hosting: Hunet
r35
  cikkekfotók        
lemezajánló [nagylemez]  2004. március 8. hétfő   11:58
nincsen hozzászólás

szerző: kishell
Klimt 1918: Undressed Momento
My Kingdom Music

  A Klimt 1918 zenekar első nagylemeze, az Undressed momento egyfajta metal-parafrázis.
  
  A Klimt 1918 története ´99 októberében kezdődött, mikor is Marco (vokál és gitárok) és Paolo Soellner (utóbbi a dobok mögött) otthagyta a progresszív death metalt játszó Another day nevű formációt. Az Another daynek soha nem jelent meg nagylemeze, két demónál és egy ki nem adott lemeznél nem jutottak tovább, bár a legutolsó, hat számos demó lemez már nagyban hasonlít az Undressed momentora.
  
  A lemez az internetes vásárlásra szakosodott olasz My kingdom music kiadó gondozásában jelent meg. Maga a borító is művészi igényességű, nem kis fejtörésembe került, mire megfejtettem, hogy egy lány vízbe merülő arca látható rajta.
  
  Az Undressed momento leginkább a svéd és angol avantgárd metalzenét (az Anathema saját vonalú doom metalja, a svéd Opeth progresszív és akusztikus-hangszer orientált deathmetalja, az énekes-gitáros Dan Swano kreatív zenéje az Edge of Sanityben és a svéd death-doom metalos trió, a Katatonia) ragadja meg, de a Klimt 1918 továbblép, és ahogy az egy posztmodern művészcsoporthoz illik, a tegnap (a ´80-as évek nagy Hulláma: The Cure, a korai U2, Police, Japan, Duran Duran, Depeche mode, The Smith) és a tegnapelőtt (a Beatles 1967-70-es korszaka) értékeit sem veti meg, metalos és sötét jelleget adva nekik, a Katatonia és az Opeth gothicmetal hangzásával ízesítve. Marco szerint azért fontosak a régebbi zenekarok, mert ők tudták, hogy a metalzene nem csak az erőszakról szólhat, hanem telítve lehet romantikával, érzelemmel, költészettel is. Az irányvonal kiválasztása nem követett különösebb direktívát, a kiadó adta a posztmodern jelzőt a koronghoz. Nosztalgikus hangulatot kelt, hiszen nem a jövőre állít perspektívát, a párbeszéd a múltban és a múlttal zajlik.

  Álomszerű atmoszférát teremtő szövegei helyenként hol nyomasztóak, hol nagyon is szerelmes hangvételűek, ami a fokozott ritmussal kontrasztot alkot. A hangsúly a nosztalgián van, azon, amikor egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy lassan (vagy túl gyorsan?) felnövünk. Problémák szűnnek meg, és újak születnek helyettük.
  
  Az énekben nagyrészt a ´80-as évek hatása érződik, a pop-orientáltság, kicsit hatásvadász ugyan, „túlexponált” - és valahol az egész zenének ez a lényege, egy a túlexponáltság -kellemetlen és kényelmetlen rockzene. Maga az ének
  nagyon is tisztán szól, Marco erős hangja a kellő mértékben érzelemteli, vagy épp melankolikus. A ´80-as évek hullámának hangsúlyozása kicsit elkülöníti ezt a lemezt a depresszív zenétől és a gothicmetaltól, amit a zenekar különösen fontosnak érez.
  
  A vibráló gitárakkordok, a duplázó a lábdobon csak ritkán szólal meg, minden egy borzasztóan szép egység felépítésén dolgozik. Forró atmoszférája az elme benyomásait rögzíti, afféle impresszionista zenei világot mutat. Érezhetjük a sokféleség zavarát, ezt a termékeny kuszaságot.
  
  Az első track címet nem kapott ugyan, de kellőképpen illik az utána következőkhöz. Egy lány a fürdőkád vizében teljesen átadja magát a gondolatainak, lehunyt szemekkel merül a víz alá, csak saját magára koncentrál - a meztelen pillanat intim és teljesen személyes. A lemezen több ilyen intró jellegű részlet is hallható, melyek két filmből lettek összevágva, a dalocska a „Gummo” egy soundtrackjéből (Harmonie Korine), a többi a „Pour en finir avec le judgement de dieu” (Antonine Artaud) című filmből került ide. Francia nyelven mond vagy kiabál valamit egy hölgy, utána pedig igazi különlegesség - Marco olaszul énekel néhány igazán szenvedélyesen hangzó sort, majd utána át is vált angolba, szinte feltűnés nélkül. (Ez volt negyedik szám, azaz a We don´t need no music - ahol a szám szövege is fokozza a címben megszólaló gondolatot, pl. „no music, no pain”) Van itt egy 1947-es francia nyelvű rádióbeszéd-részlet is.

  A második szám, a Pale song jellemzi legjobban a lemezt, itt a zenei teljesítmény és képességek teljes mértékben kiderülnek, a dobok és a gitár kontrasztja mellé beúszó énekhang dinamikus, mégis melankolikusabb számot
  készít elő - igazi nagy gitár-riffek és gitárszólók nincsenek, de nem is hiányoznak túlzottan, nem is érdemes végtelenített akkord-sorokat várni, közel sem olyan szájbarágós zene. A dalszövegben nem találjuk a metalra inkább jellemző felépítettséget, nincsenek refrének, bridge betétek - ez változatossá teszi az egyes számokat.
  
  Egy kellően hangos és hanghű sztereó berendezéssel betölthetjük a levegőt ezzel a hullámzó, vibráló komolysággal. Metálos betétei és kissé elborult világa a ma keményebb zenéit hallgatók számára is fogyaszthatóvá teszi a Klimt 1918 zenekar első lemezét, az Undressed momentot.
  
  Marco Soellner : vokál és gitárok
  Alessandro Pace : gitár
  Davide Pesola : basszus
  Paolo Soellner : dobok
  
  1. -
  2. Pale song
  3. Parade of adolescence
  4. We don´t need no music
  5. Undressed momento
  6. That girl
  7. Naif watercolour
  8. If only you could see me now
  9. Stalingrad theme



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Klimt 1918

My Kingdom Music

 programajánló: 
2024. november 22.
Swing à la Django & Kozma Orsi koncert
2024. november 23.
Hollywood Undead, Sleeping Theory
2024. november 25.
Metallica program az Apocalpytica-tol a Barba Negra Red Stage-en
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Vented: Cruelty And Corruption
Drawing: Vol. 6
KabinLáz: Kihajolni Veszélyes EP
Born Again: Mesevilág
Agregator: Semmiből – A Semmin Át
Impovizatív jazztechno performansz Szipka-loops új lemeze
Frank Blackfire: Back On Fire
Megjelent a Quimby 25 éves születésnapi Aréna koncertje DVD-n
Megjelent a Tárkány Művek negyedik nagylemeze: Magyar konyha támad
Sabaton: The Last Stand
 kiemelt 
Dying Fetus, Chelsea Grin, Despised Icon
  
Tengerentúli extrém metal csomaggal kínál túlnyomás elleni szelepet a karácsonyi készülődés / őrület közepén Concerto Music

Terror, Nasty, Combust a Durer Kertben
Descendents (US), Circle Jerks (US), Negative Approach (US)
Electric Callboy: 2025-ben már az MVM Dome-ba térnek vissza!
Wheel, Múr: izgalmas és feltörekvő zenekarokat hoz idén a progmetal Mikulás
 friss hozzászólások 

Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 dying wish    jerry lee lewis    scarlett johansson    heidenfest    tűzkerék    barabás lőrinc eklektric    paganza    vale of tears    charlie st. cloud    jeff loomis    megamind    kings of leon    pray for villains    mike portnoy    weöres sándor    black procession    sounds of a playground fading    greg graffin    decaying incest    ereb altor    weweew    kesh    nirvana    micah sloat    mózes réka  

r49
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!