szerző: maPoszt-punk esőtánc a változásért - itt a Quiet Kid & The Speakers új klipje
Politikusok és aktivisták, környezetszennyezés és klímaválság, reklámokkal zsúfolt Times Square, tüntetések, háborúk és terroristák, és egy, az epreskerti szobrokkal incselkedő fiatal nő: ez a Quiet Kid & The Speakers legújabb klipje, ami a Black Tangerine-hez készült.
A klipet az SZFE-n frissen végzett Bernáth Barbara rendezte, akinek ez az első zenei videója, melyben dokumentumfilmes, híradós és YouTube-videókból kivágott jelenetek váltakoznak Bernáth korábbi, saját felvételeivel. A látomásszerű képkockákon Hegyesi Soraya színész-modell látható, amint az Epreskertben, mint egy modern kori Jeanne D´arc, bátran áll elénk, miközben a tudományokat és a művészeteket jelképező szobrokkal flörtöl, a dal örvénylésével párhuzamosan cikázik, fáklyát gyújt, mutatja az utat nekünk.
A végeredmény pedig pontosan átadja, miről szól a Black Tangerine: a nyomasztó társadalmi és környezeti válságról és arról, hogy hogyan okoz ez egyre nagyobb feszültséget a saját, egyéni életünkben.
„Az embereknek már fogalmuk sincs arról, hogy amit látnak, az igaz-e, vagy hamis. Azt mondjuk, hogy ez a post-truth korszak, de kérdés, hogy volt-e valaha truth-korszak? Szörnyen bizonytalan helyzetben tartja magát az emberiség. A klipben a ’tévés valóság’ és a ’valóság’ jelenetei állnak egymással szemben. Míg a média és a politika eléggé nyomon követhetően hazudik és manipulál, úgy a hősnőnk jelenetei is álomszerűek, de lehetnének akár valóságosak is. Csakhogy nincs igazság, nincs valóság. Hamis önkontroll után kapkodunk, ahogy erre a dal záró sora is utal: ’All I wanna get back in my life is fake control’” – mondja a videóról Demeter András, a zenekar basszusgitárosa.
A valóság és az igazság felismerésének, keresésének témája pedig most különösen aktuális: a járványhelyzet miatt mindannyiunk életében megjelent a minden eddiginél nagyobb bizonytalanság; gyakran érezhetjük úgy, mintha egy szimulációban töltöttük volna az utóbbi néhány hónapot, egy rémálomszerű világban, amiről nehéz elképzelnünk és elfogadnunk, hogy ez a valóság.
A vírusveszély a zenekar alkotói folyamataira is rányomta a bélyegét: az eredeti koncepciót végül a karantén és a social distancing miatt nem tudták megvalósítani – viszont a végleges videó emiatt még jobban rímel a dal világvége-hangulatára.
A zenekar szerint azonban a Black Tangerine kicsengése mégsem teljesen negatív: „Ha elhisszük, hogy van kiút, akkor máris egy olyan valóságot teremtünk, ami törvényszerűen akár megoldást is hozhat. Ugyanis bármennyire is racionálisnak hisszük magunkat, igazából érzelmeink vezérelnek és sodródunk. Az eredetileg gyűjtögetésre és vadászatra kalibrált agyunk próbál megbirkózni a modern kor információ-áradatával, egyelőre sikertelenül. Viszont azt gondoljuk, hogy ha a megoldást még nem is tudjuk, de ha elhisszük, hogy lehet másképp is élni ezen a bolygón, akkor már rálépünk a változás és fejlődés útjára” - mondják.