szerző: kishellSzamizdat alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában 1956-1989 2004 február 03-tól május 02-ig, Millenáris Park
Március 15-én a Nyugati előtt állt a 6-os villamos, épp a 11-i eseményekre kellett volna emlékezni. Ehelyett azonban valamelyik TV csatorna operatőre mászott kamerájával az arcomba. De nem csak ez vonta el a figyelmemet az emlékezésről: tele voltam élményekkel. A Millenárisról tartottam hazafelé, ahol a május 2-áig látható Szamizdat alternatív kultúrák Közép-és Kelet-Európában 1956-1989 kiállítást látogattam meg, melynek anyaga a történelem egy szomorúbb érájában keletkezett. Illegálisan és kezdetlegesen.
A szamizdat szó saját kiadást jelent, körülbelül a 30-as évek tájékán jelent meg Oroszországban. (Emellett beszélünk tamizdatról is, ez a külföldön sokszorosított alkotásokat jelenti) Nálunk a szamizdat igazi „virágzásáról” az ´56-os események és a szovjet birodalom összeroppanása között beszélhetünk.
A kiállítás ezt a termékeny földalatti (underground) és alternatív kultúrát mutatja be, idézi meg meglehetősen részletesen. Az alkotások között irdatlan nagy számú újságcikk, könyv, fotó (a falakon ´56-os óriásfotók), számos modern és avantgárd képzőművészeti munka (pl. csurom vér letakart „test” a kórházi ágyon), illetve korabeli (főleg a 80-as évekből) koncertplakátok (Nagy Feró és a Beatrice, Waszlavik „Gazember” vagy a Neurotic: Rock térítő előadását hirdető plakát), koncertfelvételek és dalok láthatóak és hallhatóak. Külön zenegépek és fejhallgatók várják a korabeli underground rock, punk iránt érdeklődőket. Stílszerűen valódi (szándékosan igénytelen) vasfüggöny választja le a zenei termet.
Az utazó kiállítás több a volt szocialista blokkhoz tartozó nagyvárosban felépült (Berlin, Prága), ezek népének szamizdat kultúrája nálunk is megismerhető. Helyenként kissé igénytelennek találtam az időutazást, a padlón többhelyütt még a Világraszóló magyarok köszönnek vissza, de ha a külcsíntől eltekintünk, belsőleg olyan értéket képvisel, amit minden magyarnak a magáévá kéne tennie. A kegyetlenség ellen az egyetlen, amit mi tehetünk, hogy emlékezünk. Aki teheti, látogassa meg a kiállítást a Millenárison!