szerző: PjotrVon Bartók bis Bartók - Bartóktól Bartókig 2021. szeptember 17. péntek, Müpa
Vezényel: Vajda Gergely
Közreműködők:
ének- Szirtes Edina Mókus
harsona, basszustrombita - Gőz László
cimbalom - Lukács Miklós
szaxofon - Tony Lakatos
trombita - Simon Höfele, Pálfalvi Tamás, Fekete-Kovács Kornél
kürt - Benyus János
Modern Art Orchestra, UMZE Kamaraegyüttes
Dargay Marcell: Ricercar
Dinyés Dániel: Capriccio
Matthias Pintscher: Occultation
Horváth Balázs: quasi ciaccona metrica
Bartók-Modern Art Orchestra: Tizenöt magyar parasztdal
Német és magyar előadók és zeneszerzők Bartókkal a háttérben - valahogy így lehetne néhány szóban megragadni a koncert lényegét. Az Európai Hidak fesztivál Berlin-Budapest tematikájára rímelve kortárs trombita-ensemble művek szerepelnek az est első felében két fiatal trombitafenoménnel, Pálfalvi Tamással és a német Simon Höfelével, míg a második részben a Modern Art Orchestra nagyszerű big band átdolgozásában lesz hallható Bartók zongoraciklusa, a Tizenöt magyar parasztdal Fekete-Kovács Kornél és az egymagában is a német-magyar hidat megtestesítő Tony Lakatos szólójával.
Bartók nemcsak az est második felét határozza meg, hanem az első részben elhangzó magyar műveket is. Az Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőverseny 2020-as díjnyertes darabjai - Dinyés Dániel, Dargay Marcell és Horváth Balázs művei - egyaránt Bartókból indulnak ki, a nagy elődtől vett motívumokra, zenei gondolatokra építik darabjaikat, s hoznak létre belőlük új hangzó világot, amelyben a bartóki minta nem is feltétlenül érzékelhető. Hasonlóan izgalmas játékot játszik a hagyománnyal napjaink egyik legfoglalkoztatottabb német zeneszerzője, Matthias Pintscher, a legendás francia együttes, az Ensemble Intercontemporain zeneigazgatója, akinek szólótrombitát és -kürtöt használó darabja, az Occultation zárja az első részt. A koncert második felében megszólaló Bartók-átdolgozás több egyszerű hangszerelésnél: a Modern Art Orchestra verziójában ugyanis az egyes tételeket szabad improvizációk kötik össze, így teremtve kapcsolatot nemcsak az egyes népdalok, hanem a rögtönzött és a lejegyzett zene világa között, visszájára fordítva a folyamatot, amelynek során az élő népzenének Bartók szilárd formát adott a papíron.