magazin [színház]  2019. január 3. csütörtök   04:20

nincsen hozzászólás

  Január 11-én, este 7-kor kerül bemutatásra Vajda Katalin: Legyetek jók, ha tudtok című - a fimből írt - színdarabjának adaptációja. Főbb szerepekben: Pavletits Béla, Telekes Péter, Gregor Bernadett, Végh Péter, Nemes Wanda, a rendező: Nagy Viktor
  
  A történet szerint az árván maradt gyerekek közé befogadja a kis tolvaj Cirifischiot, az éles eszű, melegszívű fiút, akit azonban mégsem sikerül megvédenie a saját sorsától, a körülményektől, amit hívhatunk akár a Sátán rontó hatalmának is, bár így kivonjuk belőle az emberek és a társadalom felelősségét.
  Az esemény látszólag egy tragikus szerelem története, de a valódi főszereplő mégis a magával ragadó személyiségű bohóc-pap, Fülöp atya, akit Eperjes Károly játszik.
  A történet különlegessége az a kapcsolat, amely az utcagyerekek és az atya között szövődik, amelyben nem a felnőtt tekintélye, hanem az egyenlőségből, az elfogadásból, a tanításból fakadó szeretet a mérvadó.
  
  Eperjes Károly: „Jónak vagy rossznak lenni egyaránt nehéz teher”
  Legyetek jók, ha tudtok – a zenéjéről is híres musical bemutatójára készül a Magyar Színház 2019. január 11-én. A főszereplőt Bányász Árpád kérdezte.
  
  Történelmi figurát megformálni, hitelesen és mégsem unalmasan, nehéz lehet. Élvezi?
  Szép feladat, igazi kihívás. Játszottam már papot, szentet is az életemben, de olyat, aki egyszerre humoros, lírai, finom és szociálisan érzékeny, nagyon ritkán. Igazi öröm. Szeretem a figura humorát, játékosságát, bohócságát, amivel megpróbálja elkerülni a személyét övező, túlzó tiszteletet. Néri Fülöpnek volt ereje nem a hatalmat, hanem a szegények és a szenvedők igazságát választani. Az sohasem pénzben fizetődik ki, hanem szeretetben. Nem véletlen, hogy mai napig tudjuk a nevét. Ha csak a hatalmát fitogtatta volna, nem lenne szent és eltűnt volna a süllyesztőben, a többi gátlástalan, pénzéhes zsivánnyal együtt. De ő nem ilyen volt.
  
  A klasszikus ifjúsági filmhez képest sokat változtattak?
  A filmet Vajda Katalin írta színpadra, és biztosan állítom, hogy ez így egy világszám. Nincs ebben semmi túlzás. Vajda Kati színházi-színpadi és dramaturgiai ismerete nem tévedt el egy pillanatra sem. Gyönyörű és emberi színdarab lett a kedves, szirupos filmből.
  
  Dolgozott már Nagy Viktorral, a rendezővel?
  Ez az első közös munkánk, nagyszerűen egymásra hangolódtunk, és szeretem, hogy a „lelkével” is rendez.
  
  A darab címében benne van a mondanivalója. Ennyire egyszerű lenne?
   „Legyetek jók, ha tudtok!” – ez a darab mondanivalója a gyerekek és a felnőttek számára is. Ha jól játsszuk, akkor meg tudjuk mutatni az ember elé kerülő választások kísértéseit. Jónak vagy rossznak lenni egyaránt nehéz teher, ezért van a címben, hogy inkább legyetek jók, ha tudtok.
  A filmnek vagy a színdarabnak van erősebb hatása?
  
  A premierig már biztosan nem nézem meg a filmet, de egyáltalán nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a színdarab erősebb, mint a film maga, ezért is akartam olyan nagyon, hogy ez az előadás itt, Budapesten is megszülethessen. A színház személyes varázsa mindig más és mindig jelenidejűbb a filmnél. Nagyszerű alkalom a játékra, a gondolkodásra, a szeretetre és az együttérzésre, amire nagyon nagy szükség lenne. Különösen most, hogy itt a tél.
  
  „A fantázia nem maszatolhat bele a valóságba.”
  
  Nagy Viktor rendezővel beszélgetett Kozma János abból az alkalomból, hogy január 11-én lesz Vajda Katalin: Legyetek jók, ha tudtok című filmből írt színdarabjának a bemutatója.
  
  Ennek a darabnak nagyon sok vígjátéki eleme van, hiszen a gyerekek viccesek, kedvesek, természetesek. Utcagyerekek, akik gátlástalanok és a maguk szegénységében szabadok is, hiszen alig van vesztenivalójuk. Mindez a darab nyelvezetében is megjelenik.
  Ez a vidámság és az őket ért igazságtalanságokból fakadó gondolatok, helyzetek váltogatják egymást. Mondhatom, hogy a legjobb csomagolásban.
  Fülöp atya bohókás figurája nagyon hálás szerep, de mégis jelentős színészi kihívás. Kétségtelen, hogy a közönség hálája lesz majd ezért az igazi fizetség.
  Ám itt nem csak arról van szó, hogy egy elhivatott ember pártfogásába vesz elhagyott gyerekeket, segít a társadalom perifériájára szorultakon, tanítja, neveli őket, hanem itt igazi eszmei mondanivalóról is szó van a magában való karitatívkodáson túl. Ilyenkor – rendezőként - annak a felelősségével is meg kell küzdenem, hogy vajon a mostani emberek, a mostani közönség milyen gondolatokkal és érzésekkel áll majd fel az előadás után, hiszen valódi, egykor élt emberekről valaha volt igazi történetet mesélünk el. A fantázia nem maszatolhat bele a valóságba. Árnyalhatja, de nem írhatja át.
  A hit igazán problémás dolog, a hittel kapcsolatban mindenkinek vannak kérdései és néha válaszai. Materiális világban élünk és nem hiszünk szinte semmiben csak az anyagban. Amit megeszünk, amit megveszünk, amit megfogunk, ami a tulajdonunk, a pénzünk, a fizetésünk, a karrierünk. Nagyon ritkán hiszünk másban és legkevésbé hiszünk valami fensőbb lényben, nevezzük akár Istennek.
  Nekünk most ezt a tétova hitű, vagy éppen hit nélküli technokratát kell felébresztenünk azzal, hogy „hahó! van itt más is, mint amit megeszel és megszerzel magadnak. Vigyázz, mert kiderülhet, hogy embernek lenni többet is jelenthet!

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: