A punk-rock zenekar, akik már több mint húsz éve boldogítják a nagyközönséget zenéjükkel ismét visszatértek hozzánk egy koncert erejéig a Budapest Parkba.
Kapunyitás a megszokott hat órakor történt, majd rövid várakozás után megnyitotta az estét a Boston Manor nevű brit zenekar. Hangzásukban passzoltak a Rise Againsthez, és hiába alig pár számot játszottak, jól megalapozták a hangulatot és lázba hozták a közönséget. Henry Cox (vokál), Mike Cunniff (gitár), Dan Cunniff (basszusgitár), Ash Wilson (ritmusgitár), és Jordan Pugh (dobok) pontosan tudja hogyan kell megnyitni egy bulit. Henry végigugrálta a színpadon töltött időt, és csoda, hogy nem zsibbadt el az arca a sok mosolygástól. Még egy nagyobb pogó is alakult középen. Eljátszották elsőnek a Liquid című számukat, majd következett az England’s Dreaming. Félidőnél az újdonság, a Foxglove, negyediknek a You, Me & the Class War. Zárónak a Halo-t hallhattuk.
Nyolc óra húsz perckor színpadra lépett a várva-várt Rise Against: Tim McIlrath (vokál), Zach Blair (gitár), Joe Principe (basszusgitár) és Brandon Barnes (dobok). A nyitány Prayer of the Refugee volt, majd ezt követte a The Violence és a Satellite. Ekkorra már kezdett besötétedni és a közönség is átadta magát a zenének. Volt éneklés, ugrálás, és mindenféle kiabálás, ahogy azt egy koncerten szokás. Utána érkezett a Help Is on the Way, a Ready to Fall, és a Last Man Standing. A koncert erejéig visszatértünk a 2000-es évek punk-rock hangzásvilágába. Collapse (Post-Amerika), Re-Education (Through Labor), következett, majd az I Don´t Want to Be Here Anymore csendült fel, ami ránk nem volt igaz, mi itt akartunk lenni, még tovább is. A Make It Stop (September´s Children) és a Dancing for Rain előzte meg az akusztikus módon előadott Hero of War-t, mely témája a háború. A zenekar kifejezte, hogy ellenzi a hadakozást, ami a jelenlegi helyzet végett egy aktuális probléma. Utána a két klasszikus, a Give It All és a Nowhere Generation jött, melyet zengett az egész park, valahogy az összes jelenlévő generáció tudott azonosulni a szöveggel, ami egy érdekes egyveleget alkotott. Ekkor a zenekar levonult a színpadról, hogy még két dallal térjen vissza később. Ezek a Survive és a Saviour voltak.
Az utóbbi hangulatos és odaillő lezárása volt az estének, valósággal megőrjítette a közönséget. Aki most nem tudott ellátogatni, reméljük, a következő RA koncerten találkozunk vele is!
15:50
