beszámoló [fesztivál] 2004. augusztus 2. hétfő 12:33
nincsen hozzászólás
szerző: RossikaHatebreed, Tankcsapda, Slipknot 2004 június 12, Sportsziget
Nem nagyon szeretem az ingyenes koncerteket, mert az óriási tömeg szinte élvezhetetlenné teszi az élő zene élményét, főleg ha olyan sztárzenekarok szerepléséről van szó, mint az idei Sportsziget két nagyobb külföldi fellépője a Hatebreed és a Slipknot. Már hónapokkal az esemény előtt terjengtek a pletykák, hogy jön a Slipknot de szerintem nem sokunk fejében fordult meg a gondolat, hogy az egyik leghíresebb amerikai horda ingyen fellépéssel örvendeztet majd meg minket. De így lett és ezért köszönet a szervezőknek.
Hónapokat vártam a beszámoló megírásával, mert végeredményben elég sok negatív élménnyel távoztam a rendezvényről és vártam hátha megszépülnek az események, de nem jött össze a dolog. Kezdjük az elejéről. A kanadai Weakerthans winnipegi rockzenéjét nem vállaltam be a korai kezdés miatt elsősorban a melegnek köszönhető, hogy nem voltam képes időben elindulni otthonról de az amerikai HC gyilkosok koncertjére kíváncsi voltam. A Hatebreed legutóbbi kultiplexes bulija kicsit hosszúra sikerült, a közel másfél órás core-zuhany sokunknak elég volt egy időre, így nem is a zene hajtott hanem a kíváncsiság. Nagy színpad, szabadtér, pusztító zene és hatalmas tömeg. Reméltem, hogy az élmény óriási lesz. A zenében nem kellett csalódnom bár igen érdekes volt a kiváló gitáros pótlására kitalált oldalváltós megszólalás, és a kissé kásás hangzás sem segített sokat az új arcoknak, hogy igazán átérezzék mit tudnak Jamey Jasta-ék. Szerencsére széles spektrumon válogattak az albumokról, a Perseverance-ról indítottak a Proven-nel, de leküldték a korong legnagyobb nótáit a Hollow Ground-ot, a Smash Your Enemies-t illetve a legnagyobb slágert az I Will Be Hard-ot is megcsodálhatta a lelkes közönség. Sajnos az olcsó beugrónak köszönhetően jelen volt pár nem éppen hosszú hajú történelmi emlékekkel kitetovált arc is a koncerten és úgy hallottam többeknek akadt apró nézeteltérésük az említett fiatalemberekkel. Sajnos ez az átka az ingyenes rendezvényeknek. De nézzük tovább a programot. A Satisfaction-ről a Before Dishonor és azt hiszem a Last Breath benne volt a programban, az új anyagról pedig Rise Of Brutality a This Is Now és a Live For This biztosan megszólalt. Erőteljes kis bemozdulás volt, annak külön örültem, hogy voltak kíváncsi érdeklődő fiatalok akik talán az egyre inkább elharapózó amerikai nyálcsapatokról leszokva ráeszmélnek, hogy létezik igazi kemény muzsika és lehet normális zenét is hallgatni. Egyedül a hangzás rontotta az élmény összhatását de ennyi most belefért.
A következő fellépő a legnagyobb magyar sikercsapat a MEGLEPETÉS Tankcsapda volt. Három okból kifolyólag sem szándékoztam megtekinteni őket. Egyrészt a zene amit játszanak igen messze áll az általam preferált stílusok világától másrészt éppen akkor indult a labdarúgó EB és kíváncsi voltam a Portugál csapat szereplésére, harmadszor ezt a meglepetés dolgot iszonyat gerinctelennek tartom. A beígért meglepetéscsapat kiléte június 5-én derült ki, ami igen kellemetlen lehetett azok számára akik kifizették a június 4.-ei Tankcsapda koncertre a 2700Ft-os belépőket a Pecsába. Elég magyaros íze volt a dolognak.
Végül jöhetett a maszkos felvonulás. Sajnos az idő nem volt kegyes a hatalmasra duzzadt tömeghez, időnként el-el eredt az eső és a szél is keményem döngette a fákat, ami a hangzásnak sem tett túl jót. Viszont a Slipknot megszólalása hihetetlen volt. Tökéletesen tiszta hangok, erő és semmi recsegés. El sem hittem, hogy Budapesten létezik ilyen megszólalás. A tömeg méretéről csak annyit, hogy aki hátrébbról próbálta követni az eseményeket annak vagy távcsőre volt szüksége, hogy lásson valamit, vagy kénytelen volt csatlakozni azok táborába akik felmásztak a közel sem alacsony szoborelemekre. Mindenesetre beindult a gépezet, egy gigantikus intro-t követően a The Blister Exists letette az alapköveket. Döbbenten álltam és tátott szájjal figyeltem amit ezek a srácok műveltek. A dobosok szenzációsan küldték a szólórészeket, Corey hangja élőben is tökéletes és az összeszokottság a totálisan energiától duzzadó lelkes adni akarás lenyűgöző volt. Természetesen mindhárom anyag képviseltetve volt, a legnagyobb népszerűségre szert tett Wait And Bleed-et sem hagyhatták ki, de volt itt Eyeless, az új EP-s nóta a Duality és a Spit It Out is. Az osztrák bulihoz hasonlóan volt tornagyakorlat itt is. Le kellett guggolni mindenkinek, majd a Jumpdafuckup felszólításra ugrani és tombolni voltunk kénytelenek. Elég nehezen értette meg a magyar közönség, hogy miről is van szó. De végül jobban sikerült mint a szomszédoknál. Durva volt még a baseballütős dobolás is. Végül a zárókettős a People=Shit és a Surfacing biztosított mindenkit arról, hogy a Slipknot eszelős fellépésére érdemes volt kilátogatni és érdemes lesz a jövőben is odafigyelni a csapatra ha nem unnak rá egymásra megint, mint az Iowa után.
Ahhoz képest, hogy ingyenes estéről volt szó, nagyon jó volt a felhozatal és eltekintve a tömegtől élvezhető estét nyújtott a 2004-es Sportsziget.