hosting: Hunet
r37
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2016. augusztus 4. csütörtök   08:27
nincsen hozzászólás

szerző: Morello
Gama Bomb, Spirits, Another Way, For Good
2016. július 27, Dürer Kert

  Az old school thrash metal új hulláma (már amennyiben nem totális képzavar ez a szóösszetétel) kitermelt néhány jó kis csapatot, egyesek többet voltak reflektorfény(közelben), mások nem. Az ír Gama Bomb viszonylag kevés figyelmet kapott eddig, noha már 2002 óta léteznek és összesen 5 nagylemezt termeltek ki. Élőben is jól tolják a gyors, arcul csapó lendületű thrasht, erről egy külföldi rendezvényen már megbizonyosodtam régebben. Tavaly pedig egy egészen kiváló új albummal jelentkeztek, Untouchable Glory címmel. Bár 2008-tól kezdve mindegyik lemezük abszolút szerethető és élvezhető, ez a korong, a maga Z kategóriás akciófilmekre hajazó borítójával és a hasonlóképp nosztalgikusan humoros bookletjével azonnal megtalálja az utat a szívhez. Ráadásul annyira ütős dalcsokrot szedtek össze az Untouchable Glory lemezre, hogy muszáj az év legfontosabb kiadványai között nyilvántartani. Egy thrash rajongónak semmiképpen sem okoz csalódást.
  A Gama Bomb első alkalommal lépett fel Magyarországon (noha a koncert közben elmondták, hogy némelyikük ilyen-olyan minőségben járt már nálunk), így nekünk is bizonyíthatták, mennyire jól működnek ezek az ütős thrash csapások élőben. Érdekes módon a koncerten nem hasonszőrű old school thrash bandákkal osztották meg a színpadot (pedig lettek volna ötleteim), hanem inkább a hardcore műfaján belül mozgó csapatok nyitottak számukra.
  
  Három hazai banda is fellépett, a Dick Dögless, a For Good és az Another Way. Elég hamar kezdődött a móka, szóval a csak a második társulattól kapcsolódtam be a buliba. A For Good és az Another Way nem nyert meg különösebben magának, egyrészt az eléggé statikus kiállásuknak, másrészt a meglehetősen kaotikusnak ható, kevésbé emlékezetes zenei világuknak köszönhetően. A bostoni Spirits-től többet vártam, de ők sem fogtak meg különösebben. Itt legalább már az őrült színpadi munka megvolt, különösen a frontember részéről, de valahogy mégsem dörrent meg igazán a produkció.
  Persze egy bivaly hangzás lehet, hogy csodát tett volna, de a korai hardcore bandákra nem csak hogy a zenei kidolgozottság nem volt jellemző, de majdhogynem éktelen csörömpöléssel és artikulátlan kajabálással lehetne csak körülírni a zenéjüket. Valami ilyesmi volt jellemző a Spirits-re is, vagyis ne keressük a mostani Hatebreed, Madball, Sick Of It All és társaik húsba markoló, jól bólogatható, betonozós ütemeit, jól megírt és emlékezetes nótáit, hanem egy vérbeli nyers düh-zenét, ahol a zenei kvalitásokat és a dalszerzési képességeket inkább az energikusság helyettesíti. Persze aki pont ettől pörög fel, annak kézreálló a Spirits koncertje, nekem azért ennél több hiányzott a boldogsághoz.
  
  De végül is a jelenlévők döntő többsége úgyis a Gama Bomb miatt jött, szóval thrash kellett ide, mégpedig a legzúzósabb fajtából. Az ír srácokat hamar a szívébe zárta a közönség, mert közvetlenek voltak, lazák és semmiféle sztárallűrrel nem rendelkeztek. Gyakorlatilag olyan volt, mintha a szomszéd utcai haverok próbatermébe jöttünk volna le egy bulisabb próbára (a Dürer Kert kisterme önmagában is ezt az érzetet keltette). Természetesen nem volt tömeg, de egy jó 30-40 ember mégis összegyűlt, ami több volt, mint amire számítottam a koncert kapcsán.
  A szót természetesen a frontember, Philly Byrne vitte, de a vokálozásban szintén igen aktív basszer, Joe McGuigan is hozzátette olykor a maga mondandóját. Volt elég idejük és mivel a nótáik nem nagyon lépik túl a 3-4 percet, jó néhány tétel előkerült mára, az életmű egészéből. Volt az Evil Voices, Three Witches, az együtt kiabálható Backwards Bible, OCP, Ninja Untouchables / Untouchable Glory, a rövidke poéndal, a Smoke The Blow With Willem Dafoe, Final Fight, de olyan jó kis pogózós nótákat is elővettek, mint a Hammer Slammer, Atomizer. Kifejezték a közönség felé a szeretetüket a We Respect You-val, de volt még a Hell Trucker, Avenge Me!, Bullet Belt, a jó kis szólóbetéttel ellátott Terrorscope, a politikai felhangú, kissé punkos pógódal, a Mussolini Mosh, valamint a Tuck Your T-Shirt In, My Evil Eye. A villanásszerű, odamarós gitárszólókért Domo Dixon felelt, a túloldalon a rövid hajú John Roche inkább a ritmusokat reszelte, de pár szóló nála is kikötött.
  
  Bár fentebb leírtam, hogy az Untouchable Glory lemez (de tulajdonképpen a többi is) mennyire jól eltalált, jól megírt számokat rejt, élőben azért hajlamosak voltak egybefolyni a dalok. Talán a hangzásnak is volt köszönhető mindez, ami egyébként bőven a vállalható kategórián belül volt, de azért minden finom megoldást nem lehetett teljesen kihallani. Élőben viszont mégis nagyon kijött, hogy mennyire egy tempósak, mennyire egy struktúrára vannak felépítve a dalok (kivéve néhány kirívó példát) és most koncerten nem voltak annyira karakteresek az árnyalatok. A lemezt hallgatva valahogy másképp érzékeltem ezt.
  Természetesen nem levonni akarok ezzel a srácok bulijának értékéből, mert arra nem lehetett panasz. Pörgős, zúzós thrash számok jöttek egyre-másra, amelyek tökéletesen alkalmasak voltak a közönség hangulatának felizzításra, a veszett zúzásra, pogózásra. A rajongók jól teljesítettek, még a banda is nevetve figyelte, hogy egyesek akkor is szörföztek (ami a létszám miatt a gyakorlatban azt jelentette, hogy 2-3 ember tartott a feje felett egy harmadikat), amikor épp semmi nem szólt.
  
  Philly láthatóan be van oltva dallamok ellen, szóval a thrash-es kiabálás mellett még csak véletlenül sem vetemedett dallamokra (amikor mégis, azt bár´ ne tette volna), de a bulit jól levezényelte. A végén kissé feleslegesen magyarázott, énekeltette a közönséget, még a dobok mögött Paul Caffrey is csóválta a fejét, hogy elégvótmá! Ő egyébként a koncert végeztével gyakorlatilag a szó szoros értelemében kizuhant a dobok mögül a fáradtságtól, izzadt mint a ló, de nem véletlenül, mert erőteljesen adagolta a tempókat. Nem világmegváltó banda a Gama Bomb, de egy jófajta thrash bulira minden esetben számítani lehet tőlük.
  
  


Kulcsszavak:
  gama bomb     spirits     another way     for good 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó helyszín: 

Dürer Kert - Budapest

 kapcsolódó cikkek: 

Megjelent a Nothing More a Spirits–Deluxe korongja és a Face It (koncert) klipje

Újabb durranás a Spirits Of Fire-től

Bud Spencer és Terence Hill előtt tiszteleg a Gama Bomb a Miami Supercops dalával

Itt egy új klip a Gama Bomb decemberi albumáról

Új videó a Gama Bomb-tól
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Sepultura, Jinjer, Obituary, Jesus Piece
METZ a Turbinában: Egy korszak lezárása
Accept, Phil Campbell And The Bastard Sons
Starset- Az Immersion: The Final Chapter turnéval hódították meg a Barba Negrát
Dalriada 20 / Nevergreen 30
A Dream Theater és Mike Portnoy újra együtt – Egy legendás történet újraírva
Lindsey Stirling Budapesten
Bryan Adams az MVM Dome-ban
A metalcore új hulláma: Imminence, Aviana és Allt fergeteges koncertje
Omara Portuondo a kubai zene legendájának búcsú fellépése - Homenaje al Buena Vista Social Club
Tomboló energiák éjszakája: Des Rocs és Moon Fever az Analog Hallban
 kiemelt 
Dying Fetus, Chelsea Grin, Despised Icon
  
Tengerentúli extrém metal csomaggal kínál túlnyomás elleni szelepet a karácsonyi készülődés / őrület közepén Concerto Music

Terror, Nasty, Combust a Durer Kertben
Descendents (US), Circle Jerks (US), Negative Approach (US)
Electric Callboy: 2025-ben már az MVM Dome-ba térnek vissza!
Wheel, Múr: izgalmas és feltörekvő zenekarokat hoz idén a progmetal Mikulás
 friss hozzászólások 

Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 skalar    panírozott barikák    nanowar of steel    a legszebb dolog    danielle spencert    hammer barlang    sziget fesztivál    bloodbath    mark hoppus    dolor    letz zep    paul walker    pankkk    hugo cabret    alesana    absu    chuck schuldiner    groove armada    the last charge    fit fat    contour    fading circles    dehumanized    heidrik    honey rock klub  

r45
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!