lemezajánló [válogatás] 2004. május 21. péntek 11:16
nincsen hozzászólás
szerző: AndrásGire: V szerzői kiadás
2003-ban ötödik demójával jelentkezett a Gire zenekar. Mindössze három dalról van szó, de az ő esetükben akár egyetlen szám megjelenése is izgalomra és megalapozottan magas elvárásokra ad okot, elég csak a 2000-es Hét madár promóra gondolni. A Gire egyedülállóan különleges és értékes zenei világot képvisel, és ez minden megnyilvánulásukra egyformán igaz.
Ötödször ülhet tehát mindenki a lemezjátszó elé, hogy ámulatba esve, fejét kapkodva, elképedve hallgassa, micsoda soha nem hallott, tökéletes egységbe forr a Gire muzsikájában a modern metal fékezhetetlen ereje, kíméletlen, de jól kidolgozott, megfelelő irányba terelt agressziója és a jobb híján „atmoszférikusnak” nevezett stílus álmodozva lebegő elmélkedése. Szaggató, morzsoló, száguldó riffelés, finoman elgondolkodó pengetés, magukba szippantó, lüktető, máskor a magasba szárnyaló billentyűdallamok, nyugtalan beszédfoszlányok, ősi ösztönökből ébredő üvöltés és komor szavalás a kalauzunk a Gire által felkínált, megannyi láncba fűzött hangulaton végigvezető zenei utazás során. Szokásos módon semmi sem a szokásos, ez a zenekar nem bevett formulák segítségével önti dalokba gondolatait, érzéseit, hanem azokat szabadjára engedve közelít a muzsikához, s ebből születik az a páratlan zenei világ, ami csakis rájuk jellemző.
Ez a Gire első anyaga trió-felállásban, Rozsnyai Tamás énekes-gitáros nélkül, de hármasban is maradtak azon az úton, amelyet eddig tapostak, ami nem is csoda, hiszen roppant gazdag, kies táj, amin járnak, s még rengeteg felfedeznivalóval, újdonsággal kecsegtet, ők pedig nem is haboznak felmutatni, beépíteni zenéjükbe ezeket az újdonságokat. Ezúttal két vendégzenész közreműködése hoz további meglepetéseket az amúgy is párját ritkítóan érdekfeszítő muzsikába: a kiadványon feltűnik Bíró Anita hegedűs és az Ahriman-ból ismerős Lédeczy Lambert énekes is. Az V demón két új felvétel - a masszívan sulykoló Eocén Expressz és a kissé gyorsabban gördülő, áradva bontakozó billentyűdallamokkal épülő Bábel - mellett az előző, Metabiosis című promóról már ismert Aranyhajnal új verziója is helyet kapott, amit többek között éppen a két vendég szereplése kelt új életre. Mindhárom dal sajátja az az időtlen, kozmikus, borongós, gyakran pedig a végletekig feszült hangulat, ami a kreatív hangszeres megoldások mellett olyannyira megkülönbözteti őket mindenki mástól.
A Gire esetében a kivételes zenei fogások, az innovatív hangszeres játék és a speciális atmoszféra mellett sohasem szabad megfeledkezni Kátai Tamás dalszövegként funkcionáló verseiről sem: ezek a költemények végképp eltávolítják mindentől a zenekart, ami átlagosnak minősíthető. Soha nem találkoztam még olyan magyar nyelvű dalszövegekkel, amelyek ennyire pontosan ragadnának meg hangulatokat, méghozzá nem is csak tartalmi értelemben. Íze van minden egyes elhangzó szónak, s úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint egy finom lánc szemei.
A hallatlanul magas színvonal érvényes a külcsínre is: annak ellenére, hogy egy vékonytokos írott cd-ről van szó, a kiállítás impozáns: a lenyűgöző borítófestményen percekig tud időzni a szem, belül pedig a dalszövegek mellett egy kártyanaptár is helyet kapott. A felvétel hangzása erőteljes és arányos, jól kihallható minden hangszer, a megszólalás legnagyobb erényét én mégis abban látom, hogy ennek ellenére is olyan szerves egészként mutatja ezt a zenét, mint amilyen az valójában. Pont olyan osztatlanságban lüktetnek együtt a hangszerek, mint amilyen egységgé forrnak össze a legkülönbözőbb témák. Érzésem szerint ezúttal a programozott dobütemek hangzása is organikusabban illeszkedik a teljes egységbe, mint korábban bármikor.
A Gire tehát - sokadszorra! - mindent megtett, amit megtehetett, most a közönségen a sor. Nyomatékosan kérek mindenkit: keresse a Gire-t (lemezen, koncerten egyaránt)! Itt volna az ideje, hogy végre annyi ember álljon melléjük rajongóként, amennyit megérdemelnek (és annak is rég itt volna az ideje, hogy egy kiadó melléjük álljon - körülbelül az első kiadvány óta...). Ha valaki nem tudja tőlük megrendelni a cd-t, annak is van módja az ismerkedésre, hiszen ott van a honlapjukon az összes eddigi felvételük (egyébiránt aki - nagyon bölcsen - a cd megrendelése mellett dönt, az is megkapja az összes eddigi zenéjüket, fotójukat, borítójukat, dalszövegüket, stb., ugyanis a demó audio anyaga mellett ott van a korongon a pompázatos weboldal teljes off-line verziója is). Ha többet nem is, legalább annyit hagy kérjek: tessék arrébb tolni öt cm-rel az egeret, rákattintani a linkre, és negyed óra alatt leszedegetni a Gire anyagokat a site-jukról, aztán pedig meghallgatni őket. Talán egyetértetek velem abban, hogy ennyivel mindenki tartozik a zenekarnak, ha már felkínálják a lehetőséget. Aztán, ha már eleget hallgattátok, abban is egyet fogtok érteni velem, hogy sajátmagának is tartozik ennyivel mindenki, ha már ott a lehetőség, hogy ilyen fantasztikus zenéket hallgasson.
11:16
