hosting: Hunet
r35
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2022. július 14. csütörtök   08:05
nincsen hozzászólás

szerző: Morello
Alestorm, Visions Of Atlantis, Rumproof
2022. július 3, Barba Negra

  Az eredetileg Skóciából származó Alestorm az a zenekar, aminek nagyon jól meg lehetett figyelni a tudatos építkezését. Az eredetileg Battleheart néven indult csapat a Captain Morgan´s Revenge és a Black Sails At Midnight albumokkal rakta le az alapokat, hogy mit jelent egy jó kis yarrr-yarrr-os kalóz-metal. A feeling nagyon átjött ezekből a dalokból, Chris Bowes énekes antihangja is tökéletesen illett rumon edződött tengeri medvék történeteinek elmeséléséhez. Az ugrásszerű fejlődés a 2014-es Sunset On The Golden Age albummal érkezett el, itt sikerült annyira fülberagadós, remekül megírt, elejétől végéig magával ragadó dalcsokrot összehozni, amely kétségtelenül a kalóz-metal királyaivá tette a csapatot: ami a ´80-as években a Running Wild volt, az lett modern korunkra az Alestorm.
  Számunkra különösen fontos fejlemény, hogy 2015-ben Dani Evans gitárost az a Bodor Máté váltotta, akit ismerhettünk a Leander Kills-ből vagy a Wisdom-ból. Ez nyilván egy óriási dolog, hogy egy magyar srác bekerül a maga műfajában világhírűnek bátran nevezhető zenekarba. Sőt, ezzel igen erős magyar kötődései is kialakultak az Alestorm-nak, hiszen a csapat több tagja is lakott az országunkban, magyar lett a menedzserük és lenyűgözte őket az itteni rajongók szeretete. Mindez ott csúcsosodott ki, hogy legfrissebb Seventh Rum Of A Seventh Rum (zseniális cím! *kacsint*) albumukon egyenesen két számot is nekünk szenteltek: a Magyarország címűt magyarul énekli Chris, egészen jó kiejtéssel, a Neoton Famíliától a Nyár Van pedig csak a magyar speciális kiadáson jelent meg, de hát na... Azért ez mekkora poén már!?
  
  Úgy érzem, ez az a pont, amivel a magyar rajongók szemében a csúcson van a zenekar, így pontosan lehetett tudni, hogy ez a mostani koncert legendás lesz, egyszerűen kihagyhatatlan. Két csapat is felvezette a kalóz-metal mestereit, itthonról a Rumproof, akik ugyanebben a műfajban utaznak és egyre ismertebbek, valamint a Visions Of Atlantis, akik a maguk szimfonikus power metaljával kicsit kakukktojásnak tűntek, de a nemrég megjelent Pirates című albumukkal ők is jogot formáltak, hogy itt lehessenek.
  Szerintem mondanom sem kell, hogy óriási lelkesedéssel készült mindenki erre a mai eseményre, a létszámra nem lehetett panasz. Annál inkább a söröspultok lassúságára, mert bár mindegyik üzemelt, mégisis olyan hosszas sorok kígyóztak a napsütésben, hogy rengeteg idő elment a sorbanállásokkal. A Rumproof már elég tetszetős létszám előtt kezdhetett, Horváth Mátéék pedig nem voltak megilletődöttek, munkásságuk legjavát játszották el az igen lelkes nézőknek. Sokan énekelték a szövegeket, szóval ez is mutatja, hogy a Rumproof-ra van igény idehaza. Máté kiváló frontember a szórakoztató kommentárjaival, valamint azonnal kapott minden bekiabált baromságra és azt is a közönség lelkesítésére használta fel. Jól kihasználták a színpad elé épített kifutót, szóval az ének-gitár-basszus-dob-hegedű-szinti felállásban nyomuló csapat emlékezetes bulit adott. Élvezték ők is, hogy végre koncertezhetnek, reméljük most már erre sűrűbb alkalmuk lesz.
  
  Legyünk őszinték: ha a Visions Of Atlantis-nak nem kalózos tematikával jelent volna meg nemrég a friss albuma, egyetlen embernek se jutottak volna eszébe előzenekarként a mai estére. Kicsit kilógott így is a sorból a női énekes, szimfonikus metaljuk a sok sörvedelő martalóc szikárabb zenéjétől, de mivel élvezetes koncertet adtak, mégis jó volt, hogy eljöttek. A csinos Clémentine Delauney énekesnő komplett kalóz gúnyában és kalapban lépett a színre, a férfi éneket képviselő Michele Guaitoli és a többiek szintén talpig kalózba öltöztek. Ahogy az öltözékekkel és a háttérvászonnal nyilvánvaló volt, a friss albumát promotálja a csapat, vagyis a műsor gerince a Pirates albumról hangzott el (Pirates Will Return, Clocks, Master The Hurricane, Melancholy Angel, Legion Of The Seas). Ezeken kívül két szám hangzott el az eggyel korábbi, 2019-es Wanderers-ről (rögtön másodikként A Life Of Our Own és utána a Heroes Of The Dawn), a 2018-as The Deep & The Dark-ról pedig a The Silent Mutiny hangzott el. A korábbi korongokról nem játszottak semmit.
  A csapatnál megvolt hosszú évek színpadi rutinja, különösen Clémentine és Michele jártak ki sokat a kifutóra, többször duetteztek látványosan, egymással szemben énekelve. A többiek jókedvűen adagolták a zenét és a közönség is hasonló lelkesedéssel követte a koncertet. A zenéjük kicsit kiműveltebb, nagyívűbb volt a többiekénél, kicsit jobban rámennek a történetmesélésre. De jó is volt ez így, hogy elutazhattunk erre a kalandra a Visions Of Atlantis-szal, csak kár hogy a koncertjük idején még bőven verőfény volt, így a hőségben a hangultat nem tudott teljes mértékben érvényesülni. Clémentine és a srácok viszont megtettek minden tőlük telhetőt, így örülhettünk, hogy láttuk őket.
  
  Pontosan lehetett tudni, hogy ez a mai különleges, mi több, legendás lesz a magyarországi Alestorm koncertek között. Jártak már itt Mátéval, ami miatt persze mindig volt egy speciális hangulata a bulinak, de hogy most még az új lemezen is külön tiszteletüket tették Magyarország mellett, abból lehetett tudni, hogy a közönség lelkesedése még a megszokottnál is magasabb fokú lesz.
  Az Alestorm-tól a kezdetekben mindig azt hiányoltam, hogy bár jelenkorunk egyik legfontosabb kalóz metal brigádjává nőtték ki magukat, a külsőségekben is jobban rámehetnének a kalóz imázsra (lásd: Visions Of Atlantis), az sokat dobna a hangulaton. De a csapatnál valahol a 2017-es No Grave But The Sea környékén végleg elgurult a gyógyszer: valószínűleg úgy gondolták (minden bizonnyal jogosan), hogy a szigorúan vett kalózkodással már nem lehet tovább nőni és további érdeklődőket szerezni, ezért elkezdték még az eddigieknél is jobban poénra és paródiára venni a figurát, dilinyós videó klipeket gyártani. Vagyis beleállni a totális őrültködésbe. Miért? Mert megtehetik. Azért.
  
  És ez működött, de persze ehhez az is kellett, hogy mindemellett zenét írni se felejtettek el a srácok: jól megírt, azonnal megragadó, éneklős, bulizós nótákból azóta sincs hiány. Szóval ma már nem hiányolom a kalóz imázst tőlük, mert ehhez a humoros, laza megközelítéshez mégis jobban illik, ha Máté valami Kádár korból itt maradt tornagatyában lép a deszkákra, Chris pedig skótszoknyában és rendszerint valamilyen humoros feliratú felsőben nyomul a színpadon.
  Az érdeklődés természetesen óriási volt a Barba Negra színpada előtt és ugyan szabadtéri rendezvényként világosban kezdték el a programjukat, a végére azért szépen besötétedett. A korai idők egyértelmű slágerszáma, az akkori rendszeres zárónóta, a Keelhauled került előre mostanra nyitányként és ez a pörgős, bulis szerzemény azonnal megalapozta a hangulatot. Lengtek az öklök, beindult a pogó, a refrént pedig együtt zengte az egész nézősereg. Már az első perctől egyértelművé vált, hogy semmi gond nem lesz ezzel a koncerttel. A cucc megfelelő hangerővel és arányosan szólt, a csapat lelkesen pörgött a deszkákon, a rajongók pedig óriási vigyorral az arcukon vetették bele magukat a bulizásba.
  
  Jöhettek a partinóták, az olyan elmebetegségek, mint a Treasure Chest Party Quest és a Mexico, benne a legendás rímpárral: „The wenches they are plenty, the alcohol is free / The party lasts all through the night and the alcohol is free”. Ne felejtsük el, hogy a Covid helyzet miatt a 2020-ban érkezett Curse Of The Crystal Coconut-nak sem volt igazi bemutatója (és nem mellesleg a 2014-es Sunset On The Golden Age album mellett dalszerzésileg a legerősebb anyaguknak tartom, akármekkora marháskodás is az egész), így nem volt véletlen, hogy a mai napon a friss anyag mellett erről a lemezről is jó néhány tételt hallani lehetett – a közönség nagy örömére.
  Jó kis éneklős dal volt a The Sunk´n Norwegian és végre bemutatkozhatott az új Seventh Rum Of A Seventh Rum album is a lemeznyitó Magellan´s Expedition-nel. Bár csak nemrég jelent meg a friss korong, de máris megtalálta az utat a magyar közönség szívéhez, mert sokan zengték a dalokat. A speciális kiadás és mindenféle ínyencség is biztosan segítette az eladásokat, elég csak annyit mondani, hogy az összes megjelentnek kb. a fele „Pirates of the Balaton” pólóban feszített.
  
  Szintén jó kis bulizós dal a Shipwrecked, jól működött élőben. Van ennek egy dubstep-es változata (Drop Goblin remix néven lehet megtalálni), egyszer borzasztó nagyot röhögtem, amikor anno régen a csapat Wigwam-os koncertje után ez volt a levezető nóta, Chris pedig egy lófejjel a fején járt rá idióta táncot. Sajnos ez most elmaradt outro-ként.
  Máté szemlátomást nagyon jól beilleszkedett a csapatba, jó volt az összhang, az olyan újabbkori szerzemények, mint a Seventh Rum Of A Seventh Rum vagy az Alestorm, már vele készültek. A csapat nagyon jó válogatást hozott nekünk, gyakorlatilag mindegyik albumukat megidézték és mindenhonnan sikerült a legemlékezetesebb, legbulisabb számokat elővenniük. Még a kakukktojásnak számító Tortuga is jól működött élőben. Ekkor jelent meg először (és nem utoljára) a zenekar körül régóta sertepertélő, nagydarab Captain Yarrface is a deszkákon és közösen nyomták el ezt a hol rapes, hol elektronikával bolondított nótát. A végén persze nagy headbang-elésbe fajult az egész. Csak azt sajnáltam, hogy a számnak a párját, az új albumon szereplő Return To Tortuga-t nem játszottak el ma, benne a szemet szúró OssianAcélszív riffel (észrevettem ám, ez nem lehet véletlen, ugye Máté!?)
  
  És ha a közös éneklésből nem lett volna elég, érkezett a Hangover, amely ugyan feldolgozás a 2014-es lemezen, de az egyik legnagyobb partinótája lett a csapatnak, nagyon örültem, hogy előszedték. Szintén dallamokban erős a sokatmondóan dilis című Zombies Ate My Pirate Ship, amely szintén nagy kedvenc, én ezekkel a dalokkal már bőven meg voltak véve. A női énekes részben ismét láthattuk Captain Yarrface-t. Hogy? Hát női ruhában és parókában. Mondtam én, hogy hülyék ezek...!
  Úgy látszik, ez volt a nagy együtténeklős blokk, mert a programban ide helyezték el a legkorábbi nótájukat, a kart karba öltve dalolós Nancy The Tavern Wench-et. Tényleg a legtutibb válogatást hozták el mára, egyetlen szavam se lehet, mert gyakorlatilag minden nagy kedvenc sorra került ma. Például a legújabb zseniális partinóta, amit egyszerűen csak P.A.R.T.Y.-nak kereszteltek el, fantasztikusan működött ez is. Nagyon érzi az Alestorm, mivel lehet beindítani a népet, tele vannak fogós dallamokkal, riffekkel a dalok, így bárki pillanatok alatt rá tud kattanni a hangulatra, aki szereti a metal zenének ezt a könnyedebb, bulizósabb oldalát.
  
  Az egész csapatot óriási szeretet vette körül a közönség részéről, de itthon persze Máté kiemelt figyelmet érdemelt. Bármikor előrejött a kifutóra szólózni, nagy ováció volt a jutalma. Most a mikrofon elé is állt egy rövid időre, és bár elmondta, hogy nem a szavak embere, azért kifejezte, mennyire fontos neki a hazai koncert. Mi más következhetett volna, mint a Magyarországnak írt „szerelmes dal”, a Magyarország. Amit természetesen élőben még sosem adott elő a csapat (és itthoni pályán kívül gondolom nem is fog), ezért ez egy igazán különleges ajándék volt a magyar közönségnek. Ugye nem kell mondanom, mekkora hangulat volt, ahogy az összes torok egyszerre üvöltötte, hogy „Bárhova is gurítson minket ez a föld / A mi tengerünk kékje a piros-fehér-zöld”?
  Szűnni nem akaró ovációban folytatták egy újabb régi dallal, a Captain Morgan´s Revenge-dzsel, aztán jöhetett egy rövid, ütős szösszenet, a Shit Boat, ami hatalmas pogót váltott ki.
  
  Bár eddig is rengeteg nóta előkerült, az őrült bulinak még mindig nem volt vége. Következett ugyanis a Sunset On The Golden Age album egy újabb rendkívül fogós slágere, a Drink. És ha már ivás, újabb partinóta, a Pirate Metal Drinking Crew. Tényleg azt tudom mondani, hogy minden fontos számukat előadták ma. Pontosan érezték, mik működnek a legjobban élőben, mely nótákban vannak a legfogósabb dallamok, refrének, szóval sejtésem szerint a koncert után megugrott a gyógyszertárak Strepsils eladása...
  De még mindig volt ajándék a magyar rajongóknak! Hiszen nem csak a Magyarország dalt szentelték nekünk, hanem a Seventh Rum Of A Seventh Rum különleges, magyar kiadásán ott szerepel a Nyár Van feldolgozása is a Neoton Famíliától (ez is mekkora ötlet már!?) Hát persze, hogy sort kellett rá keríteni. Nem is akárhogy, hanem feldolgozásban eredetileg is közreműködő Köteles Leander is megjelent a deszkákon. A sok rocker persze együtt zengte a veretes sorokat.
  
  Maratoni hosszúságú buli volt, rengeteg pörgős buliszámmal, de még egyetlen egy belefért mára, a szintén kellően elborult Fucked With An Anchor. Ez jelentette a zárást a szerintem kellemesen kimerült közönségnek és zenekarnak egyaránt.
  A fentiek alapján szerintem nem kell magyaráznom, hogy valóban évekig emlékezetes, legendás buliként marad meg az emlékkönyvekben az Alestorm Barba Negra Track-es koncertje. Nem csak a két magyar dal miatt, hanem ez az egész koncert ahogy össze volt rakva, a kikezdhetetlen setlist-tel, a rendkívül barátságos zenészekkel. Ezen a koncerten egyszerűen muszáj volt ott lenni. És nyilván minden koncert igazából a közönség, a rajongók felé szóló ajándék (ezt a Covid időszak után különösen értékelhetjük így), nálunk valahol tudat alatt szerintem ez az egész esemény Bodor Máté ünneplése is, hogy egy világhírű, slágergyáros zenekarban ennyire jól megtalálta a helyét.


Kulcsszavak:
  alestorm     visions of atlantis     rumproof 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó cikkek: 

Seraina Telli: dögös énekesnő nyitja a Visions Of Atlantis turnét

Illumishade: szeptember 20-án a Visions Of Atlantis vendégeként térnek vissza

Visions Of Atlantis: szeptember 20-án a Barba Negrában!

Black Veil Brides az Arénában

Gitárleckék az Alestorm gitáros Bodor Mátétól - Ibanez nyereményjáték, és workshop!

 programajánló: 
2024. június 22.
Rod Stewart - One Last Time 2024
2024. június 29.
3 nap · 29 zenekar · zéró szemét – jön az idei Alpárfeszt!
2024. július 2.
The Amity Affliction, Infected Rain: csomagban olcsóbb a jegy a nyár két ütős bulijára
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Body Count vs Budapest Park
Tool, Night Verses
Sting varázslatos estje Budapesten
The Dead South és Corb Lund fergeteges budapesti koncertje
Winger
Megadeth, Archaic
Charlotte Sands: Egy felejthetetlen koncert az Analog Hallban
Palaye Royale és Halflives a Barba Negrában
Bruce Dickinson, DivideD
Esti Kornél Fesztivál a Budapest Parkban
Akik házibulit csaptak az MVM Dome-ban: a Depeche Mode
Suicidal Angels, Fusion Bomb, Crimson Fire
A Normandie lenyűgözte Budapestet a Dopamine turné keretében
 kapcsolódó fotók: 

ALESTORM - 2022. július 3. BARBA NEGRA - ALESTOM´S PIRATEFEST BUDAPEST

VISIONS OF ATLANTIS - 2022. július 3. BARBA NEGRA - ALESTOM´S PIRATEFEST BUDAPEST
 kiemelt 
Thy Art Is Murder, Fit For A King, Knosis: nyári katlan-core a Barba Negrában
  
Súlyos deathcore / metalcore hármas fokozza majd a katlan hőséget a budapesti nyár közepén: július 4-én este a Thy Art Is Murder és a Fit For A King már jól ismert produkciója mellett most egy különleges japán projekt, a Knosis is bemutatkozik majd a Barba Negrában

Új dalokkal tér vissza Richie Kotzen a Dürer Kertbe
Júliusban kétnapos koncept eseménnyel érkezik az INOTA Focus az erőmű Turbinacsarnokába
Rockmaraton 2024
Berúgja az évet a Dead Daises: új dal, album és koncert novemberben
 friss hozzászólások 

Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Új Falcongate LP: Blood Red Roses (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 the new black    antonio banderas    nemesis    helia    esti    in flames    haunted    voices of destiny    guns n roses    ghost    yonaka    ensiferum    symphony x    the edge    ryan gosling    metaldays    jackson browne    omnium gatherum    skull fist    hellfreaks    ashes you leave    obscura    dad    port noir    sworn enemy  

r43
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!