lemezajánló [nagylemez] 2004. november 3. szerda 16:23
nincsen hozzászólás
szerző: RossikaTango Underground: Játék határok nélkül
Pár hete kaptam egy anyagot, jó kis oldskool hardcore kijelentéssel mellékelve. Tango Underground: Játék határok nélkül. Kicsit furcsa volt elsőre, s a dobókockákat és rulett-asztalt ábrázoló címlapfotó valami ócska, manapság már rockzenének nevezendő bandára utalt. Szerencsére csalódnom kellett, s valóban a 80-as éveket idéző egyszerű, gyors HC-punk muzsikával örvendeztetett meg a korong.
A félreértések elkerülése végett a Tango Underground egy magyar csapat, mégpedig Egerből. A Forcas és Anger tagokat felvonultató banda, lassan négy éve aktív résztvevője a magyar zenei színtérnek, igaz beiktattak a srácok egy kis szünetet is tagcsere miatt. Aztán tavalyra megvoltak a számok és a lelkesedés és elkészült a bemutatkozó anyag nem mellesleg ezt tartom éppen kezemben mely magánkiadásban került a rajongók elé. Akinek több infóra lenne szüksége az látogassa meg az együttes honlapját a tangounderground.uw.hu címen.
Vissza a koronghoz. Első és leginkább megdöbbentő észrevételem az volt, hogy a dalszövegek egytől-egyig magyarul köszönnek vissza a nótákból. Ez lehet, hogy a csapat által említett Közép-Kelet Európa feelinget erősíti (bár nekem a Kelet-Közép Európa megfogalmazás jobban fekszik) de egy olyan zene esetében ahol a mondanivaló rendkívüli fontossággal bír ugye elvileg a hardcore ilyen zene szerintem nem megengedhető, hogy magyarul énekeljen egy csapat, persze csak ha vannak nagyra törő külföldre irányuló tervei. A csak hazai közönségnek készített album persze szép gondolat, de valljuk meg őszintén a hazai piacból nem lehet sokat kicsikarni. Egy előnye biztos van, így legalább szórul-szóra értem a szövegeket
Maga a zene az őshardcore megannyi szépségét és hátrányát felvonultatja. A gyors, egyszerű témák, a néhol lendületbehozó dinamikák könnyen befogadhatóvá teszik a TU zenéjét, ugyanakkor néhol már túlzott egyszerűségbe csap át a banda, ami inkább a technika hiányát és az amatörizmust sugallja. A Sovány Vigasz kezdő nóta kifejezetten jó első számnak, Péter egy apró hörgéssel indít, majd az ismétlések és a szaggatott ének egyből beindítja az izmokat. Az ének amely inkább a darabosbeszéd és az ordítás egyvelegeként írható le, jól illeszkedik a témákra, nem úgy, mint a következő nótában. Itt Mindenki Azt Gondol, Amit - inkább csak céltalan rákiabálásnak érzem Péter próbálkozásait. A gitár viszont rejt némi dallamot ami kellemesen feledteti az énekkel kapcsolatos aggályaimat. Igaz a frontemberre néha kórusként reagáló háttérhangok nagyon ügyesen ki vannak találva. A Mennyit Érsz?, mint a címből is adódik veled foglalkozik. Fő mondanivalójának a Szard le, hogy ki mit mond, magadnak élj! gondolat számít, ami valljuk meg mindig aktuális és bevethető. Szeretjük ha arra figyelmeztetnek, hogy ne engedjünk a külső nyomásnak, magunk döntsünk jövőnkről. A címadó dallal folytatja a TU, mely egy kicsit eltávolodik a punk világ gyorsuló tempójától és egy bő egyperces nagyon korrekt gitártémával vezeti be a már megszokott dob-gitár hangzást. Ez a nyomulós feeling egyébként többszöri meghallgatás után egyre inkább áthatja a szíved és lassan kezded megszeretni az egriek zenélését. A Ki Nevet A Végén? szerintem irtózatosan indul, de gondolatisága megfontolandó. Főleg a záró sorokat érdemes megjegyeznünk: Barát az ki érted életét adná, Cserben sose hagy, számíthatsz rá, És amíg élsz, ha kell ő ott lesz, Hát ezt be-csüd meg!. A hetes nótában Amire Nincs Magyarázat Péter megpróbál tényleges dallamokat kipréselni magából, igaz nem sikerül, de nagyon megnyerő az igyekezete. Ráadásul a zenéhez iszonyatosan passzol, sőt a kibaszás társasjáték szerintem nagyon is sok embert érint, akár melyik szegmensét is nézzük társadalmunknak. Zárásképp pedig egyfajta sajátos feloldozást hallhatunk az egri csapattól, mely elég vallásgyalázó, ugyanakkor nyilvánvalóvá teszi a srácok vallási hovatartozását is. Mindenesetre abban talán igazuk van, hogy a halál tesz az i-re pontot.
Nem mondom, hogy a kedvenc anyagaim közé fog tartozni a Tango Underground bemutatkozó anyaga, de kellemes hallgatnivaló szombat délután újságolvasás közben. Lehet, hogy meg kéne őket élőben is nézni már egyszer?