hosting: Hunet
r32
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2004. augusztus 3. kedd   13:43
nincsen hozzászólás

szerző: Rossika
Shai Hulud, The Hope Conspiracy, Abhorrence, Fallen Into Ashes
2004 július 2, Kultiplex

  Július elején több megakoncert várta a hazai HC rajongókat, de azt hiszem a Shai Hulud búcsúkoncertje volt az amit a legnagyobb várakozások előztek meg. A helyszín a már-már állandónak mondható Kultiplex volt, s az amerikaiakat több tehetséges csapat is elkísérte: a The Hope Conspiracy, a szomszéd Abhorrence és a hazai rohamos léptekkel fejlődő FallenIntoAshes.
  
  Az 1999-ben alakult csapat az elmúlt évek folyamán sorozatos koncertezésekkel és állandó alkotással elérte, hogy a hazai színtér egyik alaptagjává nője ki magát, s nevére megmozduljon valami a hardcore szeretők szívében. Értelmes mondanivalóval felruházott, metal és hardcore egyvelegére épített zenéjük egyre érettebb és kiforrottabb képet mutat. Kaptunk egy kis ízelítőt legújabb hat számos Laments for Lost Victories EP-jükről (említhetem az Acts of Your Life-ot vagy a Few Words and a Thought-ot), s a magabiztos hangzás az igazi durva előadásmód mindenkit megerősíthetett abban, hogy érdemes lesz megtekinteni a FallenIntoAshes leendő koncertjeit is - Sziget utolsó előtti nap - hisz egy profi, őszinte, magyar hardcore csapat zenéjét élvezhetjük.
  
  A szünetben gyorsan kiverekedtem magam, hogy a Shai Hulud még hiányzó korongjait beszerezhessem, de a szlovák Abhorrence előadására már sikerült visszaérnem. Kíváncsi voltam hisz sok mindent hallottam már az északi - vegan metalcore-t játszó - szomszédainkról. Nem mondom, hogy átütő erejű produkcióval rukkoltak elő a srácok, de ez a helyenként súlyosan belassuló, hörgéssel átitatott death core szerűség nem volt rossz. A szünetek nyomasztó csendje és a pusztító erejű néha kellemes dallamokkal vegyített szlovák-core kettőssége érdekes hangulatot adott a fellépésnek.
  
  A következő áldozat a bostoni székhelyű The Hope Conspiracy volt. Egyszer vagy talán kétszer láttam már őket, de a mostani teljesítményük volt eddig a legmeghatározóbb. Kevin rongyossá üvöltötte az erősítőket és Jared dobolása is fergeteges volt. Az Endnote és a Cold Blue anyagaikat csavarták ki nekünk, s a közönség rendesen rámozdult az amerikaiak zenéjére. Számtalan énektárs ajánlkozott a mikrofonnál, s a remek táncolható részeken az egész terem „ropta a talpalávalót”. Nem véletlenül nyomtak már közös turnét a srácok a Convergel vagy a Sick Of Ot All-al, energikus, roppant agresszív ugyanakkor helyenként meglepően kellemes dallamviláguk s a hallgatósághoz intézett mondanivalójuk méltán teszi őket napjaink egyik legkedveltebb csapatai közé. Nekem a záró dal - For Love az Endnote-ról - tetszett a legjobban. Igazi remekmű, s igazi The Hope Conspiracy szerzemény. Gyilkos erejű indítás, folyamatos pörgetés, majd átfolyik a zene egy gyönyörű lassú gitárrészbe, s a „.day in, day out.” refrénnel egy megatonnás belassulással vezetik ki a hallgatót a „remény összeesküvéséből”. Letaglóz.

  A közel fél évtizedes utolsó Shai Hulud koncert méltó folytatásaként vonul be a - sajnos - történelembe a Kultiplexes buli. Magávalragadó, megrázó és óriási élményekben gazdag tökéletes produkcióval zárták pályafutásukat a hazai színtéren a floridai „istenek”. A vokalista problémával küzdő csapat évekig vegetált, majd 2003-ban a That Within Blood Ill-Tempered-del robbantak vissza a mindennapokba, hogy 2004-ben utolsó európai turnéjukra induljanak, s a kihagyhatatlan magyar közönségnek is brillírozzanak még egy utolsót. Hatalmas koncert volt, a számokat remekül összeválogatták, a régmúlt dalai éppúgy jelen voltak mint a legújabb slágerek, s az érzéseknek sem kellett gátat szabniuk. Öröm volt nézni ahogy a tömeg elszabadult, üvöltések és stagedivingok fokozták az amúgy sem kispályás hangulatot. Szívem szerint minden számot megemlítenék de nem erről szól egy beszámoló - azt hiszem -. Röviden tehát. Hatalmasat szakított a Profound Hatred Of Man a Heart Once Nourished With Hope And Compassion-ről, Matték valami fenséges témát alkottak a dalhoz. Skandinávokat megszégyenítő játékuktól a hideg is kiráz, a The Light In The Dark-nál szoktam hasonlót érezni. Aztán ugyanerről az albumról hallhattuk még az Eating Bullets Of Acceptance-et vagy egyik nagy kedvencemet a Beyond Man-t. Itt sem viccelnek a gitárok s olyan váltások vannak a dalban, hogy egy normál zenehallgató el sem hinné, hogy van ilyen. Ha a zenéjük változatosságára, a csodálatos témáikra gondolok összeszorul a szívem, hogy egy ilyen csapat a befejezés mellett döntött, de erről szól az élet, kellenek a változások.
  
  A 2003-as korongról a The Consummate Dragon-t emelném ki, amit hallhatott a Kultiplex közönsége, de voltak itt igazi történelmi emlékek is. Az A Whole New Level Of Sickness-ről - Another Victim-es Split-ről - a Set Your Body Ablaze marcangolta cafatokká testünket, a The Fall Of Every Man-ről meg például az If Born From This Soil tökéletes veseszaggatását érdemes megemlíteni. Volt még NOFX feldolgozás, apai jó tanács - Geert elmondta, hogy szerinte nem arról szól a stagediving, hogy egymás fejére taposunk (a gitáros szerint azt inkább nyomjátok otthon a bogarakkal) hanem a szórakozásról és egymás épségének megóvásáról - és üvöltés, circlepit meg miegymás ami kell. A floridai arcok nem kisebb nótával küldtek minket haza, önmagukat meg a történelemkönyvekbe, mint a Hearts Once Nourished. This Wake I Myself Have Stirred balladájával. Tökéletes dal egy tökéletes koncert végére és egy tökéletes csapat utolsó hazai fellépésének zárására.
  
  Én minden további nélkül merem állítani, hogy aki ott volt július elején a Shai Hulud-on az az év koncertjét láthatta, aki meg nem tudott lejönni annak maradnak a korongok és a fotók. Köszönjük nektek srácok, köszönjük Shai Hulud!



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2024. november 21.
Et Citera - Dömény Krisztián önálló estje
2024. november 22.
Swing à la Django & Kozma Orsi koncert
2024. november 23.
Hollywood Undead, Sleeping Theory
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Sepultura, Jinjer, Obituary, Jesus Piece
METZ a Turbinában: Egy korszak lezárása
Accept, Phil Campbell And The Bastard Sons
Starset- Az Immersion: The Final Chapter turnéval hódították meg a Barba Negrát
Dalriada 20 / Nevergreen 30
A Dream Theater és Mike Portnoy újra együtt – Egy legendás történet újraírva
Lindsey Stirling Budapesten
Bryan Adams az MVM Dome-ban
 kiemelt 
Dying Fetus, Chelsea Grin, Despised Icon
  
Tengerentúli extrém metal csomaggal kínál túlnyomás elleni szelepet a karácsonyi készülődés / őrület közepén Concerto Music

Terror, Nasty, Combust a Durer Kertben
Descendents (US), Circle Jerks (US), Negative Approach (US)
Electric Callboy: 2025-ben már az MVM Dome-ba térnek vissza!
Wheel, Múr: izgalmas és feltörekvő zenekarokat hoz idén a progmetal Mikulás
 friss hozzászólások 

Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 barba negra track    the subways    imperial never say die    Ákos    warfect    maurics andrás    stone    noise of irrational    -szeged    jazzanova    machinae supremacy    richie sambora    wongraven    ghost iris    joseph gordon-levitt    bloodbath    svart crown    taylor swift    martin scorsese    omega lithium    roar    architects    ryan phillippe    stagediving    bridge & tunnel  

r44
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!