lemezajánló [nagylemez] 2004. június 28. hétfő 14:32
nincsen hozzászólás
szerző: MorelloThe Dethroners: The Tragedy Of Man Negative Art Prod.
A The Dethroners nevű formáció eredetileg The Art Of Dethronement néven kezdte pályafutását 1995-ben. Tehetségüket már azzal is bizonyították, hogy 1999-ben a Denevér rock-metal tehetségkutatón a harmadik helyet érték el. Ennek hatására került rögzítésre a Down On My Knees című EP-jük a szolnoki Denevér Stúdióban. 2001-ben a tagcserék jelentős változással jártak mind a zenében, mind magában az együttesben, amely ezentúl The Dethroners néven működött tovább. Az eddigieket jellemző gothic metal stílustól is eltávolodtak. Igazából nehéz lenne beskatulyázni azt a fajta muzsikát, amit művelnek, talán valahol a komplex metal környékén kellene keresni az igazságot.
Nem kis fába vágták a fejszéjüket, ugyanis a The Tragedy Of Man című bemutatkozó nagylemezük Madách Imre: Az ember tragédiája című művét zenésíti meg. Nem hétköznapi, sőt kihívást sem nélkülöző próbálkozás ez. Gimnáziumi éveim alatt sokféle kötelező olvasmányt kaptunk, volt amelyik tetszett, és olyan is volt, amelyiket legszívesebben a sarokba hajítottam volna. Madách Imre remekműve viszont mindenképpen a kedvenc olvasmányaim között szerepel. Éppen ezért nem kis várakozással és bevallom, némi félelemmel tekintettem a The Dethroners albuma elé. Hogy jobban át tudjam élni a lemez hangulatát, hallgatás előtt újra elolvastam Az ember tragédiáját (nem esett nehezemre).
A lemez tételei címükben utalnak Az ember tragédiája különböző színeire, a dalok hangulata is, de ezeken kívül nincs olyan túl sok összefonódás Madách művével. Szövegkönyv sajnos nem állt rendelkezésemre, így nem igazán tudtam leszűrni, hogy a szövegi részek mennyire állnak közel a drámához. Ugyanis (mint ahogy az album elnevezése és a számcímek is sejtetni engedik), a szövegek idegen nyelven íródtak, és nem csak angol, hanem francia, német, és latin nyelvű tételek is fellelhetőek. Mindez persze a jelenetekhez alkalmazkodik, a francia nyelv a párizsi színben, a német a falanszter jelenetben, a latin pedig a bevezetőben kap szerepet.
Ami a lemez igazi célja, hogy zeneileg átadja dráma színeinek hangulatát. Véleményem szerint ezt remekül oldotta meg a The Dethroners zenekar. A pattogósabb, lágyabb, sejtelmesebb, avagy elvontabb ritmusok jól passzolnak a színek történéseihez, és persze ahol lehet, ott igyekeznek a helyszínek zenei világát is beilleszteni. Jó példa erre az egyiptomi szín, ahol (különösen a vége felé) jól érződnek a keleties dallamok. Vagy érdekes az athéni szín is, ahol a szinti játékban rendkívül erős Uriah Heep hatásokat lehet felfedezni.
Vannak kiemelkedő tételek a lemezen, de olyanok is vannak, amelyek szürkébbnek, jellegtelenebbnek tűnnek a többinél. Utóbbiak esetében is fellelhetők jó, élvezetes témák, de maga a dal összképe nem ragad magával. Kicsit ilyennek érzem a római, konstantinápolyi, és a prágai színeket, bár utóbbinál néhol jelen vannak élvezetes középtempós, döngölős részek, jó lábdobos témák. A párizsi felvonás talán a leggyorsabb, a 10 perces londoni jelenet pedig a legmonumentálisabb tétele a lemeznek, előbbiben jól kombinálják a vonós és a teperős részek közötti ritmusváltásokat, utóbbi esetében még nagyobb hangsúlyt kapnak a vonós és a billentyűs hatások, valamint nagyon élvezetesek a gitárszólók is. Talán ez a londoni szín áll a legközelebb magához a drámához, lásd Ádám és Lucifer párbeszéde a dal felvezetőjében.
Amire még felkapja a fejét az ember, az a mensch.futur.technik alcímet viselő falanszter jelenet, amely furcsa futurisztikus, már-már diszkóba illő indítása később átcsap amolyan robotos hangzású, német nyelvű, Rammstein-es döngölésbe. Nekem nem igazán jön be ez a szám, de el kell ismerni, hogy a recsegő német szövegnél és ennél a fajta zenénél én sem tudnék hozzáillőbbet elképzelni a falanszter hangulatának átadásához. Két rövid levezető szám után az utolsó tétel talán a legsokszínűbb. Döngölős, vonós, zongorás részek váltogatják egymást, méltó befejezése a lemeznek.
Véleményem szerint rendkívüli anyagot tett le az asztalra a The Dethroners. Egyrészt a témaválasztás, másrészt a megvalósítás miatt. A sokszínű zenei részben néhol egyszerűbb, néhol komplexebb, de ugyanakkor emlékezetes riffek és különleges vonós ill. sampleres hatások nyilvánulnak meg. Több számban érdemes figyelni a dobos munkáját is.
Amit az album gyengéjeként tudok felhozni, azok az énektémák. Noha több férfi és női torok működött közre az albumon, néhányat közülük jellegtelennek, kevésbé markánsnak érzek. Kidolgozottabb ének és jobb angol kiejtés (mert ez is elég gyenge) sokat tudott volna még lendíteni a lemezen. Egyébként úgy látszik, a banda így látatlanban is megérezte a kritikát, mert a lemez felvétele óta énekesi és basszusgitárosi poszton már új felállással dolgoznak tovább.
Rendkívül igényes, érdekes, és izgalmas anyaggal állunk szemben. Még némi ráfordítással, kidolgozottsággal mestermű lehetett volna belőle, már nem sok hiányzott volna hozzá. Aki szereti az elgondolkodtató, igényes zenéket, annak szerintem be fog jönni a The Tragedy Of Man. Konceptalbum lévén nehéz koncertre vinni ezt a lemezt, hiszen így együtt áll össze egységes egésszé a The Tragedy Of Man, különálló dalonként nehéz átérezni a lényegét, hangulatát. Mindenesetre aki figyelmes, az koncerteken is elcsípheti a The Dethroners-t, és meghallgathatja, hogy szól élőben Az ember tragédiája.
Felállás
Horváth Ádám: dob Samay Balázs: basszusgitár Szabó Ágoston: ének Székely Zsolt: gitár, vokál Tomán Gábor: gitár Tóth Ádám: vonósok
The Dethroners: The Tragedy Of Man
locus I.: Caelum Ad Infinitum spot II.: and when innocence betrayed spot III.: all solicitations seem hopeless spot IV.: Egypt Ceasing permanence spot V.: Athens Hypocrite justice spot VI.: Rome Erroneous belief spot VII.: Constantinople Sanguinary crucifix spot VIII.: Prague Pity and compassion lieu IX.: Paris La vie neuvelle spot X.: Prague Dirty and confession spot XI.: London - Contemplation raum XII.: die Phalanstére mensch.futur.technik spot XIII.: as opaque heavens whirling spot XIV.: around a glacial planet spot XV.: Shall I rise?