Egy rendkívül erős tartalommal tetézi a premiernapot Bongor. A fiatal színész-rapper a „Paralel” után egy igazán szívhez szóló felvételben mutatja be, milyen is volt gyerekként átélni a háború következményeit.
„Szerettem volna, ha van valami lenyomata a zenémben ennek a 10 évig tartó horrornak, ami nem is olyan régen történt itt a Balkánon. Egy háború, melynek a kitörése legalább annyira valószínűtlen volt, mintha holnap arról értesülnénk, hogy Magyarország hadban áll Ausztriával. A jelen mindig állóvíznek tűnik, de például a vírushelyzet is megmutatta, hogy milyen törékeny a társadalmunk”- meséli Bongor, aki saját emlékeit szőtte rímbe.
„Én nem egy konkrét háborús övezetben nőttem fel, de tisztán emlékszem a légvédelmi riadó hangjára és hogy, amint meghallottuk, futottunk hazafele a játszótérről.”
A „98/20”-hoz egy elképesztően mély klip is készült, ami sokkoló képsorokkal mutatja be a délszláv hadviselés borzalmait.
Berta Csongor nem csak a gyerekként meg- és átélt háborúra mutat rá, hanem arra is, hogy milyen következményekkel járt, hiszen azok, akik élve tértek vissza, örökre megváltoztak. „A dalban kitérek az apámmal való kapcsolatomra. Ő többször szolgált Koszovóban a 90-es években. Nem tudom, hogy pontosan mit látott és mit élhetett meg. Nem tudom, mert soha nem beszélt róla. Mint a legtöbben, akik poszttraumás stressztől szenvednek, ő is alkohollal próbálta elnyomni azt, amire nem akart emlékezni és végül ez is végzett vele. Ezek is egy háború járulékos veszteségei: az alkohol és, hogy egy apa és fia nem tudnak beszélgetni egymással”. Bongor ugyanakkor arra is megtanít minket, hogy mindezek ellenére értékeljük a jelenünket és lássunk a jövőbe.
„Érdemes olykor elképzelni, hogy mennyivel lehetne rosszabb, csak amolyan emlékeztetőként, hogy amikor legközelebb azon idegeskedek, hogy dugóba kerültem, az is jusson eszembe, hogy vagyok olyan szerencsés, hogy azzal foglalkozhatok, amit szeretek, otthon vár a feleségem és nem egy égő épületből kell éppen kimenekülnöm.”- de a színész-rapper szerint a járványhelyzet is tartogat nekünk tanulságot, például: „hogy ne vegyük magától értetődőnek a szeretteink jelenlétét”.