szerző: 12qperKapolcs blog 2004 július 23-augusztus 1, Művészetek Völgye
1.nap
Jól kezdődött az egész, én 2 napig cuccoltam be mindent, hogy itt tudjon Thómás felvenni a melóhelyen. Hol sátorral és hálózsákkal, hol pedig katonai málhagyíkkal érkeztem melóba, de végre eljött a csüt, amikor mindezt bevágtuk a céges147be és elfelejtünk mindent ami itt van és nyűgös. Este 6, fél7 felé estek be a Bazilikához, Pö, illetve Thómás akikkel ezt a 10 napot végignyomtuk. Gyors bringa felszerelés, több kombináció kipróbálása, majd úgy jó 45 perccel később indulás Kapolcsra. Az utcában még egy vicces megjegyzés, hogy fékezzünk és teszteljük le a biciklik stabilitását, de abban a pillanatban hatalmas robajjal a legdrágább bringa ugrott is egy szaltót az aszfaltra. Para beindult, visszaszerelés és azon tanakodás, hogy menjünk másnap, addig meg vegyünk egy újabb tartót...
Meghátrálni azért nem lehet, így óvatosan és görccsel a gyomorba megindultunk lefele. Az autópályán beálltunk 100-120-as tempóra és folyamatosan nézegettük a tetőt, de többet nem volt ilyen gondunk, bár izgulás azért megmaradt még hazafele is. Sötétedésre értünk le a megveszekedett tempónkban, megkerestük a a Pö-éknek már tavaly bevállt szállást a DreamTeam Pajtabárt (ez Taliándörögdön van) és letáboroztunk, naponta 600 HUF-ért. Annyit érdemes tudni a szállásról, hogy két angol wc, hideg-melegvizes zuhanyzó (itt sorbanállás azért 7közben rendesen volt) és egy büfé - üditők, sörök, borok, zsíroskenyér - megfizethető áron és mindez egy pajtában :)
Mivel az elsők között érkeztünk, így még válogathattunk a sátorhelyekből. El is foglaltuk a legjobb helyet az almafa alatt, vigyázzva arra, hogy árnyékban legyünk egész nap. No ez reggelig sikerült is, aztán 8kor a pofánkba sütött a szolnce, de úgy, mintha valami kereső reflketorral világítottak volna be a sátorba.
Azért maradjunk még az esténél. Megérkezésünk után gyorsan feldobtunk két sátrat, egyet Pönek, egyet meg Thómásnak és jómagamnak. Ezt követően gyorsan betermeltük a még Bp-en vett borokat és apenta málnát, illetve tecsó gazdaságos ropit. Megcsináltuk az első spontán képet, hogy majd rendszert csinálunk minden nap - persze ebből később nem lett semmi :)
Majd alvás a reggeli napsütésig, felriadás után még erőltettük egy kicsit, de Thómásnak nem ment, mert állítólag én kihorkoltam az álmot a szeméből - olyannyira, hogy ébredés utány gyorsan fel is állított még egy sátrat és kijelentette, hogy nem alszik velem többet :)
Mint említettem a nap kiverte az álmot a szemünkből, meg a 7közbeni pörgés is bennünk volt még, így 7 magasságában már kint üvöltöztünk T-vel. Felállítottuk a harmadik sátrat, mexereltük T bringáját, elmentünk reggeli után nézni és megtaláltuk azt a kisboltot, amely egész hétre ellátott minket mindennel és nem volt olyan durva sorbanállás, mint a kocsma melletti „nagy” boltban.
Mivel Pö erőltette az alvást jó sokáig, így mi T-vel bringára szálltunk és nyakunkba vettük a környéket, hiszen programok még nem nagyon voltak. Első körben kifizettük előre a szállásunkat, hogy nehogy elcsapjuk azt a pénzt is, majd lementünk Kapolcsra (~ 5km), hogy megvegyük a heti jegyünket is (8000 HUF). Igaz, hogy hetijegy nélkül olcsóbban megúsztuk volna, mert igazából nagy szükség sehol nem volt rá, de egyetértettem a többiekkel abban, hogy inkább ezt a programot támogassuk annyival, h jegyet veszünk, mint Müllert egy szigetes hetijeggyel. Lent szereztünk egy szép térképet is, illetve programfüzetet, ami igaziból nekünk is volt, mert még Bp-en összeállítottuk a neten, de persze, h otthon hagytuk. Sebaj, NBK-t telefonvégre kaptuk és elmagyaráztuk Neki, hol éri el, hogy tudja kinyomtatni és hozza majd le, amikor jön (amúgy most találtam rá véletlenül a srácra aki a programszerkesztőt csinálta és valszeg ismerjük is, mert Ő is olyan helyekre jár, mint mi). No, program és jegyek megvoltak, így elkezdtünk körbenézni. Az igazat megvallva még minden elég kihalt volt, függetlenül attól, hogy péntek, azaz a nyitó nap volt. Az árusok a malomszigeten még csak pakoltak kifele, program sehol semmi, így inkább a visszatekertünk Dörögdre, illetve elugrottunk onnan Öcsre megézni a Lőtér szinpadot és a falut. Ezeket is még csak építgették, szal vissza Dörögdre, Lőtér színpad, majd a szállásra, hol is Pö már nagyjából összeszedte magát és az arnyékban olvasgatott, mi is ledöglöttünk és egy kis csendespihenőt nyomtunk, majd telefon Lilitől, hogy nekik nagyon jól jönne, ha kimennénk értük Tapolcára a vonatállomásra, mert bringákkal jönnek (4 csaj) és baromi sok cuccal. Kedvünk nem sok volt, de végül is segítettünk rajtuk. Visszafele még Tapolca határában vettünk apentamálnát, mert NBK jelezte, hogy csak borokat vett, a vegyitőanyagot nem.
Fél6 fele megintcsak Kapolcson voltunk, így el is csíptem a fesztivalmegnyitó végét a malomszigeten, amikor is lufikra írt betükből kirakták, hogy MŰVÉSZETEKVÖLGYE és ezek kötelét elvágva a levegőbe engedték - az utolsó csoportig, ami fenakadt az egyik fán :)
Telephelyünket a Csipszerben (Pö kedvenc kocsmája) állítottuk fel, ide futottak be Bp-ről a többiek - NBK, Viki, Attila. Kicsit fröccsözgettünk, majd szét is szakadt a társaság, mert Pö-ék megakarták néuzni az írók a fák alatt előadást, mi meg inkább Praha koncertre mentünk ami Dörögdön volt. Így hazabringáztunk 3an (NBK-val), majd még elugrottunk a Klastromhoz Sebö koncertre. Őszintén én még hallgattam Őket, mert gondoltam, hogy lekötne, de ez valami állat jó volt, sajnáltam, hogy nem a teljes koncertet hallottuk. Amikor végetért áttekertünk a Lőtérre Praha koncertre. Rájuk már eléggé kíváncsi voltam, mert Balatonnal, EK-val is játszottak már. Nem volt rossz a zene, bár NBK azt mondta rájuk, hogy „nem fiatalaok, de olyanok, mint egy lelkes sulizenekar” :) Nekem tetszett, főleg a dobos volt jó arc, aki ringbe szállhatna MagyarPetivel, a dobolás közben hogyan vágjunk minél hülyébb fejeket versenyen :))) Jah később a srácokkal buliztam a Sziámi koncert első sorában, de ez egy másik nap.
2.nap
Nézegetnem kell a képeket és a programot, hogy összetudjam rakni újra a történéseket. Már most is rontottam, mert a zírók a fuck alatt, szombaton voltak, nem pénteken.
Oké, tehát szombat, lent vannak az említett emberek és jó idő van - alaphelyzet. A két dolog eredményeként elmegyünk a 15 km-re lévő hegyesdi bányatóhoz fürdeni. T., NBK és én bringával teljesítjük az utat, a többiek Attila kisbuszával. Elég hamar odaérünk, persze már akkor elkezd a két útitársam nyavajogni, hogy visszafele milyen xar lesz nekünk tekerni, de nem törödök a hülyeségeikkel.
Kicsit vergődünk a napon, kicsit fürdünk. Közben megjelenik a VI kollégám és kis csapata, közöttük NBK egykori kolleginája és ismert médiaszemély :) A punnyadást 1-2 órán belül megunjuk, így hazafele vesszük az irányt. NBK tényleg papírsárkány, mert hazaviteti magát és a bringát a kisbusszal, T. pedig szenved, szenved, de hősiesen letekeri a távot. Igaz nem hagytam élni, mert állandóan a nyomában loholtam és ha megakart állni, hát kamuztam, hogy lejtő jön, meg nincs sok hátra, így egyben letudtuk a távot. Célként a Csipszer kertet lőttük be (ez már addigra szokássá vált) és vártuk a többieket. Itt iddogáltunk és megvártuk Pö nagy szenvedésének tárgyát, G-t is, aki aznap jött Bp-ről. Azért az egész napos kint döglés és bringázás kivette minden energiánkat, így hamar bepunnyadtunk - T haza is lépett aludni a sátrakhoz, kicsivel később NBK és én is felmetünk Dörögdre, de azért, hogy koncertre menjünk.
A lőtéren megakartuk nézni a Jazzinorby-t, kicsit korábban érkeztünk, aztán meg mikor elkezdődött rájöttünk, hogy annyira nem is jó :) Jah, egen ezen a napon találkoztunk Ricsivel és VikiOli párossal. Utóbbiak nálunk vertek sátrat, persze természetesen külön utakat jártak.
Este áttekertünk Öcsre a kőfejtőbe ef.Zámbó Öcsi - éééérted ugye, megnéztük az öcsi Öcsi koncertet... - majd Sziámi hallgatás céljából. NBK-t becsaltuk olcsóbban, majd folytattuk az ittasodást, amit addigra már kicsinyt megalapoztunk. Ricsi javaslatára megkóstoltuk a kőfejtői menza kaját, hozzáteszem jól tettük, mert finom gulyást ettünk ócsóér. Hallgattunk, néztünk ef.Zámbót, ittunk bűn rossz Bp-i borokat NBK jóvoltából (4 borra költött összesen cirka 1200 forintot), kicsit jobb helyi fröccsöket, majd beindulva vártuk a Sziámi koncertet, mert a program azt írta, hogy Sziámi, URH, Kontroll számokat nyomnak.
Mivel mindenki hazament, én meg ottmaradtam ismerősökkel, így iszogattunk még, majd elvállatam, hogy az ottamardott két ember autójáért elmegyek Dörögdre, mert akiknek át kellene hozni a kocsit azok nullra szívták magukat és beszélni is alig bírnak.
Bringára pattantam, brutál ittas állapotban és a full sötét mezők között elterülő, kivilágítatlan úton áttekertem a másik faluba. Ott megkerestem a kocsit, beszóltam a srácoknak, hogy akkor ezt én most elviszem, mondták oks és kómáztak tovább csendben mellettem. Én úgy 80-nal téptem le a dombról, amikor a mellettem ülő srác megkérdezte „sietünk vhova?” mondom - Nem! Miért, gyors? - közben eszembe sem jutott lassítani. Megvonta a vállát és csendben maradt. Visszafele még izgalmasabb, mert az autótulajdonos hölgy vezetett, 5en ültünk a kocsiban és Ő elég viccesnek találta, hogy a töksötétben lekapcsolgatja a világítást - mi már annyira nem :)))) Jah és másnap kiderült, hogy a srác kurvára félt mellettem, de nem merte bekötni magát, nehogy lássam rajta a parát - a marha, bár ismerem én is ezt az érzést :)))
Jah és egy szállóige, ami a második napra már belénk rögzült - „Olyan jó, hogy itt vagyunk! Eeeee” Mindez Pö előadásában, szintelen hangon, inkább szenvedve, mint örülve.
3.nap
Ez a nap volt a Vasárnap és asszem a legkeményebb is, mármint ami az italozast illeti. Reggel felhőszakadásra keltünk és úgy is mentünk boltba, de hamar elállt és utána délutánra megen brutál meleg lett. Már kora délután elkezdtük az italozást a Klastrom kocsmánál. NBK-val rendesen vilmosoztunk/unicumoztunk, mellé fröccsök és sörök. Napközben befutott kedves exszomszédom is, ami nekünk azért volt jó, mert ellátott minket minden földi jóval - csülök, kürtöskalács. Ha már az evésnél tartunk, itt kattantunk rá a velős piritós kenyérre is, amit aztán a lentlét többi napján is erőltettük időnként.
Napközben már eléggé szétázva elmentünk bort venni 3an srácok, méghozzá a VikiOli páros útmutatása alapján. Meg is találtuk a házat, ahol elméletileg 200HUF/liter áron mértek, fröccsnek iható bort. NBK-val be is tántorogtunk, majd kissé felidegeltük magunkat az öregúr tempóján, aki barom lassan mérte ki a dolgokat, válogatta a palackokat - mert ugye mi 2 litert kértünk és az Ő kezébe richtig 2.25-ös palackok kerültek. Mondtuk nem baj, jó az! De nem Ő rendíthetetlenül kereste a a 2 lityós palackot tovább. No mikor ez megvolt, áttöltötte a bort bele - rutinosan akkor kóstoltatta meg velünk amikor már kimérte. Nah az valami igazi ótvar volt, ilyen kénes bort nem ittam még! Bár becsületünkre legyen mondva 1 literrel elfogyott a kettőből, a köszönet és hála pedig Pö-t illeti, aki másnap reggel kidobta a kukába a maradékot, megmentve minket a biztos haláltól :)
Az, h napközben mi volt nehezen tudom felidézni. Azt tom, hogy voltunk a Klastromnál, ott megpróbáltam Pövel boxolni, de Ő nem akarta, ittunk még vilmos laposüvegből, játszottam egy kutyával akit Pumuklinak hívtak - ő késöbb visszatérő vendég lett a házunknál. NBK-ék pulcsit vettek föl egy mákföld mellett, illetve brutál módón rácsavarták a kupakot a fröccsös üvegre, úgy, hogy még aki tette, az sem tudta leszedni... Viszont, h milyen koncert volt ott délután, noh azt nemtom - minnyáá megnézem a programban, mert idegesít :)
Jah, egen Misztrál koncertre mentünk, mert Oli azt mondta, h az jó. Persze tényleg nem volt rossz, de nem csúsztam szét tőle. Viszont, ha már koncertnél tartunk, akkor lássuk mi volt a terv azon a napon. Lőtéren Gravefruit és Malacka, majd Merlin Kommandó a Klastromnál és talán Lajkó Félix - bár mindenki tudta, hogy +1200ért nem megyünk át meghallgatni.
Ebből Malacka, szinte „kötelező” volt! Még hallottuk a Gravefruit végét és akkor rá is döbbentem, hogy én Őket nem ismerem, de a Malackás Kriszta pasija énekel benne, szóval mégis :) Majd a Szár zenekar lépett színpadra egy elég hosszas beállást követően, ami azért nyúlt el, mert NBK és Oli már kellően jó állapotban voltak, így Oli kitúrta a helyi hangmérnök srácot a keverő mögül, majd a hatalmat átvéve precízen beállította a cuccokat. Mindeközben NBK fel-le rohangált a színpad és a keverő között, hogy kivegye a részét a segítségből. Hozzáteszem jól is szólt a konc. Én természetesen az első sorban tomboltam, mellettem a legnagyobb döbbenetre 10-12 éves srácok nyomták és még a szövegeket is tudták. Ezen nagyon röhögtem és isteneknek tekintettem Őket :)
A koncert végére már eléggé szétszakadtunk, Thómás pl lelépett, otthagyva a bringámat, úgy, h nem volt lezárva. Persze senki nem nyúlta le, ez egy ilyen hely volt :) Akkor, ott ismerkedtem meg egy lányzóval, akit a fesztivál után 2 nappal itt a munkhelyem melletti utcában láttam újra - nagy a világ, de mi nagyon kicsi helyen élünk :)
Szal keresve a többieket, tippliztem át Merlinre, de csak az uccsó számra sikerült átérnem, pedig állítólag igen jó volt. Ott Thómással, Vikivel, Attillával futottam össze, aminek eredménye, hogy mégjobban szétcsaptam magam, mert volt Náluk egy üveg Somlói - talán - juhfark. T mesélte másnap, hogy igen egyszerű voltam és üvöltöztem szoksá szerint mindenkinek, főleg nőknek, felszólítva Őket, hogy éljenek velem szexuális életet... Hááááááááát, akár így is lehetett :)
A sátraknál újra összegyúlt a banda, itt megint a már szokásosnak mondható üvöltözés mindenkinek, illetve beszólogatás, aminek eredménye, hogy NBK kimászik a sátorból azzal, h „játszuk le”, majd egy elegáns mozdulattal átesik a sátor madzagain, bele a bringákba, mindezt egy döglötttigris bukfenccel zárva. Jól nézett ki és aznap nem ez volt az első kurva nagy esése :) Én meg ráztam T sátrát, majd rátehénkedtem és mintha csak ropi lenne, lazán széttörtem - a 85 kiló, csak 85 kiló. Másnap reggel még én is megijedtem, hogy hogyan néz ki az a szerencsétlen sátor :)
10:38
