lemezajánló [válogatás] 2004. október 28. csütörtök 10:20
nincsen hozzászólás
szerző: DinoMarilyn Manson: Lest We Forget – The Best of Universal Music
Az ezredforduló egyik leginkább támadott énekese Brian Warner, ismertebb (művész)nevén Marilyn Manson, aki extrém külsejével és zenéjével, szövegeivel egyaránt ellenérzéseket vált ki sokakból. Ennek ellenére jól fogynak a lemezei, és megkockáztatnám azt a kijelentést is, hogy lassan kezd a tizenévesek egyik divatzenéjévé válni talán épp a sok őt érő támadás váltja ki iránta az érdeklődést a lázadó korukat élő tinédzserekből. Az elmúlt 10 évben megjelent öt nagylemez és néhány egyéb kiadvány (EP-k és egy koncert CD) után Manson most látta elérkezettnek az időt, hogy összefoglalva és lezárva ezt a korszakot megjelenjen egy válogatáslemez, hogy el ne felejtsük ahogy azt a cím is jelzi.
A Best of 18 száma nagyrészt a frissebb felvételekre épít, közel fele az utolsó két albumról származik, az első lemezekről pedig alig került rá valami. A szerkesztés során ezúttal az innen egy, onnan egy elv érvényesült: nem időrendben haladnak a dalok, hanem látszólag összefüggéstelenül, teljesen vegyesen keverve régit és újat. A banda összes albumával rendelkező rajongók nem sok újat kapnak: mindössze egyetlen új felvétel készült, az is egy feldolgozás. Ezúttal a Depeche Mode-tól választott ki Manson egy számot, mégpedig a Personal Jesust. Akit csak ez érdekel, az lehet, hogy jobban jár, ha a válogatáslemez helyett inkább a kislemez mellett teszi le a voksát, bár nem feltétlenül a legjobban sikerült feldolgozással van dolgunk. Gyakorlatilag az eredeti DM számot hallhatjuk áthangszerelve a Marilyn Mansonra jellemző erőteljes gitár riffekre, kiegészítve mindezt Manson hangjával. Még a tempó is változatlan maradt. Ezen kívül még egy nem Manson albumról származó szám került a lemezre: a Spawn film CD-jéről vett Long Hard Road Out of Hell. Érdekes amúgy, hogy mindhárom jelentős feldolgozás számot megtaláljuk a Best of-on: a már említett Personal Jesus mellett az Eurythmicstől vett Sweet Dreams (Are Made of These) és a Soft Celltől feldolgozott Tainted Love is helyet kapott rajta.
Egy válogatáslemez persze soha nem felelhet meg az összes rajongónak: biztos mindenki hiányolni fog egy-egy dalt róla. Ennek ellenére a lemez jól átfogja Manson elmúlt 10 évének munkásságát, és szinte az összes olyan dal helyet kapott rajta, amiből kislemez vagy videoklip lett. Kivétel képez például az utóbbi időből a Dont Like the Drugs (But the Drugs Like Me) és a Coma White, vagy régebbről a Cryptochid és a Man That You Fear.
Az album borítóján az amatőr festőként is tevékenykedő Brian Warner önarcképe látható, belsejében pedig pár fotó róla és az együttes többi tagjáról. Ami extrát még kaphat a Best of megvásárlásával egy rajongó, az egy DVD, mely a lemez különleges változata tartalmaz. Ezen 19 videoklip kapott helyet, nagyjából átfedésben a CD dalaival, de ezen megtalálhatóak az előző bekezdés végén említett hiányzó számok is. Ez a válogatáslemez egyértelműen nem a rajongóknak készült: az együttes régi kedvelői bizony kevésnek találhatják a korai számokat és túl soknak a kevésbé jól sikerült lemezek felvételeit, míg az egyetlen új számmal nem sok pluszt kapnak gyűjteményükhöz. A célközönség valószínűleg inkább az utóbbi időkben Manson-kedvelővé vált fiatalság volt, akik megtalálhatják a lemezen az összes általuk ismert számot.
1. The Love Song [Holy Wood] 2. Personal Jesus [új szám] 3. mOBSCENE [Golden Age of Grotesque] 4. The Fight Song [Holy Wood] 5. Tainted Love [Golden Age of Grotesque] 6. The Dope Show [Mechanical Animals] 7. This is The New Shit [Golden Age of Grotesque] 8. Disposable Teens [Holy Wood] 9. Sweet Dreams (Are Made of This) [Smells Like Children] 10. Lunchbox [Portrait of an American Family] 11. Tourniquet [Antichrist Superstar] 12. Rock is Dead [Mechanical Animals] 13. Get Your Gunn [Portrait of an American Family] 14. The Nobodies [Holy Wood] 15. Long Hard Road Out of Hell [Spawn OST] 16. The Beautiful People [Antichrist Superstar] 17. The Reflecting God [Antichrist Superstar] 18. (s)AINT [Golden Age of Grotesque]