyuljon, és utána csinálunk majd egy képet róla, és akkor kirakjuk Facebookra.
Akkor ez most spoiler.
D: Nem baj, nem baj. Amúgy eléggé vicces lesz, mert még azt is elmondom, hogy egyvonalban akarjuk majd csinálni (a képet), de a Máténak a nyakánál van, Balázsnak meg a hasánál…
És különböző színű is (a tetoválás), azt jól láttam?
D: Power Rangers.
M: Vagy hogyha a Tininindzsa Teknőcök…
D: Az menőbb.
M: Vagy teletabik.
Mátéé piros, Danié zöld, Evié türkizkék…
E: Balázsé meg rózsaszín.
D: Lila!
M: Magenta.
D: Én amúgy pirosat akartam, csak később érkeztem aznap, és Máté már megcsinálta pirosban. Evi és Balázs is különböző színben akarta, hát akkor az enyém is legyen másik szín.
Nem egyeztettetek előre, hogy ki mit szeretne, milyen színt, hogyan?
E: Nem.
M: Szerintem inkább csak a testrész volt meg, hogy hova.
D: Testrész, meg az ábra, amit akarunk.
M: Igazából a testrész csak nálad (Daninál) volt kérdőjel.
D: Igen mert én még sokat akarok, és ki akartam logisztikázni, hogy akkor hogy legyen, kézfejre is akartam volna, de oda van két jó másik tervem…
E: Azok jók, szóval jó ez így. Meg hát az olyan (nyomi) ha mindkettőnknek ugyanott van, nem?
Szimbolizálná, hogy együtt vagytok… vagy valami.
D: Az a baj! De amúgy jó itt (az alkaron) mert így köré lehet építeni igazából más ábrákat. Meg látszik, (iszonyat) menőek vagyunk.
És amúgy mi vezetett rá erre, hogy tetováltassatok?
E: Az a lényeg, hogy iszonyat menők vagyunk.
M: Szerinted miért tettem a nyakamra?
D: Tetoválást azért csinál az ember…
M: Hogy az egyéniségedet elveszd.
E: Hazamész, és azt mondja az apád, hogy három év múlva az elvonóról fog összeszedni, mert EZ egyenes út oda.
D: A tetoválás egyenlő elvonókúra. Mi vezetett rá erre, ez a kérdés?
Igen. Gondolom a pestismaszkos figura a zenekart szimbolizálja.
D: A pestisdoktor az maga egy imidzs, szeretünk sok mindent eköré építeni, ami a zenekarral kapcsolatos, illetve egy rettenetesen jó ábra. Amúgy ezt egyszer Máté találta ki, még évekkel ezelőtt…
E: Tényleg?
M: Uhum.
E: De király!
D: Ő mondta, hogy lehetne az a Plagues-hez a szimbolika, és azóta erre teljesen rá vagyok pörögve.
E: És akkor a Plagues-t ki találta ki?
D: A nevet én.
E: Ez nagyon ikonikus. Jön a pestis!
M: Ez olyan kétértelmű amúgy, nekem abban tetszett ez, hogy doktor, tehát jót tesz, de az ábrája meg a maszkja az egy félelmetes dolog, pedig amúgy meggyógyít.
E: A nest, körülölel a kis fészek, az pozitív, plagues, meg a pestis, és így pozitív és negatív. És ott van az of is.
D: És akkor így belementünk, hogy a név honnan jött.
E: Igen, ezt magunktól elmondtuk, ez tök durva.
D: Minden interjú azzal szokott kezdődni, sose kérdezz ilyet!
Akkor ezt a hibát nem követtem el. Elmondtátok magatoktól, meg sem kellett kérdezni!
D: Amúgy egy ideje már kitaláltuk (a tetoválást) körülbelül egy éve.
Következő és egyben utolsó kérdés; a Fekete Zaj Fesztiválról. Hogy érzitek magatokat, voltatok-e már múlt években, mi az általános tapasztalás, szerettek-e idejönni?
E: Szeretünk. Pont.
D: Én csak tavaly fellépőként voltam egy napot. Tavaly te (Evi) is csak egy napot voltál, nem?
E: Igen. Hát én tavalyelőtt voltam itt először.
M: Akkor siettünk valahova utána.
E: Horvátországba.
M: De amúgy nemrég mondtam, hogy én szerintem Lowlandre (Lowland Fesztivál) nem fogok menni, mert ezt a közeget jobban szeretem.
D: Amúgy, ha rá fogok érni akkor ide lejönnék, mert amúgy nagyon tetszik a hely.
M: Itt kirándulhatsz, ha akarsz.
D: Jobb az időjárás.
E: Lowlanden meghalsz a negyven fokban, a puszta közepén.
D: Nekem ez az első alkalom, hogy több napot lent tudok lenni, és nekem nagyon bejön a helyszín. Nekem magyar fesztiválok közül kb. ez a helyszín tetszik a legjobban. Összefoglalva ez az első alkalom, hogy mind lent tudunk lenni több napot is.
M: És végre nincsen iszonyat meleg!
De cserébe el fogunk ázni.
D: Nem baj. Azt túl lehet élni. Egy kis víz senkinek nem árt.
E: Hát én 2020-ban csatlakoztam a stábhoz, akkor lent voltam egész héten, aztán tavaly nem, mert akkor leépítések voltak, és akkor csak egy napra jöttünk fellépni. Most pedig felvettek rendesen, és így idén csinálom az Instagramot meg a Facebookot.
Akkor a szociális médiafelületeket?
E: Igen.
Cukik vagytok, hogy rám szántátok az időtöket.
D: Nincs több kérdésed?
Legyen? A piros fűnyírósat még egyszer elmondod most, hogy felvesszük?
D: Ja, igen. Akarok egy olyan tetoválást, a lábamra, ami… a lábam az ilyen vicces tetoválások gyűjtése lesz különböző artistáktól… tetováló artistáktól. Szeretnék majd a bal lábamra egy piros fűnyírót, mert amikor Sopronban voltunk, lementünk kollektívan a Volt Fesztiválra, és ott a haverunk szállásán szálltunk meg. Az volt a kérés, hogy valaki nyírja le a füvet, azért cserébe, hogy mi ott megszálltunk. És mivel én egyáltalán nem csináltam semmi mást a ház körül, vagy a házban, így mondtam, hogy jó, elvállalom, csak legyen két sör meg cigi, és akkor két sörrel meg cigivel úgy lenyírtam az egész kertet, meg annyira élveztem, hogy ujjongtam, hogy juhú. És amúgy nagyon szívesen füvet nyírok bárkinél.
Akkor hobbid a fűnyírás.
D: Tulajdonképpen igen.
E: Ez legyen a cikknek a zárómondata, hogy Dani egyébként fűnyírást vállal.
Telefonszámodat is oda kéne írni…
E: Telefonszám, e-mailcím.
D: +3630fűnyírás.hu
E: Fűnyírás kukac hu.
D: Funyiras. Mert csak angol billentyűzetem van, ne haragudj. Ennyi. Más nem jut eszembe.
E: Menjünk koncertra. RA.
Ez egy tökéletes zárómondat.