lemezajánló [nagylemez] 2016. november 29. kedd 17:13
nincsen hozzászólás
szerző: PjotrMegjelent a Tárkány Művek negyedik nagylemeze: Magyar konyha támad
Tárkány-Kovács Bálint cimbalmos megint valami újba vágott bandájával szám szerint negyedik nagylemezükön; ez pedig nem más, mint a hús és a krumpli; vagyis az EVÉS! A Junior Prima díjas zenekar ezúttal koncepció albumot készített, amelynek vezérfonalra az evés-ivás, vagy - ahogy Hamvas Béla mondaná - szájvilág. „Étkezésében feltárul az ember világa és az ember maga. Ízek és illatok, szöveg és zene ad egy érzéki élményt ezen az izgalmas lemezen.” – mondja a nemcsak zenélni, de főzni is igen szerető zenekarvezető, dalszerző, Tárkány-Kovács Bálint.
Az új album a zenekar életében is egy nagy változás összekötő kapcsa. A felvételeket másfél éve kezdték készíteni az akkori fölállással, így 5 dal született; az album további dalait pedig már az új felállással, a megújult Tárkány Művekkel vették fel. A lemez, csakúgy, mint az azonos címmel megjelent beharangozó, háromdalos EP, valamint a zenekar korábbi lemezei szerzői kiadásban jelenik meg és kapható a terjesztőknél, az online felületeken fizikai és digitális formában egyaránt.
Klasszikus költők megzenésített versei is helyet kaptak az albumon. Babits SZÜRET ELŐTT c. verse a szőlő, a bor, a halál és a metamorfózis titkait kutatja, Petri A HAGYMA SZÓL című költeménye egy rántotta elkészültén keresztül az egész nyugati kultúra, a keresztény üdvtörténet dekonstruálásának kísérlete. Lackfi János INNI c. dala, amelyet a zenekar alapítója és vezetője Tárkány-Kovács Bálint felkérésére külön a lemezre írt, a szesz szenvedélyébe ránt.
A további dalok szövegét Tárkány-Kovács Bálint írta. A POMOLÓGUS PÁLINKÁJA az ezer éves magyar gyümölcsészet csodáit villantja föl, és Kovács Gyula pomológus, a Tündérkert mozgalom megálmodójának gondolatait megidézve a pálinka kultúránk fejlődési lehetőségeire mutat rá. A TITOKZATOS RÁNTOTTHÚS a poszt-Zimmer Feri vendéglátást csócsálja, Új Péter újságíró ez irányú gondolatait is megidézve. A CUKORFIÚ az erotikába, a TRANSZSZUBSZTANCIÁCIÓ a metafizikába, a KÁDÁR KONYHA a történelembe, a KAJAKÓMA pedig meglepő módon a kajakómába kóstol bele. Nem kell minden dalt fölsorolni, hadd maradjon meglepetés is az albumon!
A zenét – egy kivétellel –Tárkány-Kovács Bálint írta. Eredeti művek, amelyek meghaladták azt az átdolgozós korszakot, amely a hét évvel ezelőtti első Tárkány albumot jellemezte. Az inspirációk szerteágazóak, áthallás, átjárás sok irányba nyílik. A magyar népzene mellett erőteljes reggae, ska, rock, rockabilly, blues, szving hatások keverednek. Az egy kivétel Móser Ádám versmegzenésítése, a fentebb említett, Petri György tollából való A HAGYMA SZÓL.
A zenekar alap hangszerei a cimbalom, harmonika, bőgő, szaxofon, dob és persze az ének, ezek mellett az album sokszínű hangszereléseiben vendég hangszerek is föltűnnek. Hegedűs Máté, a Napra és az Ifjú Szívek prímása hegedűn, csellón Lachegyi Anna a Musica Profana csellóművésze, Abbas Murád a PASO-ból és sok más zenekarból harsonán, Bolya Dániel a Csürrentőből furulyán működik közre a lemezen. Ezek mellett még, duda, harangjáték, fuvola és kaval, bariton, tenor, alt és szoprán szaxofon is megszólal az albumon. Az utolsó dal kórusmű, amely csak dob kíséretet kapott.
A lemez egy nagy változás összekötő kapcsa. A felvételeket másfél éve kezdte készíteni a zenekar, az akkori fölállásával, vagyis Kováts Gergő szaxofonon, Papp Endre Brácsán, Bognár András Bőgőn, Szegő Dávid dobokon játszott, Munkácsy Eszter vokálozott. Öt följátszott dal után a munkát már a megújult, átalakult Tárkány Művek folytatta. Kész Petra énekelt, Móser Ádám harmonikán, kavalon, dudán és ukulelén, Bazsinka Mihály szaxofonokon, Arday Dániel nagybőgőn, Tárkány-Kovács Bálint cimbalmon és dorombon játszott és énekelt és vokálozott. A hangfelvételek és az utómunkálatok most is, mint a korábbi két albumon, Válik László munkáját dicsérik. Tizenhárom zenész, huszonöt hangszer, tizennégy dal, kétszáz stúdió óra, egy óra játékidő – az album számokban.
A lemezt nagyívű koncepciója, komplex hangszerelése, eredeti és nagyon sokszínű zenéje, irodalmi igényű dalszövegei teszik különlegessé.